Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-23 / 47. szám

3) A' Homiletica egyik szabálya azt rendeli, hogy a'lelkész mindenkor helyhez, körülményekhez, évszakhoz, napi eredményekhez, idö változásokhoz és a' hallgatók szükségeihez illőket igyekezzék szónokolni, és hogy mindenkor valami üdves újdonsággal kedveskedjék. Ugy de ezen czélt a' gyakran igen meddő pericopákkal el nem érhetni, hacsak rajtok erőszakot nem teszünk vagy azokat el nem mellőzzük. Mert bár sok más bibliai helyeket és igazságokat hozhatni is velők kapcsolatba : de ezt sokszor csak nagy erőltetve vihetni végbe; mikor aztán a' pericopa csak ugy áll ott elhagyottan, mint valamelly figurázó szegény motto. Söt vannak bibliai ékes helyek és fontos igazságok, mellyeket a' pericopákhoz nem lehet kapcsolni semmiképen; mellynél fogva református hitszónokinknak számtalan remekmüvei nekünk ágostai lelkészeknek cathedrán soha nem használhatók 'S vagy csak ez is melly nagy veszteség! 4) Némellyek közülök egy év folyamban kétszer is fordulnak elö, pl. a' négy- és ötezer ember megelégitése Laetare és VII. Trin vasárnapokon, a' bélpoklosok meggyógyítása vizker. III. és XIV.; — a' nagy vacsora II. és XX. Trin.; Jézusnak utolsó bemenetele Jeruzsálembe adv I. és virágvasárnapján; — jövendölés Jeruzsálem pusztulásáról, adv. II. és Trinit. X. vasárnapokon. Ama vers is: „A' ki magát felmagasztalja, megaláztatik," melly sokszor ismételtetik. 5) Némelly pericopák szintén botrányos tartalmúak, pl. vizker. II. Ján. 2, 1—11. Reminisc. Máté 15, 21-2S. Trinit. IX. Luc. 16, 1—9.; XXIV. Máté 9,20-22. XXVII. Máté 25,1 -13. 6) Legszarvasabb hibájok a' pericopáknak mégis az, hogy az egyházi idöszámlálás szerinti rendet (chronologiát) olly egészen és botorul összezavarják. Igy az adv. I. vasárnapjára kiszabott evangeliom arról szól: miképen ment be Jeruzsálembe a' szenvedésre az az ur Jézus, ki most teslben hozzánk jöni (adventare) és születni készül; — advent II-kán pedig már az olvastatik; miképen a' földtől bucsut venni készülő Jézus jövendöl Jeruzsálem pusztulásáról; — advent III-kán keresztelő János fogsága hirdettetik; — IV-kén, hogy ugyanez, miképen fog Krisztus előtt járó követségéhez; — karácson I. ünnepén a' jászolban, karácson utáni vasárnapon pedig a' Jeruzsálemi templomban találjuk a1

gyermek Jézust, ki pedig még csak újesztendő napján metéltetik körül. Újév uláni vasárnapon Jézus már megkereszteltetik, azaz: messiási hivatalra keresztelő János által felavattatik, hololt az ezután következő vízkereszt ünnepén még Betlehemben fekszik, mint most született csecsemő, és a' napkeleti bölcsektől üdvezeltetik. Vízkereszt első vasárnapján Jézus már tizenkét éves fiu; az utána jövö vasárnapon pedig első csudáját tevő felavatott Messiás. Septuagesimae és Sexagesimae vasárnapokon Jézus tanít és közelget földi élete végéhez: holott még csak Sária tisztulása napján édes anyjának gyermekágyból egyházhoz kikelése alkalmával vitetik legelőször Jeruzsálembe a" templomba. Krisztus fogantatása ünnepe szenvedésének emléknapjai között esik, vagy sokszor szinte a' feltámadási ünnepek körül izgágákodik. A' Misericordias, Jubilate, Cantate, Rogate, Exaudi és Pűnköst vasárnapok evangeliomaiban a' már feltámadott Jézus ismét halálhoz készül és búcsúzik. Minő összekuszált rend ez immár I Ki nern adna helyt annak a'hilludósnak, ki azt mondotta a* pericopáknak szerkesztő mestere felől, hogy az homo ferrei ingenii lehetett ? 7) De minek vilálkodunk sokat! hiszen a'pericopákat már is ugy nézhetjük, mint tettlegesen elóvult bibliai töredékeket. Valljuk meg őszintén, melly kevésszer prédikálunk igazán belölök; melly kevésszer merítünk azokból vagy csak propositiót is, átaljános értelmezést (homileát) pedig velők épen nem teszünk, mire nem is mindenik evangeliom alkalmatos. A' szabad alapigeválasztüst mi ágostaiak már is gyakoroljuk félünnepeken, aratási, hálaadó, beköszöntő, búcsúzó predikálióinkhoz 's más ünnepélyes esetekhez. Eddig azon indokok, mellyek a' pericopák eltörlesztését javalják, s mellyekben Calvin, Hornbeck, Boerius, Spener, Ilenke egyeznek velünk. Ez tehát: „Uraim, hasonlag nem üres rabulismus ! Melly kétféle indokoknak, és élesebb elmék által feltalálandó még többeknek combinálása mások gondolkozási processusában millyen logicai eredvényt és meggyőződést szül, nem tudhatom: de az enyémben azt szülte, hogy a1

pericopák eltörlesztésével tartok vagy csak az egy áldott henosis- tekintetéből; — melly szerint ennyivel is egy akadékkal kevesebb állna utunkban, és ezzel is növelnök azon kapcsok *) számát, mellyek *) A' két prot. egyházban közösek : a' protestáns és ecangelicus nevezet: a" papi és világi egyénekbő'álló kormányzásmód; a' biblia, Károlyi fordítása szerint; a' ket sacramentom; némelly traditiók, u. m. gyónás, conlirmátió, Hiszekegyisten, — az egyházi kalendáriom , kevés eltéréssel, — prédikálás, catechizálás reggeli és estvéli könyörgések; halotti predikátiók, bucsúz'atások és ünnepélyes járdalatok; — harangozás; orgona, — sok choralis melódiák, és a'' következendő templomi énekek: ,,Uram Isten siess minket; Ez esztendőt megáldjad; E' hasvét ünnepében; E' pűnköst ünnepében; Jövel szent lélek úristen, töltsd be; Jövel szent lélek ur Isten, tarts meg minket; Adjunk hálát az urnák, mert érdemli; Dicsérd lelkem Istenedet; Dicsőült helyeken: Krisztus urunknak áldott születésén; Mire bánkódol, oh te én szivem; Magasztallak én téged; Örül mi szivünk mikor ezt halljuk; Soha meg nem szegted szavadat; Szivem megalázván tehozzád megyek; Tenéked uram hálát adok; A'zsoltárok közül; Azúr énnékem őriző pásztorom; Engem igazgat az egeknek ura; Mint a" szép hűvös patakra; Ne szállj perbe én velem ; Ekes dolog dicsérni." 's a" t.