Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-13 / 15. szám

PROTESTÁNS HGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 15. szám. Negyedik évi folyamat. April 13. 1845. Denn solche treffliche KünsMer sind sie, dasz sie Buchstaben undWorte auíTangen, welche sie wollen, aber Texr und Meinung lassen sie fahren; und darauf soll men flugs ihnen glauben, als die nicht irren können. L u t, h e r. TARTALOM : Luther, a' német pór és török hadak. J. A. — Szó­zat a' gyámintézet ügyében. Geduiy Lajos Egy szó a' veszély előtt. Ifj. Vári-Szabó S. — Házassági enge­délyért íolyainodandóknak szükséges ügynöki tudósítás. Procopiu s György. — Vegyes közlemények — Ijiithcr, a' német pór és török liadak. A1 reformatio korában történetesen két tüne­mény foglalta el az európai status-politikusok figyelmét, — a' muzulmán zászló szerencsés ha­ladása, és a' német pór-had aprólékos garázdál­kodásai. Amaz a' vagyont és kincseket ostromolta, (azt is állítják, hogy a'keresztyén vallást: de akkor is volt olly vélemény, hogy a' török uralom kevésbbé volt ellensége a'' vallás-szabadságnak, mint maga a' keresztyén hierarchia; azóta pedig a' történet adatokat is hagyott intő emlékezetül) ez belső háborúval fenyeget. — A1 Luther crdöge nem aludt, okos volt mindkét tüneményt kizsák­mányolni a' reformatio rovására, annyira, hogy sokak előtt meglepő volt Luthernek azon korábbi állítása, hogy a' török ellen harczolni annyit tesz, mint Isten ellen küzdeni, ki e'csapással a'keresz­tyéneket vétkeikért ostorozza. Miinzer, Pfeiffer lejátszván álszerepeiket, visszatértek előbbi ősi hilökre, mint Riffel cath. iró erősíti. — Későbben a1 genfi reformátor Kálvin János is illy-forma kü­lönös kelepczébe került a' szentháromság-tagadó spanyol Servet kivégeztetésével, kit a' franczia inquisitor Ory Mátyás a' viennei tömlöczből ki­szöktetett, miként Audin dicsekedve állítja,három század után nem látván most veszélyesnek a'ratio­nalismussalcoquettirozni, ha egyszer Kálvint meg­utáltatta. — Ezért Luther a' Lipcse-városiakhoz irott egyik levelében a'praktikák felöl elkesered­ve mondá igen helyesen: Das wissen sie, dasz sie ehrliche Leute an uns habén, ncch sind sie so vergiftet, dasz sie iieber den Tiirken zum Herrn hatlen, denn sie uns lebendig seben, dasz wo die Lutherischen nicht gewcsen waren, sie wiiren von Aufrührern und Rottengeistern langst gefressen : — aber lass gehen ! kezdetében, sokat beszéltek erről és a' török hadról; a' császár vallásos békét sürgelett, pél­dátlan türelemmel várta a' számtalan colloquiumok eredményeit, mellyek, mivel a1 kath. rendek és ezeket tanácsolt collocutorok, a' szerencsétlen non ultra elvéből indulva, minduntalan csak a' vissza-térést zaklatták, sikerellenek maradtak. Majd egy categoriába tették a' török haddal és azon tanácskoztak: miként kellessék mindkettőt országos ^rövel elnyomni? Szerencsétlen analó­gia! ök nem ismerték a' császár szellemét, melly különösen kitűnt a' saxoniai fejedelem és hossziai Fülöp seregein nyert győzelme után meghagyott vallásszabadságból. És miként is gondolhatták azt, hogy a1 közvélemény által hatalmasan pártfogolt reformátiót vezérlelt fejedelmek és városok ma­gok ellen fegyvert nyújtsanak elleneik kezeikbe? holott az is tudva volt, hogy a' legbuzgóbb kath. agitalor, a'saxoniai György herczeg, a' választó­fejedelmi ág elüzelése és a' fejedelemségnek ma­ga részére megnyerése terveivel foglalatoskodott, de épen azért is, mivel vallás-üldöző volt, soha el nem érhetett. Ez okból az evang. Rendek mind­j annyiszor azt mondották, hogy előbb magok kö­zött illik és kell tisztába jöni. Még az 1522-dik évben, a' norimbergai or­szágos Rendek a' pápai szék ellen beadott sérel­meik között reményeiket fejezék ki 6-ik Adorján felöl, hogy ö a' régóta össze-gyüjtött annátákat valahára a török elleni had segedelmére fogja fordítani. Az 1-ki spirai ország-gyűlésen a' császár nyilván kijelentette, hogy a' mohácsi ve­szedelem egyedüli okának a' franczia királyt kell tartani; de nem kevésbbé lehetett okozni a' csá­szár olaszhoni viszonyait is, mellyek miatt Ferdi­nánd öcscsének jó idején azért nem jöhetett segít­ségére, mivel a1 majlandiak a'pápai seregekkel egyesülve, julius havában, már az öreg Frunds­berg császári fővezér ellen támadtak, ki maga is az ozmánok szerencséjét, Ranke állítása szerint, e' szószegésnek tulajdonította. A' mohácsi vész augustus havában történt. — Pallavicini cardinál — I. 3. c. 11. — mondja, hogy ez idö tájban VII. Kelemen nevezetes segedelmet adott a' török el­len : de midőn a' császári seregek által Magyar-15

Next

/
Oldalképek
Tartalom