Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-30 / 13. szám

PROTESTÁNS GYHÁZI ÉS ISKOLAI 13. szám. Negyedik évi folyamat. Mart. 30. 1845. Ein Panlus musz kein Bedenken fragen, sich einem Pe/rus zu widersetzen wenn anders der Ietz-_ tere einen Fehler begangen hat. Roques. TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Világvári. — Életképek a' helv. bitv., tiszántúli egyházkerületből. ~ Valami az egyházi jegyzőségró'l. Stettner Ignácz. — Tis/.ai egyházkerü­leti gyűlés 1*44. Némethy Pál. — Iskola-ügy: A' lo­sonczi alakítandó gymnasium ügyében. Madarassy László. — Vegyes közlemények. Egyház, állományltozi viszonyban, okosság jogtani pontból, .szemlélve. (Folytatás.) Dralkodí^ vall4«. A' fenebbiekböl következik, hogy az állo­mányban az uralkodó vallás és egyház, mint a' mellynek csupa fogalma is nemcsak logikai és erk. vallásos, de törvényes és politikai tekintet­ben is merő ellenmondásokból áll eszményi képtelenség. Ugyanis, okosság szerint, az ere­deti polgári szövelségnek, melly minden, az idö rendében, későbbre alakult, polgári szövet­ségeknek is egyedüli és rendílhetlen alapja, a' vallásos vélekedések és meggyőződések feljes­séggelnem vollak, vagy legyük fel per inconces­sum, hogy voltak, de soha nem lehetlek volna tárgyai, mert az olly szövetség, mellyben a' hit és gondolkodás vagy lelkiösmeret szabadsága köttetik le, az ész törvényei szerint meg nem állhat. Haszinte tehát a' polgárok nagyobb ré­sze, a1 fejdelemmel együtt, valamelly meghatá­rozott vallásalakhoz tartozik is: de azért azon egyháznak nincs's nem is lehet semmi külső ural­kodása, mellyet csak a' fejdelem gyakorolhat, és ö is igazság és törvény szerint, távol minden ön­kénytől, és csnpán a'jogsértések meggátlására, a' közbátorság 's jóllétei fentarlására. A' honnan a1 polgári jogokat egyáltalában és a' kiváltságo­kat különösen csak ez vagy ama vallás sorsosi­nak, mint kedvenczeknek adni, a különöző hűitek­től pedig, mint mostoháktól, ámbár polgári tartozá­saikat ezek is épen ugy, még sokszor ha nem job­ban , teljesítik, megtagadni és őket az állomány hasznaiban, csak kevés, terheiben pedig annál több mértékben részeltetni jogszerint nem lehel, nem szabad Az én országom nem e'világbóli, azt mondja Jézus. A1 honnan a1 vallás csak az ö lelkek világára mennyből szétömlő világa, és az igazság sziveket szeretetre olvasztó szent tüze és jobbító isteni ereje, és igy a' meggyőződés és erény in­dokai által vagy belsőképen uralkodhatik az em­bereken, de a' minek a'külső kényszerítéssel vagy uralkodással semmi köze nincsen és nem is lehet, hacsak a' szabadság és ész világát a' természeti szükségesség vagy még inkább a' szenvedély és önkény világával összezavarni — amalgamálni — és igy az erk. eszméket végképen kioltani nem akarjuk. Az uralkodó vallást nevezik állomány-vallás­nak (Staatsreligion) is, melly név a'dolgon sem­mit nem változtat; mert, ha nem azt jelenti, hogy az állománybeli emberek, minden kényszerítés nélkül, és csupán erk szabad meggyőződésből, vannak egy valláson, a1 mit pedig, mivel az em­berek, az értelmi 's erk. tökély különböző mérfo­kai miatt, a' vallástárgyakróli vélekedéseikben, olly végbetleniil különböznek, épen nem jelent­het: akkor az állomány-vallásról is csak azt mond­hatni, mit az uralkodó vallásról, hogy t. i. annak, mi eszményileg képtelenség, tapasztalásilag is nem lehet, nem szabad lenni. Esztelen kifogás itt is azt mondani, hogy az állományt eredetileg alko­tott polgárszemélyek, némelly, mintp o. Olasz-, Spanyol- és Portugál- országokban, azt telték volt alaptörvénynyé, hogy abban csak ez vagy amaz vallás gyakoroltassék. Mert erre is épen azt felelhetni, hogy ha tették, esztelenül tették, és egy illy igazságtalanéi1 lelkiösmeretet sértő és azért jogszerint semmit érő törvényt, mint az emberi tévelygés emlékét, és legtöbbféle szerencsétlen ségek okát, minél hamarább, minden országokban, örökre elkeli törleni éshárítni. Egyébiránt e név: állomány-vallás, minthogy tulajdonképen nem az állománynak, mellynek egyik lényeges elemét a' föld leczi, hanem csak a' népnek van vallása, a nép pedig magára nem állomány, egészen sülte­len, és mint ellenkező, magát lerontja. Egryháx (nlajdona Mint egyegeknek, vagy természeti, ugy er­kölcsi személyeknek is, millyen az egyház, sza­bad, a' személyes fenállás jogánál fogva, az ál­lományban ingó és ingatlan vagyont szerezni és birni. De azzal a' különbséggel, hogy az egyeg bírhat sokat vagy keveset, mennyit igazságosan 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom