Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-08 / 23. szám

Ki illyen módon kényszeríttetik isteni tiszteletre menni, teszi-e az ott valami hasznosat, épül-e a' keresztyén vallásban ? Morális eszközzel inkább lehelne boldogulni: két garasos adóval itt csodákat nem művelhetünk, pedig vajmi kellene ! mert korunkban a' vallástalanság, buzgalmatlanság, szemlátomást harapózik. Talán a' képviselet majd ad egy kis gyógyszert, legalább összébb hoz bennünket. — Hanem vannak még többféle nem két garasos, de két, söt négy pengő forintos adók is, mellyekkel a' szegény szülék büntettetnek gyermekeik hibáikért. Róluk magamnak listát nem készítettem , de nem is ide való volna. — A' sok könyveladásokról 's más önkénytes adóztatásokról, mellyek inkább moraliter tételnek, de physice liajla'r.ak be, elhallgatok, —mert személyeskedés nem czélom: a' kinek, nem meleg ne fújja. Csupán azoknak kedveért, kik tán nem értenék, milyíyen forma azon önkény tes adóztatás, példát hozok fel — melly azonban lényül ne vétessék.*)— Egy professor, hivatalában apostoli buzgalmu, hatást téveszteni nem szokott hangján, elébe adja tüzes ifjú tanítványinak, milly szüksége legyen (neki,) az iskolának egy csinos és jó physicai mütária, 's megkéri őket, hogy arra szabad ajánláskép (!?) adózzanak, kitűzvén azonban, hogy egy pengő forinton alul ne méltóztassanak ajánlani. Az ifjak remélvén, hogy eminentiát kapnak a' physicából, — 2, 3, 5, 20 pengő forintokat,szülőik híre nélkül, de azok erszénye rovására nyakra-főre aláírnak. Ezen adók beszedési módjai többfélék: számtalanok a' szegény fizetni nem tudók sedes elébe állítatásuk és lehurogatásuk, sokféle czimekkel illettetésök; — legközelebbi évek valamelyikében történt az is, hogy a" szüléknek meszsze földre nyakukra küldetett a' büntetés-pénzi conto; — laval a' nem fizethetők kitillatlak az Iskolából, míg meg nem fizettek: miből az következett, hogy voltak, kik azért sem fizettek, hogy maguknak egy pár heti vacatiot csináljanak 'stb. Ideje meggondolnunk magunkat: ne hagyjuk tovább egy két garas haszonért a'szülék panaszait hangoztatni fülünkbe, ne hagyjuk lötök fiaik felszaporodott büntetés-pénzöket poenalilas czimü könyv, hydraulica 's több absurdumok és merő hazugságok neve alatt kikérelni; ne szenvedjünk kevés positiv haszonért lömérdek negatív, szellemi kárt iskolai nevelésünkben! *) Mert a' szemHyfskpdpst mindenkor és mindenütt kerülöm. II. Juratus. Alig lehet valami Iealacsonyítóbb, mint az árulkodás, az a' kigyói czuszás-mászásr mellytöl undorral fordul el minden becsületes ember. És ezen szép mesterségre praeparandiák vannak ref. főiskoláinkban. Ismerjük mindnyájan, kik ezekben tanultunk, a' juratusokat, collegiumi mü-nyelven:czirmosokat, kik a'tanulók közöl választvák, 's arra rendeltelvék, hogy deáktársaikat kígyóként mindenütt nyomozzák,'s az iskolai gyűlésnek, — melly szinte ezekből és a'professorokból áll — feladják sokszor a' leggaládabbul. Csodálom, hogy ezen hajdúi kezelésre emberek még most is találtainak, kik nem átallják a' velők egy iskola növendékeit — kiket szeretettel kelleneátkarolniok — szolgalélekkel bevádlani, 's ezért az annyira káhogott professori kegyet megnyerni akarni. Professori kegyet, mondom, mert hol a* bünteléspénzek jó jövedelmet Ígérnek, kegyelni kell az ezt szaporító egyéneket. — Kérdem: kik benn az iskolában már illy alávalóságokra voltak felhíva, és abban el is jártak, nem teszik-e azt majd a' polgári éleiben ? Hogy kívánjuk aztán, hogy az illyenek csak egy okos, egy szabad eszmét fejtsenek is ki 's az isteni keresztyén vallást — melly a' lélek szabadságán épül — ha papok lesznek, tanítani képesek legyenek ? Örök rabszolgák maradnak's meghajolnak az arany borjú előtt. — Hiába mondjátok azt nekem, hogy erre némellyek kényszeritvék, mert ha legalsóbb iskoláinktól a1

legfelsőbbig az a' gradus-os tekintélyes— kedés — melly sokszor a' legszebb lalentomot elkeseríti 's a' szelíemet lenyügzi — nem állana: megszűnnék a' tanulónak tanuló-fölötti uralkodás viszketege és öröme,'s hiszem, az illy lealázó hivatalra senki sem vállalkoznék. Míg illyen intézvényeink lesznek nevelő-intézeteikben; míg megnem szünendik a'szomorú torzsalkodást collegiumi aristocratia: addig iskoláink nevelési ügyével nem dicsekhetünk. Vájjon nem jobb volna-e, más felekezetű iskolák példájára, idegen embert fogadni felvigyázóul, mint tanulót tanuló ellen huszítani!? Most, midőn a* képviselet elfogadása 'sa' reformok küszöbén állunk, vessünk iskoláink nevelési ügyére is egy keresztyéni pillanatot! mert ezen felhoztam két példa is bizonyítja, milly szarvas hibák rágódnak féregként iskolai nevelésünk okos inlézvények állal felvirulandó fájában. Szilágyi Sándor, Iíis-Igmándról. Eiúíizetesi hirdetmény. A' Protestáns Egyházi és Iskolai Lap a' jövő félévben is folytatlalni fog. Félévi ára helyben, boríték nélkül 2 ft. 40 kr., postán boríték alatt 3 ft 40 kr. — Előfizethetni a'postahivataloknál, Pesten Landerer és Heckenast könyvnyomtató intézete ügyszobájában, Hatvani-utcza Horváth-ház 483-dik sz., földszint. A Prot. Egyh. és Isk. Lap szerkesztősége.