Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-02 / 44. szám

szes kis temploma. — E' templomot boldog em­lékezetű 's vallásos buzgalmu néhai tek, Sárközy János ur építteté, fentartására alapítványt is tett; azonban az idö emésztő ereje e' templomot is megrongálá, de mellyet most, a' boldogultnak méltó unokája Sárközy Sándor egyházi ülnök ur, öreg atyja végrendeletét megtartandó, romlado­zott állapotjából kiemelve, ujjá és csinossá ala­kíta, nemcsak, hanem diszes sakramentomi edé­nyekel, mint szintén harangokat is ujakat szerze, 's ez utóbbiak számát háromra neveié. Kezdetett az isteni fisztelet reggeli 10 óra felé, a1 templomban a' tanítói kar harmóniájával, mellyet t. Kovács József lelkész ur igazgatott, a1 szabad­ban pedig a' nép szájából 's szivéből emelkedett énekek zengedezésével a' templomban látni lehetett több főrangú r.kath. uri családokat, 's a' f. t. cle­rusnak több érdemes tagjait. — Szónokolt Szabó Gergely, csököli lelkész ur, az ég kegyes ma­lasztit kérvén a' templomra, 's az ünnep czéljához alkalmazott velős és ékes beszédet tartolt, vezér­igéül választván II. 3Iós. 40: 9. Mig orátori kel­lékekkel ellátott tetszetős beszédét a' n. t. férfiú tartotta: az alatt a'templomon kivül volt sokaság előtt hedrahelyi lelkész t. Bosznai Sándor ur szó­noklott I. Mós. 28. 17. vers. vévén az alapigé­ket. — E' beszédek végeztével t Szakáll Lajos az anyaegyház papja Péteri tűzzel 's lelkesedéssel a' sz. asztal mellett ágendát mond, 's meghíja a' hívőket a' sz. asztalhoz, maga a' kenyeret, szent benedeki pap t. Szabó Sámuel pedig a' poharat osztogatván. — A' szent asztalhoz járultak közt a' templompatronusnak, midőn családjával a' sz. jegyek vételére járult, orczáján látni lehetett a' vallásos buzgalomnak, 's megindulásnak külső je­leit, melly vallásos buzgalmat ö már tettekben is sokszor kimutatott. — Berekesztette e' sz. szol­gálatokat a' CXXII-ik 'Soll. 3-ik versének a' ta­nítói kartól lett eléneklése: Légyen te kőfalaid­ba 'st a' t. Örvendetes ltir. A' nagyhonti evang egyh. megye lelkészei, az egyházunk javáért áll­hatatosan buzgó Szeberinyi János superintendens ur felszólítása következtében 's az ő elnöklete alatt lelkészi conferentiában egyesültek 's f. évi oct. 10-kén tárták Udvarnokon első összejövete­lóket. Jövö számunkban — ha lehet — bővebben szólunk a' dologról Wengericzky társunk közle­ménye által , 's örvendünk, hogy a' mai levele­zés óhajtásai meg vannak előzve. fjCVClezés. Minthogy a' tisztújítás mellett és ellen sokan és nyomosán szólottak, azt bátor hiuui alulirt, hogy e' targygyal már felhagyhatnánk. Még legfölebb tan Ke­forrabarátnak lehetne szólója Kis S. ur ellenében, mi ha meg­történik, lapunk nyitva all; kulunben a' dolgot befejezettnek tekinthetnők. Ha a' tisztújítás akármelly gyűlésen szóba jö­vend, ugy hisxem, hogy baratai vagy ellenei, e* lapokban fel­lelhetik a' mellettok vagy ellenók vívó okokat. Sxobad legyen örömemet kifejezni azon férfias méltóság felett, melly a' csa­tárók e' lárgy körüli irataiban érezhető volt; fajdalmamat pedig azon néhány személyes gyanúsító czélzatok felett, mellyek itt-otl a' táborozásból kirínak. Nálam az igas műveltség 'a a* keresztyén valódi indulat egyik csalhatlan jele, azon enge­dékeny, kímélő türelemben áll, mellyel egymásnak ellenkező nézetei iránt viseltetünk. Hol ezen türelem hiányzik 's nem az ügy, hanem a' személy's ez nem okokkal, hanem gúnynyal, megvetéssel vagy sérelemmel sujtatik, ott én valódi művelt­séget 's kereszty n indulatot találni nem tudok. Melly állítá­somra nézve minden eredményfaragás ellen protestálok, való­disága mellett nem esküdözöm , 's ha méltatast nem nyerek vele, beérem a' könyörülettel is. 'S most következik egy más levelezés. N. t. Farbaky Dániel hegyaljai alesperes ur, az egyh. és isk. lapba egy hosszú czikket külde „Svab-olasii egyes iles eseménye" czim allatt, melly azonban egész kiter­jedésében azért nem adathalik ki, mivel eredményt nem kö­zölvén, nemcsak hogy tanulságos uem lehet, de söt például szolgálna, miként ne kellessék egyesülni ? — Az égési ese­mény odamegy ki, hogy a' f. év jul. 2. egy vegyes küldött­lég előtt összegyűlvén ágost. "s helv. vallású Svab-olasii népség családfői, miután állítólagosán 15. pontokban egyesül­tek volna, a' választmányi némelly tagok hazasietése miatt, a' szerződés ott rögtön sem el nem készült, sem az illető lako­sok által alá nem Íratott. Minek az volt következése, hogy jul. 7-kén az elkészült unió szerződési-levél aláírás végett az illetőknek aláterjesztetvén a'helvét rész, azt, ugy miut volt, aláírni vonakodott, következőleg az anio nem torténvéu most, boldogabb jövendőre vár. — Alólirott véleménye szerint, a' helvét párt által előterjesztetett 8 pout igazsagosban vezet az uniolioz, mint a' választmany jelenlétében készült 15. Mi­vel a' 15 pont által nemhogy nem lettek volna uniálva, söt ügyök bonyolulttá válnék az által, hogy mint külön két ke­rület alá tartozván, két urnák szolgálván, két agentionalét fizetvén, két; sőt három gondnokot egy helyeit tartván, kétféle presbyteriumok levén, divergálna inkább, mint összeforrna. Ellenben a' nagyobb számú reform, rész, az által, hogy egy templomot, egy pénztárt, egy törvényhatóság alá való tar­tozást, egy vallásbelikülönbség nélküli tagokból való presby­teriumot teve az uniónak alapul, inkább látszik az unióhoz hajolni, mint az ellenkező rész. — A' mi pedig azon aggo­dalmukat illeti, hogy igy csupán a' református atyafiakból választandnak a' presbyterek, hogy a' curátor mindig reform, leend, hogy saját pénzeiket is igy veszélyeztetni fogják, ez időnek előtti, és igy csak történhető és nem történhető ese­mények, mellyek az életben nem szoktak beteljesedni. Lám H. M. Vásárhelynek 30,000 reformatusa van, és csak mintegy 500 evang., mégis mostanlag is ágostai vallásu bírója vau. Csak legyen talpra esett egyén, biz azt megválasztják gondnok­nak is, presbyternek is, ha mindjárt ág. vallásu leszen is. — J. — A' levelezés e' része nem az enyim, hanem J. uré, ki szíves volt helyettem az említett czikket átolvasni. Ha min­denki nyíltan megmondaná, a' mit érez, bizony csak ki fogna sülni, hogy azzal az unióval mi furcsán vagyuuk. Engemet még semmi el nem mozdított azon hitemtől, mit egyszer a' Pesti Hírlapban elmondtam, hogy a' legelső unió, millyet en kívánnék, az volna, hogy a' nyolez superintendenlia követei minden évben gyűlnének össze valahol, közösen tanácsko­zandók a' két egyház közös ügye felől. De előbb, hogysem ez történnék, azt kelleue ref. testvéreinknek kivinniök, hogy legalább az ő négy superintend. követei egyesüljenek egy közös conventben. Én nem tehetek róla, ha azt hiszem, hogy mig ez uem történik, addig a'reform, egyház hazánkban olly négyszegű szekérhez liasonlítand, mellynek minden szögle­tére egy ló van befogva 'g mind a' négy másfelé húzván, a' szekér vagy nem mozdul vagy széttöretik "s aztán — ibant, qua poterant. Egyúttal pedig azt is hiszem, hogy az ágost. evang. egyetemei gyűlése, addig, mig illően coordinál­va nem lesz, olly szekérhez hasonlít, mellybe^'négy össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom