Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-02 / 9. szám

Iskola-'* nevelésügy: Az cv. falusi-Iskola Fclső-liovön. Midőn a' f.-lövöi falusi iskoláról adok tudó­sítást, a'lehetőségig szerényen szeretnék föllépni. Nem is szándékom mutogatni, mit tettem, csak utánzásra szeretnék serkenteni és a' hitet fel­ébreszteni 's megerösítni hivatal-társimban. Az Isten a* régi csudák Istene, 's annak, ki Ura 's Idvezítöje Jézus Krisztusra föltekintvén, csende­sen 's egyszerűen halad hivatala pályáján, — ki mindenben csak az Úr dicsőségét 's hitsorsosi ja­vát és üdvét keresi, annak segéd- és pártfogóul jelenendik meg az Úr. Valamint hajdan, ugy még ma is fakaszthat ő vizet a' száraz sziklából. Az iskolák Jézustól magától főkép a' lelkészek ápolására bizvák. Olvassuk csak Luk. 2, 46, 47. Márk. 10,13 16. Márk. 9, 36, 37. azután 42. És még Jerem. 48, 10. A' keresztyén lelkészek nélkül a' népiskolaügy soha sem fog jó karban lenni, mert az az egyház­ból vette és veszi eredetét. Azon pillanatban, mihelyt a* népiskola az egyház gondviselése alól kivétetik, elpusztúl, el kell pusztulnia; mert a'ter­mészet ellen nincs fegyver! A' lelki-pásztorság maga is az iskolában alapúi meg! Az iskolából fejlik ki a'közönség, 's miként az iskolában ápol­tatott: a* szerint növekedik az égnek. Ha az evang, egyház napjainkban más egy­házak szomorú sorsára jut, 's kebelében keresz­telt pogányoknak ad helyet, kik hit, isteni félelem, támasz nélkül az életben, remény nélkül az örök­ségben élnek: az iskolák romlottsága az, minek ezen tüneményt tulajdonítni kell. Az iskolák isteni intézet! A* régi népeknél nem létezett népiskolászat. Ha egyesek magosabb szellemi műveltségre emelkedtek is föl, ha ezek közöl többen a' bölcsészeti iskolákban egygyé­alakultak is, ha Athenében virágoztanak is affélék, 's Alexandriában világ-bölcsek éltenek is: mind ez fényűzési czikk volt 's csak a' gazdagok és hatal­masok birtokában. A' nép egyaránt el vala sü­lyedve a'rabszolgaság- 's tudatlanságba; népisko­lák sehol sem léteztek. Az általános népiskolászat első megalapítása isteni eredetű. Jehova egy rendet állíta népe közt, melly, mint levita és egyházi rend, örökség nélkül, minden nemzetség között elszórva, mint testi és lelki orvos egész Izrael népében működnék. A' keresztyén vallás, mint megért gyümölcse az ó testamentomi világ-virágzatnak, ajándékozá meg az emberiséget a* népnevelés intézetével, ez szünteté meg az úr és rabszolga közti különbsé­get, 's követeli híveitől, hogy rangkülönbség nél­kül képeztessék minden lélek az isten igéje *s is­merete által szellemi tökélyre a'Jézus országában. A' ker. vallásban van tehát minden népnevelés alapeszméje, 1 s minden népnevelés jellemének ke­resztyéninek kell lennie! A* ker. vallás nagyban és általában minden művelődésnek, különösen pe­dig a* népnevelésnek életeleme! Soha sem léte­zett igazi általános népnevelés máshol, mint a* keresztyénségben 's ezen kivül minden, akármint csillogjon, neveztessék bár görög-, római-, arab­vagy töröknek, merő azon barbarság. A' régiség minden népei közt csak Izraelben volt igazi mű­veltség és humanitás; az ujabb korban csak ott és annyiban létezik népműveltség, a' hol és a' mennyiben a'bibliai keresztyénség a'népnek élet­eleme. Ezenkívül minden barbarság! Két tétel erősen áll: Senki sem lehet keresztyén, művelt­ség nélkül; mert, mint keresztyénnek, kötelessége Isten igéjét, a' sz. irást, által- meg általvizsgálni; de e' végre szükséges olvasni tudnia, mit meg kell tanulnia; szüksége van ismeretekre, mellyeket a" néptauoda nyújt. Továbbá : Nincs ostoba keresz­tyén! minden keresztyének felvilágosítvák a' sz. lélektől biblia 's malaszt által. Igen! visszavonhatlanul 's erősen állítom! Bár mennyire pallérozott legyen valamelly egyén, bár mennyire műveltnek látszó 's tudományos, a' cédrustól le az izsópig, ha tudománya nem ke­resztyén, nem a'biblia szellemétől áthatott: akkor ő egy márvány-szobor, élet nélkül. Vegyed le róla a' fénymázat, 's durva, hideg követ látandasz ma­gad előtt; mindenütt durvaság 's a' barbarismusüt ki, mellyet a' divatmüveltség csak vigályosan fedez el, ha Jézus szelleme nem lelkesítette meg a' kö­vet 's nem nemesítette meg a' földgöröngyöt. Láttátok-e a' finom franczia nemzetet? elke­resztyéntelenítették azt 's mi tüntelő? Mi tűnik fel a' mi társaságunkban ? — polgári, egyházi és családi életünkben?Durvaság és barbarismus, és semmi más, ha azt néha átragyogó talentomok nagy ügy-bajjal elfednék is. Méltán emelünk panaszt napjainkban, hogy hiányzik a'tisztelet az iránt, miszent,—hogy csök­ken a* vallásosság és erény. Igen, a' durvaság, a' szentségtörés, a' szenvedélyek zabolátlan dühe, a' nyers erőnek szemtelen vakmerősége, a' tudat­lanságnak borzasztó önelbizottsága, a' hazugság­nak vakmerő álnoksága mutatkoznak minden­szerte és megmérgezik társadalmi életünket! — Az erkölcsöknek ana kelleme, ama megelőző szívesség, melly igyekszik kölcsönösen kedves­kedni 's az életet ezerféle kisebb nagyobb áldo­zatokkal felvidámítani, ama baráti készség az élet ridegségét enyhíteni, 's a' felebarátot bántalmak­tól megkímélni,ama kímélet a'gyöngeségekiránt, az erkölcstelenségnek komoly ellenzése, az élet­ben ama szellemi közlekedés azok között, kik egy magasabb szellemi életre igyekeznek , — mindez eltűnt a' durva önzés, a' telhetetlén kincsszomj és rablási düh bőszült ösztöne elöl, melly tigris-módra tátong a' ragadomány után, 's minden szellemi életet elpusztít! Igen, minden erkölcstelenség és lélekismeretlenség, minden vétek és istentelenség, borzasztó szemtelenséggel lépnek föl a' világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom