Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-09 / 45. szám

ha pedig úrbéresek, akkor a'földbirtokosnak múlhatatlan kötelessége az építés. Egyébiránt még akkor is, midőn talán az iskolaház felállítása áldozatba kerülne, oktalanság nélkül alig lehet valamelly közönségnek vonakodni annak terhétől, tudva levén, hogy egy jó épület több nemzedékeket kiszolgál, 's pedig egy lépéssel unokáink unokái boldogságára hathatni akármilly áron sem drága. Több nehézségekkel van összeköttetve a' gyermekeknek pontos iskolába jártatása; de iiem lehetetlen. Midőn Lykurg a' maga nevelési rendszerének megalapítását munkába vette, kétségkívül nagyobb fába vágta fejszéjét, mint mi akarjuk, és az ő czélja mégis sikerült. Egy a' miénknél sokkal bárdolatlanabb népet nemcsak arra bírni, hogy gyermekét bizonyos időig nélkülözze, hanem hogy arról egészen lemondva, a' statusnak adja át — tagadhatatlanul óriási vállalat. De mit tett ő? a' nevelés hatásának kézzel fogható bebizonyítására két testvér kopókölykeket alkalmazott, egyiket kicsinységétől fogva lenyalni — a' másikat nyulat űzni szoktatván. Bizonyos népgyűlés alkalmával tálat és eleven nyulat parancsol előhozni, azokra reá bocsátja tanítványait, a' lenyaló tálfelé siet, figyelmet sem vetve egyébre, míg másfelől a' nyulász saját szerepét követi; és a' község szándokán lön bírva. A' mi jámbor népünk talán nincs illy tenyeres talpas demonstratiora szorulva, — és ha van, azért adott istenünk némellyeknek több világosságot, hogy a' kik sötétségben vannak, azokat onnan kiverekedni okosan eszközöljék. Egyébiránt mikor más mód nem lenne, erővel is vásárra hajtandók vonakodó kecskéink, mert ostort jót adtak kezünkbe a' törvények. Igy az első év bizonyosan békétlen kitörések közt fogna lefolyni; a1

másodikban legfeljebb zugolódásokat hallanánk, a' harmadikban semmit, a' negyedikben köszönetet. E' mellett a' maga boldogságát nem ismerő nép ébresztésére sok ártatlan serkentésekkel lehetne befolyni, pl. hogy a' ki legalább olvasni, írni nem tud, elzáralik a' confirmatiótól; a' ki iskolát nem végzett, elejtette magát a' falusi biróságra, esküdtségre való választathatástól, 's több effélék. Mi a' tanítási terv készítését illeti, ez egyéb jó oldalai mellett azért szükséges, hogy hanyag iskolamestereink szintúgy kényszerítve legyenek a szorgalomra. Ok most a' tanítványokkal is ugy bánnak, mint a' zsoltárokkal: mit az idén elvégeztek, jövendőben megint újra kezdik, et sic porro. A. B. Cze, Láczai, sz história, egy-két darab idétlen szám, ének helyett ordítástól és sivitástól alakított vecsernye teszik a' próbatétel tárgyait, 's a' vizsgálat eredménye többnyire nem egyéb, minthogy a' mester megszabadult nyűgeitől. Szóljunk igazán: némelly szülök azért fogják ki gyermekeiket az iskolából miután olvasni jól megtanultak mert tudják, hogy azután olt csak korhelykednek, és némelly meslerek azért hagyják olly könnyen a' tanítást, mert semmi okuk sincs tartani a" vizsgálat szigorától. Mikor előre ki lennének szabva a' teendők, 's examenkor nem a' mester sorolná elő, mit tanított, hanem az elöljáróság venné számba, hogy a1

mit múlhatatlanul előadni köteles volt, mekkora sikerrel járt el abban, erősíteni merem — más világot érnénk. A' falusi közvizsgálatoknak bizonyos fényt adni, 's azon napot, mellyen tartatnak, mintegy a' helység örömünnepévé varázsolni hasonlólag nem megvetendő dolog. Magam voltam tanuja illy alkalommal több gyermektelen szülök könyüinek, kik zokogták, hogy tölök mostohább sorsuk megtagadta a' nap gyönyörét. Mennyivel inkább melegülhet illyenkor azoknak hideg keble, kik netalán gyermekeiket iskolába jártatni elmulatták ? 's minő nemes elhatározások nem ébredhetnek fel bennök jövendőre nézve ? Ezekbe kívántam rövideden foglalni azokat, miket népiskoláink virágozlatására minden tetemes költség nélkül megtehetnénk jó akarat mellett. Követeléseimben igen sokra menni szántszándékkal nem akarék, tapasztalván, hogy ha mindent kérünk, a' mi szükséges, semmit sem adnak. Magyarnál az általam leginkább sürgetett akarat nem drága, „csakhogy egyszer " mint a' nótában mondják, , tenne is már valamit." Sükö s d. Felszólítás a' gömörl ref. papsághoz ('s talán másokhoz is). Ha jól jut eszembe, még 1842-ben a' naprágyi gyűlésen indítványozám : nyitnánk tért a' gömöri egyházmegyében a' papi irodalmi iparnak 's elöhaladásnak. Szavaim sikertelenül hangzottak el, mi több! még csak nem is helyesellettek, s a' megszokott édes munkátlanság búvó ajtót is keresett az alólai kicsusszanásra: minek? ugymondának némellyek, hiszen ki elhivatást érez magában munkái közrebocsátására, Török nyitott már reá Pesten pályatért. Azóta, uraim! az általunk magas tudósi (?) nimbusunkból gőggel lenézett szegény, 's mindenre egyébre , a' papok alá áskálódáson kivül (mint mondók) tehetlen iskolatanítók itt Gömörben fa1

pesti megyében ugyan már korábban) olvasó 's önlökéletesítő egyletet alakítottak, a1

haladás pályáján elébb hatolandók, — nemcsak , hanem pályairatokra is tűznek ki jutalmakat (lásd egyh. I. 34 sz ): szóval, bennünket papokat e' tekintetben meghaladtak, megszégyenítettek, megmutaták, hogy ök a' minden jóra tehetleneknek nevezettek, meglehetős fokán állnak műveltségüknek, mert egyesülni tudtak 's tudnak mindeddig (egyesülhetést csak műveltség eszközölhetvén); pedig jut-e eszünkbe: mi gúnyolva hunyorgatánk tanítóink emez üdvös mozgalmaikra, ha összegyűltek hallatott a'