Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-03-03 / 9. szám

T£a m mi fiü'ias EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP IWarmadiU évi folyamat. Pesten, 1844. Mártius' 3kán. Das Wesen und der Beruf des evangelischen Geistlichen ist von vielseitiger geistiger Bildung schlechthin unzertrennlich und, da diese nur durch wissen­schaftliche Studien erworben werden kann, so können diese daher unler keiner Bedingung fehlen. Hüffe Tartalom. A'protest. egyházigazgaíás' ingatagsága, mint a' papi tekintély'sülyedésének másik oka. Tóth Mihály. — Luther, llutten és Sickingen. J. A. — Töredék-észre­vételek Dobos ur' töredék-gondolataira a' kegyeletekről. Vandrák András. — Korunkban uralkodó három val­lásos irányok' átalános egybevetése. (A. Ií. Z.) — Iro­dalom. Székács és ifj. Vári-Szabó. — Külföldi hí­rek. — Belföldi hirek. A' protest. egyliázigazgatás' inga­tug^á^a, másat a' papi íekintély' sii-Ijcdcsénck másik oka. Másik okát a' prot. papitekintély' sülyedésé­nek keressük: papi növendékeink'' elhanyagolt képzésében 's nevelésében. A dunamelléki egy­házkerület' választmányi terve a' papi kijelöltek' vizsgálati tárgyában *), igen alapos és korsze­rű 's óhajtható, hogy mind a' négy ref. egy­házkerülettől méltó figyelem és foganatba ve­tessék, azonban, nézetünk szerint, ezt előbb papi növendékeink' czélszerübb nevelésének kell mos­tani főiskoláinkban megelőzni. ,IIa azt akarjuk — igy szól egyik lelkes hittudósunk — hogy a' vallásnak az életre 's kivált magasabb tudományos miveltségü emberekre igazi befolyása legyen, meg­kell azt tisztítanunk a' puszta tekintet' porától, melly mint a' ker. vallás' mennyei tudományától idegen és annak belső lényegére nem tartozó dolog, csak kívülről ragadott arra és szükséges, hogy a' mai nagy tökélyre emelkedett prot. theologia' criticai ál­lását, melly nem hogy a' tiszta vallásos érzés­nek ;'s kegyességnek valamit ártott volna, de sőt inkább a* vallást a' többi tudományokkal kibékél­tetvén, magas thronjába vissza ültelte, szünte­len szemünk előtt tartsukí Ugy tartom e' velős szavakban ki van világosan mondva a' protestan­tismus' szellemének főelve, a' haladás és tökéle­tesedés , és ezen főelvnek, a' helvét és augs­burgi hitvallások mint — némellyck igen balul vé­lik — semmi akadályt nem vethetnek , mert azok tisztán kimondják, hogy minden efféle confessiók, *) Prot. e. 1 sz. 15. 1. 539. 1843-*•) Prot. föisk. t. pályám. II. köt. 1. 39. mint emberi munkák, a' szentírás' felsőbb tekin­tete alatt állanak, hogy azok nem valami bevég­zett változhatlan egészet képeznek, hanem időn­kénti haladás'tárgyai, a' szerint, miként az egymás­sal rokon tudományok' kifejlésével 's az összes emberiség' haladásával azon segédeszközök istö­kélyesbülnek , miket igazságot kereső 's elfoga­dásra kész józan ész' utján a' szentírás' tolmács­latában használhatunk. Illy értelemben valának már 1566-ban magok a' helv. hitvallás'készítői *) : ,,Ante omnia vero protestamur nos semper esse pa­ratissimos, omnia etsingula hic anobis proposita, si quis requirat copiosius explicare, denique me­liora ex verbo dei docentibus non sine gratio­rum actione et cedere et obsegui etc." Mind ezeket azért bocsátottuk előre, hogy prot. főiskoláink'hittani oktatóinak, nemcsak sza­bad, de szükségkép a1 haladás1 jelen lépcsőjén kell előadni minden theologiai tudományokat, hogy igy papi növendékeikbe állandó kedvet, buzgóságot, érdeket csepegtessenek szaktanulmányaik iránt, hogy azoknak keblökben a' ker. hit' főbb ágaza­taitbelső meggyőződés fokára emeljék, hogy azok­nak erkölcsi vallásos jellemüket mindinkább szi­lárdítva, benső hivatásukat önmagokkal eleve érez­tessék. Eddig tagadhatlan igaz, hogy számosan lettek mindegyik iskolából pappá, kik szent hivata­luk iránt mondani semmi előszeretettel nem visel­tettek , kik az evangeliomi protestuntismus, lelkétől át nem hatva, csupán azért választották e' tisz­tes pályát, mivel a' többi kenyér-tudományi vizs­gálat' ellenébe magokat méginkább elégteleneknek 's készületleneknek érzették 's itt legfölebb is né­hány heti előkészület után, bizonyos életmódot 's hivatalt nyerhettek. De mivel sem honi főisko­láinkban magokat korszerüleg ki nem képezhették, sem annyival inkább költség-hiány 's felsőbb ti­lalom miatt, a' külföld' prot. egyetemeit, huza­mosb időremegnem látogathatták, csoda-e, ha *) Praefat. Conf. Helv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom