Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-11 / 19. szám

valygó pangásunkat 's rideg dermedezésünkből kiemel. Már magában is rút lethargia a* közönyösség. Nem égetend többé senkit a' hivatalszomj; valamint ellenben csak szorgalmas birák fognának választatni. És akkor, hivatalnokainkban ,holtig is4 öszpontosulhat a' közbizalom. Igy a' rend 's foganat, szorgalmas biráink kezei közt inkább virágoztatandja az egyházat, 's ebben a' béke, egyetértés és haladás malasztai inkább tenyészhetendnek. Minthogy pedig a' végrehajtó hatalom az egyházmegyék s kerületek kormányféríiai vállain ál-Jand; miután ezeknek kötelességeik előadattak: az elmulasztásokért mindenütt és pontosan meghatározandók a' kényszerítő eszközök is. Mivel különben ujlag — bár százszor alkossunk törvényt — ujlag mostani közönyös pangásunkban dermedezendünk. A* fők ezentúl is folyvást intonalgatni 'S terrorismussal győzni, és az alattvalók, vagyis gyengék, csak nyögni fognának Pharahók körmei közt. — Vagy miért büntetést szabni hanyag bírákra olly hivatalkodásokban, hol épen nem, vagy alig említésre méltólag díjazlatnak biráink: kérdi nyájas olvasóm ? Ámde épen az, hogy világ szerint ingyen müködendnek, tette hanyaggá — mit ezer példa bizonyít — biráinkat; azon dicstelen panasznak, hogy ,nem igen zsíros a' fizetés', következménye, hogy — Illés Pál úr szavaival élve — nincs köszönet hivatalkodásainkban. Mennyi a' concurrens ingyen szolgálatainknál! már némileg azért is csupán, hogy itt büntetlenül élhetni viszsza hatalommal. — Nem agyrémeket beszélek egyházunkban , bizonyítja az országos választmány büntető lörvénykönyvi munkálata, mellyben hivataltóli megfosztatás, börtönök, tetemes pénzbírságok rendeltetnek a'hanyag vagy körükben visszaélő tisztviselőkre. Kényelmes egyéneinket, vagy a' végrehajtó hatalom szigorúbb 'a passiv állása, melly igy is, illy áldást hintő pályán, érdem-'s mély örömöt közvetít,— vagy a' hivatal ideiglenessége sarkatyuzhatná. A' hatalmasabb redöket is kibontsuk az önkény öltönyén; csak a' szirtdarabok lemorzsolt porán egyenlíthetők üdvö sen utaink. Ne akarjunk urak lenni a' valláson és vallásban , mert jól mondá Ambrus atya: „Quid honorificentius, quam ut filius ecclesiae dicatur imperátor? imperátor enim bonus, intra ecclesiam, non supra ecclesiam est." A' zsarnok soha sem kiván organisatiot, nehogy szabály állja el utát. Fölöttébb puhák karjai, mihelyt kedvező zsákmány nem mutatkozik; de az érdek lobba hajtja. Calvin tehát jól tevé a'jegyzést: „Est igitur ecclesiastica potestas, non maligne quidem ornanda: sed tamen includenda certis finibus, ne pro hominum libidine huc atque illuc trahatur." Inst. libr. IV. cap. VIII. sect. 1. A' veszprémi egyházmegyében, és általánosan kerületünkben mindenütt meg van rendelve régóta a'decanatus, egynek-egynek 5—10 iskola bízatván felügyelése alá. De a* fuvart as egyházak nem fizetvén, csak nyavalyog e1

rendszer. C. egyház 30 krajczár fuvarral adós a' felügyelő lelkésznek hat év óta; a' végrehajtó hatalom hanyag; a' felügyelő lelkész nem köteles sajátját fizetni ki: tehát a' decanatus papíron maradt. — Koronás urunk az ezüstfizetést vissza- és megrendelni kegyes volt: saját végrehajtó hatalmunk pedig nagyot hall. Azon tömérdek viszszaélések, miket itt-ott a' zabolátlan nép, hivatalnokai irányában, elkövetett, hasztalan hozattak napfényre; nem-igen szánják el magukat örökös tisztviselőink férfias ellentállásra: kell hát pondust adni tisztségeinkhez. Ha a' supplantatio, bün; tehát ha consistoriumi tag, segédgondnok, vagy más követi el: kétszeresen vegye büntetését, a' közvitéznél. Pedig ugy látszik, néhány ülnökök a'mocskolódást tették szaktanulmánynyá, hallgatók hallatára. Ha már élesebben fuvand a' szél ülnök urakra: oh! be száz paptársaim nyugalma 's békéje tartandna siriglan. Nohát, midőn hivatalnokaink panaszt tőnek, hogy hallgatói, vagy mások között, ez és az, becsületét sértette: a'büntetés meg- és kiszabva levén a' vétkes tényt elkövetőre ; ha a' kiküldött ülnök, vagy consistorium, részrehajlólag itélt, vagy az Ítéletet végre nem hajtja: felelet alá jöjenek 's büntettessenek. Miért? mivel ha nincs végrehajtott részrehajla!lan ítélet: vérszemet kap a' gonosztevő, — ragad a' métely, mivel szapora a' bün magva. — Eddigi, kivált a'budai kánonokban, az egyháziak kötelességei roppant bőséggel számláltatnak elö: midőn a' gyülekezeteké érintve is alig vannak 5 a' correlatio hallgatásban maradt, a' mi nagy igazságtalanság. Kiáltó szükség tehát, már most a' gyülekezetek kötelességeit sorolni elő; mindenik elmulasztásaért büntetést szabni, egyesekre ugy, mint egész gyülekezetekre illeszthetöt, érezhetőt. És ha a' végrehajtó hatalom a' gyülekezettel birni nem képes , vagy jobban fejezve ki magamat, ,nem akar4

: olly szigor és nyilt kötés alatt álljon a' végrehajtó hatalom , hogy kiállandó büntetését csekélynek ne tarthassa. Ekkép, mivel országosan is szentesítvék törvényeink, a' felelet terhe alatt levő végrehajtó hatalom, kötelességei alól gúnyosan el ne mehessen, vagy ne gúnyosan teljesítse azokat. — A1

dimissio okai nyíltan elöadandók: hadd szűnnék valahára el,apróságok miatt (teszem, hogy reform embere, azért halmoztatik töménytelen koholt váddal) kergethetni hivatalnokainkat. — Im! eszméim igen röviden 's csak némi figyelmeztetésül előadva. Itten is sokat segítend a presbyteri rendszer! Oct. 25. 1843. Ifj. Vári-Szabó S.