Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-24 / 8. szám

mint eredetök' történetei igazolják, épen nem presbyterielviiek.[Képviselet, nyilvánosság, sűlyegyen a' világi és egyház elem között, vagy is világi és egyházi résznek törvényen alapuló egy kézre dolgozása különböző irányban, de egy czélra, mind ezek a' protestantismus' természetéből folyó ép és egészséges presbyteri rendszernek alapjai, — cánonainkban hiányzanak. A' reformatio' első éveiben, belháború' vérzivatarai dühöngtek, pártokra szaggatott szegény honunk' egén , 's az egész XVI-ik században , országunk' legnagyobb dynastái fogták föl a' reformatio' ügyét. Perényi Péter, Török Bálint, Batyáni Orbán, 's ezeknek kidőlte vei - Dr ág fiak', Nádasdiak', Thurzók, Révaiak' védszárnyai alatt talált a' prot. vallás menedéket; a'zsinatok jelesül erdódi (1545) torony ai (1549) beregszászi és óvári (1554) deb Iasztásában , az erdélyi fejdelmek és főconsisíonum. o A' XVIII-ik században, két nevezetes időpont tűnik föl magyarhoni ref. egyházunkban, egyik az 1734-iki, másik az 1791-iki év. Mindegyik presbyteri elvhez közelítés' esztendeje, de erőszakos rázkodások közölt. 1734-ben oct. 20-ikán a' carolina resolutio kihirdettetvén, ebben az országbeli ref. superintendensek' száma , négyre határoztatott, mihelyt ezt a' világi rend megérté, ugyanazon év' nov. 4-kén gyűlést tart Bodrogkeresztúron, s a'papság' mellőzésével elvégzi, hogy az egyházkerületekben fő-, az egyházmegyékben pedig segéd-gondnokokat kell tenni. Ezen urakat, kik minden superintendens és esperes nélkül rendelkeztek az egyházi dolgokról, nem az egyes ekklézsiák' gyülekezetei választották képviselőiknek, reczeni (1567) csengeri (1570) csepregi (1590) lés igy ez ismét mi vala más, mint polgári alkothol az uj egyházi rendszer lassan lassan megalapítatott, többnyire az említett hatalmas aristokraták' vezérszelleme, oltalma's befolyása alatt tartattak. 'S csuda-e, ha ezek fel nem emelhették magokhoz azt a" népet, melly noha egyházilag a' prot. egyházban nagy korúnak kezdett hideltetni, de polgárilagigen is kis koruságban, a'gyámság alatt élt. A'XVII-dik században, Erdélynek köszönheti nagyobb részét magyarhon , a'reformatio' fenmaradását, jelesül Bocskay, Bethlen, 1-sö Rákóczy Erdély' fejedelmei vívták ki a' bécsi, nikolsbúrgi és linczi békekötéseket, 's ez által a' prot. vallás' szabadságát biztosítva, azt a' később bekövetkezett, még hoszabb 's terhesebb üldözések' belviszályi között, csaknem a' vég enyészettől mentették meg. Nem csuda tehát, ha ismét ezeknek hatalmas befolyásuk, szellemök, "s rendelésök után szerkeszlvék cánonaink, ha ismét inkább a' magyar aristocratismushoz szító episcopalis rendszer állapítatott meg. 1 -ső Rákóczy György hívta össze a' szatmár-németi zsinatot (1647 jun. 9), 's itt szerkeszté erdélyi superintendens, gelei Katona István , egyenesen fejdelmi rendeletből, az úgynevezett gelei cánonokat, mellyek Erdélyben és a' két tiszai ref. egyházkerületben, noha ma már sok részben lágyítvák, mind e' mai napig fenállanak, mellyek közé, mint egy honi egyháztörténet - buvárunk igen bölcsen megjegyzi „alig sikerültGeleinek néhány presbyteri elvetbecsusztatni. A' Dunáról nevezett két ref. egyházkerületben , hol a' komjáti\ cánonok vagy canones 5 classium vetettek föl egyházi törvénykönyvül — 1623-tól fogva — melly évben ezen cánonok készültek , joguk volt ugyan a' világiaknak is befolyni a' superintendensek' választásába, (class. 1-ae Can. IV-us) de azzal ők nem éltek, hanem a' papok' szavazatiban, az egész gyülekezet megnyugodott, mint a tiszántúli püspökök' vámányunk' fő eleme, az aristocratismus, csakhogy változtatott alakban. Az elébbi két század alatt, egyes országnagyok vezették a;

zsinatokat, 's védték a' prot. egyház' jogait és szabadságát az országgyűléseken, ez az oka, miért magyarhoni ref. egyházunkban , bátor első tekintettel ugy látszik, hierarchia soha nem létezhetett, mert hogy azon régi szomorú időkben, a' világiak örömest oda engedték minden jogaikat az egyházi rendnek, e' csak azért történt, mivel a papok szenvedtek legtöbbet az ekklézsiákért, ezek hordoztattak a' nápolyi gályákra. Most azonban, szinte derekán a' XVIII-ik századnak, a' török az országból kiveretve, a'páitok legyőzetve, fejeik száműzetve, az egész hon egy koronás fő alatt egyesül, a'belső béke, Tend, 's nyugalom visszatér, azonnal az éber aristocratismus kezd egyenes és közvetlen befolyást gyakorolni az egyházi dolgokba. Az egyházi rend viszont mellőztetését nehezen sziveivén, a' bodrogkereszturi gyűlést törvénytelennek nyilvánítja , 's végzéseinek sokáig ellenszegül. Azonban , mivel a' világi elem mindenütt azzal állott elő, hogy a'superintendensek és esperesek személyesen nem mozdíthatván elő az ekklézsiák'dolgait, ő felségénél, dicasteriumoknál, vármegyéknél, és még ez időben a'dioecesanusoknál is, ezen terheta' világi urak veendik magukra, —csak ennyiben, és igy csupán védőleg kivánüak befolyni az egyházi dolgokba; az egyházi rend lassankint lecsendesült, 's engedett a' bodrogkeresztúri végzésnek. A' magyar aristocratismus' eme győzelme még inkább föltűnik, 179 l-ben,midőn az egyházi rend' megkérdeztetése nélkül, az országgyűlésen jelenvolt protestáns urak folyamodást készítenek a' felséghez, zsinat tarthatás iránti engedelemért. Még el sem érkezik a' kegy. k. resolutio, midőn a' világiak elvégzik eleve magok között, hogy az egyházi igazgatásban az evangélikusokkal egyformaságot követnek, e' végre kinyomatják előre (1791. 15 jul.) a'len-