Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-06 / 14. szám

valamint az állomány, a' személyesség jogai épségében , nem lehet idegen állomány alatt: ugy az egyház is valamelly idegen állománybeli egyház alatt teljességgel ne legyen, arra ne szoruljon, a' nélkül merőben ellenni tudjon. Azért soha ne engedje a1

fejdelem, hogy az egyház szolgái-, az ö országos törvényhatósága határin kivül, alattomban másoktól kérjenek tanácsot, idegeftek-M kel tartsanak's tartassanak titkos tanácskozásokat. Nem, nem, idegen pásztort az egyház szolgái 's tagjai ne kövessenek, hanem fussanak el attól, kinek szavát nem értik 's nem ismerik." Ján. 10. r. Minden kétségen kivül az állomány, mint az okossági jogtörvény uralkodását főleg eszközlő szent intézet, ezen czélját csak ugy Valósíthatja meg, de az emberiség tökélyét *s boldogságát is, teljes erőben és kiterjedésben, csak ugy segítheti elö, ha az egyház minden maga dolgait annak keblében igazítja, végzi, 's az alól magát, semmi szín alatt, ki nem vonja, söt az állománynak, mint az ö cselekedeti okosságtól származott, és e' földön örökségi joggal igazgató, elsö-szülött testvérnek, a' közjó előmozdítására, minden lépéseiben segéd-kezeket nyújt, és isteni boldogító czélja elérhetéseért, mindenek felett, és tökéletes bizodalommal, csak tulajdon állománya fejdelméhez, főnökei- 's elöljáróihoz ragaszkodik. Az egyházak egrmással! közönséges összeköttetése. Azonban épen a' gondolkodás szabadsága isteni idves voltaért 's e' minden boldogságunk égből származott palladiumának megörizhetése's tarthatásaért akármelly egyház sem rekesztethetik el attól, hogy minden más külföldi társ-egyházakkal , a' jogtörvény határin belül, a' nemzetek közönségestesti és lelki atyafisága- 's hasonlóságából folyó természeti, polgári, logikai és erkölcsi szabados utak, módok és eszközök által, mintegy világ egyházi— kosmo-ekklesiastikai — szünteleni közlekedés és valamelly szellemi leereszkedés illetvényében állhasson, azokat külföldre utazó tagjai által meglátogathassa, azoktól a'szükséges tudományokat, találmányokat,javításokat és nemesb intézvényeket 'stb. eltanulhassa, és maga erkölcsi hasznára 's elömentére fordíthassa. Mint a* kosarukból kirepült méhek, a' távol mezők füVei 's virágai balzsamából is drága finom méz- és viasz-anyagot gyüjtnek 's hordnak össze, mellyel magokat 's csudálkozásra méltó szerkezetű társaságukat táplálják 's fentartják: igy az egyház is, nemcsak ben-szerzett, de egyszersmind kívülről behozott lelki tápszerek által is ápoltatva, a' keresztyén erk. tökélyben vég nélkül növend, és többféle művelő eszközöktől segítetve, alkalmasb leend arra, hogy jótékony munkálódása által, mindenek előtt, az állományt bátorságosítsa, abban af

polgári erényt, melly áll kiváltképen a' hontörvények iránti szent ent

gede/mességben, hofío^ftsa7 és a' közönséges jóíételt terjeszsze, végre kebelbeli híveire, az igaz erk. vallásosság hirdetése ég; gyakorlása által, lélekidveí V örök boldogságot áraszszoö. Fiat justitia, ut ne perertt ifwtrdW f Világ várt Képviseleti rendszer a' (limáiitúlf helv. Iiitv. egylmzkcrHleíben. (Palotán, 1844-diki sept 16. és i7-kén tartatott közgyölés jegyzökönyvének 67-<fik pontja > Folyó évi, Tata mezŐVvárosban tartott, egyházkerületi közgyűlésünk jegyzökönyve 3-dik számában , a' képviseleti rendszer kidolgozásával megbízott t. ez. választmány f. é. sept. lé-kén* Palota mvárosban összeülvén, elkészítette munkálatát; melly a'fögyülésben felolvasztott, megvizsgáltatott, és némi csekély módosítással, de a" melly a" munkálat eredeti szövegébe kij&vítólag azonnal bevezettetett, ezen jegyzőkönyvbe szoVéS szóra beíratni rendeltetett ; és ekkép hangzik. 1844-dik évi September 14-kén Palota mezővárosban nagytekintetű í'ögondnok Szomori és Somodori Pázmándi Dienes úr elnöklete alatt ült össze azon választmány, mellynek tagjai a1

világi részről: tek. Szabó János főjegyző és segédgondnok; lek. Morocza Dániel, Karácsony Antal és Csepán Antal táblabíró urak; — az egyházi rendből pedig n. t. Matolcsi Sándor alesperes, Vecsei Gábor, Nagy János és Nagy Mihály. Az 1844-ik évi fögyülés jegyzökönyve 3-ik pontja azt tette egyik és fő föladatává, hogy miután egyházkerületünk 1843. évi j.könyve 4-dik pontja alatt, gyülekezeteinknek, egyházmegyénkint, egy világi és egy egyházi, ekklézsiák szavazatával választott képviselő által, egyházkerületi közgyűléseinken ügyeink intézetébe, nemcsak tanácsló, hanem elhatározó szavazatokkal is befolyásukat megrendelte ; az ekképen megkezdett képviseleti rendszernek , egész kormányzati rendszerünkrei kiterjesztését, olly előre kimondott elvek nyomán eszközölje, miszerint: 1. Az egyházmegyék gyűléseire mindenik kebelbeli egyház egy világi és egy egyházi képviselőt küldhessen. 2. E' képviselőket az egyenkénti gyülekezetek szabadon válasszák. 3. Ezek az egyházmegyei gyűléseken nemcsak tanácsló, hanem határozó szavazattal rs szintúgy bírjanak, mint az egyházmegyei tanácsszékek bírái; ugy azonban: 4. Hogy a' bíráskodási tárgyak, és egyházak hely betöltési 's változtatási ügyeik intézete jövőre is a' tanácsszékeket illesse; szóval, az ekkép mozgásba hozott képviseleti rendszer szerinti gyökeres átalakítást, a' gyülekezetek és egyház-