Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-04-13 / 15. szám

könnyebben behajtani, legczélszerübben kezelni? — E' kérdésiéi feleletnél azonban csupán a' közigazgatási költségek' födözéseire kijelölt jövedelmekről kell szót tennem , miután az egyházi személyek' fizetésének miként-jéröl már a' „C 2." alatt elmondám véleményemet; a:

jövedelmeknek más két ágai közül pedig az egyik önkénytes alamizsnán alapul, a' másik mint mondva volt, a' gyülekezetek' gondnokainak kezelése alá tartozik. A' közigazgatási költségeket fedező összes jövedelmet én lélekszám szerint vetném az egyházmegyékre és gyülekezetekre is; de mára'gyülekezetek' kebelében birtok-aránylag rendelném fizettetni a' lélekszámra esett összeget. Igy a'szegényebb néposztály a' lélekpénz terhét megsem érezné, tetemes künmaradásoktól'sem lehetne anynyira tartani. Még egyszer meg kell azonban említenem , hogy minden egyházi fizetést nem alamizsna-, hanem adószerűnek kellene országos törvény által nyilvánítani, mit a' teljesílni restelkedőkön erőhatalommal is megvenni jogosítva sőt kötelezve volna mtndenegyházban az azért világi törvények előtt is felelőssé teendő előjároság. A'lélekpénzt minden gyülekezet' gondnoka évnegyedenként az egyházmegyei pénztárba; az egyházmegyei pénztárnokok évnegyendenként az egyházkerületi pénztárba szolgáltatnák, melly pénztár aztán ismét évnegyedenként fizetné az egyh.kerületi és megyei tisztviselőket. A' fizetéses hivatalnokok pedig napi díj nélkül tartoznának mindig és mindenütt az egyház' közügyeiben fáradozni. Igy nem kellene espereseinknek úti költség és napi díj az egyházkerületi s megyei gyűléseken, sem az egyes gyülekezetek' látogatása közben, mert mind ezeket külön díj nélkül tehetnék, 's tennék is tudom szívesen 400 ezüst frt évi jövedelemért. Az egyházmegyei tanácsbirák' számára sem kellene e' szerint gyűlésenként napidíj, mert 100 pengő forint évi jövedelemért két gyűlésen saját költségükön tölthetnének 's tartoznának is tölteni annyi időt, mennyi minden fön forgó ügyek* teljes elintézésére 's jegyzőkönyv' hitelesítésére megkívántatnék. Ez a' rendszer hát megszüntetné a'futó és vándor gyüléseskedéseket is, minek hasznai ismét kiszámíthatlanok volnának. A' tanácsbirói ranghoz's fizetéshez lehetne még kapcsolni a'körökre osztandó iskolák' és gondnoki számadások' évenként kétszer törlénhető vizsgálását is; 's milly üdvös volna az ezekről szóló hivatalos jelentések' fölolvasásával kezdeni meg az egyházmegyei közgyűléseket. Ebből áll nyájas olvasó! a' magyar prot. egyház' finánczialis ügyeire vonatkozó javallatom. Az akarat bennem szent, de az erő parányi, 's ezért tudom hogy dolgozatom hiányokkal teljes. A'jobbakat e' tárgyban óhajtva várom be, mert elvem: győzzön a' mi jobb. Kocsiss Ferencz. Abat'iji egyházmegyei gyűlés és glossák* A' gyűlés tartatott mart. 26, 27 és 28-dik napjain, Futó Sámuel esperes és kóji Kornáromy István kir. tanácsos és főgondnok urak' elnökségök alatt Göncz mezővárosában, hol épen 279 évek előtt ugyan ezen napokon tartatott az első nevezetes egyházi gyűlés kassavölgyi esperes Károlyi Gáspár' elnöksége alalt, és abaúji akkori főispány Perényi Gábor' pártfogása és védelme mellett : és ugyanakkor és itt vételeit be a' genevai confessio, mellynek 11-ik pontja volt az : hogy a' papoknak hatalmokban áll parancsolni, igérni és fenyegetni, de majd megneheztelvén ezért Perényi Gábor, későbben a' s. a. újhelyi egyh. gyűlésen a' papokat erősen megfeddette és oda utasította, hogy Luther'szellemében világiakkal kezet fogva igyekezzenek az egyházakat rendezni. Három jeles napot ültünk itt nagy számú papok és világiak' ékes koszorújában, sok részben a' hajdankorhoz hasonló körülmények között akkor is, most is az egyház-kormányzati elvek fölötti súrlódások, dús jövendőt, életet vagy halált rejtő tűnődések, komoly gondokat, kétkedést majd reményeket ébresztő pillanatában. Mindenkit az egyházi gyűlések' állandósítása , központosítása eszméje1

legelső gyakorlati kivitele foglalá el, mint tömérdek teendőink' elismert fő feltélele, és illy kétkedés és remény' küzdelmei között, tiszteletteljes örömmel és hálával látók megjelenni körünkben világi elnökünket, amaz erénydús status férfiút, ki a' polgári magas hivatalok'csillogó fényétől elvonulva, nagy polgárhoz illő komoly csenddel, vallásos buzgalommal működik a' vallás' és nevelés' intézete', sok szenvedések és méltatlan üldöztetések után és között érdemlett jobb állapotra föl— virágoztatásán! Örömmel látók dicső példájától lelkesítve, polgári megyénk' nagy számú tisztviselőit, derék alispánját, fő-és alszolgabiráit, ülnökeit, főbb és kisebb rendű papjainkat olly számmal, miként mondhatjuk bátran, hogy alig maradt el valaki. És kétkedjenek bár elleneink jövendőnk felett, hirdessék bár a' protestantismus' feloszlását, ők nem ismerik a' szellemet, melly él és munkás közöttünk, nem ismerik a' közösen viselt és türt szenvedések' rokonító érzelmeit, mellyek minket az egyetértés' lánczaival naponként erősebben fűznek össze: igen! mert az újabb kor' reménytelen ostromai újabb eszméletre költöltek fel, látjuk, hogy egyetértés nélkül hitelveink biztosítva nincsenek: ez oka, hogy ezentúl jobban is vigyázunk az ördögre, melly annyiszor megháborílá egyességünket, kifejlődésünket akadályozá! és most, ha valaha, szükség megszűnni ama' részvétlenségnek , határozatlanságnak, mert el jött az idő, melly határozott jellemet kiván; és ki nem velünk, az ellenünk van! Félre hát a' puseyismussal is! miként helyben! úgy értelemmel és buzgalommal központosítsuk erőnket! Egy kis gon-