Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-23 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 47. szám. Harmadik évi folyamat. Nov. 23. 1844. In neuerer Zeit hat man gegen die altén Pericopen eingewendet, dasz viele Stellen der Bibel von der gröszten Bedeutung, dabei unberücksichtist blieben unddasz die Bekanntschaft mit der Bibel durch den ölíentlichen Gottesdienst dabei zu wenig befördert würde. D.J.A. Go 11 f. H o f f m a n n. TARTALOM: A' p^ricopák eltörléséről a' magyarhoni ágost. egyházakban. Edvi Illés Pál. — Szent-Lant. Szakács J. — Irodalom.-—Válasz. Győii Lajosnak. — A' concertátión keresztül ment törvénycziKk a' vallás dolgában. — Vegyesek. — Levelezés. A'i>crico]>ák eltorlesrtéséről a' magyarhoni ág. egyházban. Azon fatalis elkülönözö falak sorában, melylyeket a' reformatio után a' Luther- és Calvinféle prot. egyház között a1

makacs vitálkodás cacodaemona meghagyatod, a' háromszáz évi gyakorlat pedig megszenfesített; nem utolsó helyet foglalnak el az u. n. pcricopdk, vagy is az egyháziévben előforduló minden vasárnapokra és ünnepekre, nyilvános cultuskor olvasás és értelmezés végeit kiszabott evangeliomi és epistolai szent leczkék. Mi e' hon prot. lakosinak mostan élö nemzedéke egyhangúlag uniót akarunk, következőleg akarnunk kell ledöntögetni az elkülönözö falakat is. Mivel pedig ezeket, ama jerikói falakkint, trombitaszóval amúgy lerombolni nem lehet; és a' pericop. tárgyában is figyelemreméltó számos okok táboroznak pro et contra; valamint a' tisztujításnak behozatala ügyében: azért a' most érintelt értekezés modora szerint e' tárgyban is megkísérlem összeszemelni mind azt a' mi ellenök, mind azt a' mi mellettök harezol a' pericopáknak; hogy igy az elfogulatlan intelligentiának bírói széke elölt önkint feltűnjék: „Nem nézvén külföldi hitrokonink eljárására; nekünk e' hon ág. lakosainak váljon mit kell tennünk e' részben, a' mi békességünkre való." Hódoljunk mindenek előtt Kliónak és lássuk, ez mit mond az egyházi történetírás mezején a' pericopákról. A' keresztyének vasárnapi szent összegyűléseiben az apostolok és evangélisták Írásaiból helyeket felolvasni és értelmezni, olly szokás, mellyet ök a' zsidóktól vettek állal, kik szombati cultus alkalmával zsinagógáikban az ó testamentomi könyveket olvasták; és pedig Mózesből Sidra, prófétákból Haphtara czim alatt. A' Sidráknak megfeleltek keresztyéneknél az evangeliomok; a' Haphtaráknak viszont az epistolák. Eltek pedig az első keresztyének a' szentírási helyek választásában teljes szabadsággal és miután az uj testamentomi canon megállapíltatott, minden nevezetesebb vidéken és városban más más szakaszok lőnek az egyházi év minden ünnepeire kiszabva; mások pl Franczia- , mások Spanyolországban, mások Alexandriában és Ásiában. De a' pericopák mai rendszerének eredete csakugyan későbbi, és a' harmadik 's negyedik évszázadokban keresendő. Ez időszakban t. i„ Arius tévtana, melly szerint a1

Jézusnak messiási és isteni méltósága kétségbe hozatott, a' keresztyének közölt nagyon elhatalmazván, a' kegyes orthodoxus egyházatyák mindent elkövettek, valamivel azt megczáfolhalni véltek E' végett a* nyilvános cultuskori felolvasásokra is az evangeliomokból olly helyeket választottak és szablak ki főleg, mellyek a' Jézus csudáit beszélik el és isleniségét tanúsítják. Hieronymus lehetett pedig ebben alkalmasint a' legmunkásabb eszköz. Utóbb Nagy Károly, Beda Venerabilis és Nagy Gergely idejökben a' pericopák sokban változtatást szenvedtek, de a' nélkül, hogy az áriusi tévlan ellen harezoló szinöket levetkőzték volna. A' reformatio forradalmaiban Calvin felekezete a1

pericopák békója alól magát egészen emancipálta ; máig is nemcsak helvét, hanem minden tartományokban 's honunkban is mellőzi azt; cullusaihoz helyeket a'szentírásból minden egy lelkész szabad tetszése szerint választván, olvasván és értelmezvén. Ellenben Lulher felekezete a' pericopák rendszerét a' római egyháztól általvette, megtartotta és változtatás nélkül követi maig. Mondom, változtatás nélkül; mert e' rendszerben a' kath. egyháznál is történtek változások és eltérések: mint eztRauschenbusch a' különféle püspökségek missáleiböl és evangeliomos könyveiből kinyomozta. Hanem az ágostai egyház ebben magával mindig megegyező maradi, ugy, hogy lutheránusok minden ajkon, Oroszhontól Amerikáig vasárnaponkint és ünnepenkinl ugyanazon szent leczkéket olvassák, kevés némethoni apró státusokat kivévén, hol a' pericopai rendszer mellé fennek 47