Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-02 / 44. szám

oklevelet kivonatban, — imigy: Isten kegyel­méből valljuk és nyilvánítjuk, hogy mióta a' mindenható az ö jóságából és kegyelméből a' ma­ga örökké s/.ent 's tiszta igéjét az embereknek njolag kinyilatkoztatta, *) melly nekünk e' föl­dön egyedüli kincsünk és vigasztalásunk, miért örök hálával is tartozunk; fájdalom! naponkint nyilvánosabb, hogy a' szentek országában a1 pa­pok és követőik által sokféle practikák követtel­nek el az isteni ige elnyomására, és annak az em­berek sziveikből kiirtására, ámbár hisszük, hogy ezen titkos tervek mit sem tehetnek az ellen, de söt azok a' mindenható isten csudás munkája által a' keresztyén gyülekezetek hasznukra és az isteni szó terjeszlésére szolgálnak, és az, ki a' maga igéjét szent nevének dicsőségére és a' keresz­tyénség felvilágosítására küldötte, ellenségei czéljaikat ineglörendi és nagy hatalmát megbi­zonyítandja; mindazáltal, miután értesülve va­gyunk a' lelől, hogy az ellenkező rész által szö­vetségek kotlettek a' régi visszaélések megtartása, és az evangeliomi igazságot pártolók fegyveres megtámadása, károsítása és megrontása végett, a' szükség és kötelesség kívánja azt, hogy mieink az igazságtalan és nem okozott károsodásoktól, hadaktól megoltalmaztassanak, és az isten szava háborítatlanul terjesztessék: Isten nevében, az ö dicsőségére, keresztyéni indulatból senki ellen, és senki más bánlalmára, egyedül csak önmagunk védelmére egyesülünk a' végett, hogy ha elle­neink által akár az evangeliomert, akár más ürügy alatt megtámadtatnánk, egymást javainkban, be­csületünkben minden tehetségeinkkel oltalmazni és segíteni fogjuk. Hol van ezen oklevélben a' létező slatushalalom elleni szövetkezésnek, avagy magány érdekek liajliászatának legkisebb nyoma?ez tisztán és egyedül a1 hitvallás szabadsága védelmi jogának ünnepélyes nyilatkozlatása, méltó olly önbecseket érző hatalmakhoz, mellyeknek a' sem a' szentírásból, sem a'socialis élet alaptörvényei­ből be nem bizonyított követelések elutasítására, ha kellett, elegendő erejök is volt. Erás­mus **) is igen jellemzöleg irt ezen időpontban az ágostai püspök .Stadionhoz : Nem a' Jézus ügye, de önérdekök, minden gondolatjok, nem a' Jézus, de a'magok urasága fentartásán törekednek; gyö­zedelmeik reményét a' lutheránusok szünteleni rágalmazásába ***) helyezik, mihez mesteri módon *_) Hiffel mondja, liogy Luther a' ratiooalismus ujabb reve­latiójut hirdette. **) Luthers Leheti und Wirken im Lichte unserer Zeit. Von E. T. Jackel. B. 18. S. 194. 0# *) Ei a' rendszer, ugy latszik, örökségül maradt az ujabb kor kritikusaira, mint Billelre, Audinra és még vala­kikre; az első nznn akad Tel, hogy a' saxonioi fejede­lem hasát abroncsba hordozta, a' második, hogy Luther sert ivott, per coosequen* az egyik a' böjtnek, a' másik az urvacsoraban a' pohár elvélelaek volt elleosége: a* liassiai Fülöpnek nője mellett agyasa volt, ezért ellen -értenek; többen közülök a' Luther elleni vád gyűlölségből azt is kárhoztatják, *) a' mi jót mondott o, a mit nem ő, de a' Jézus és az apos­tolok mondottak: de mit nyernek ezzel? azt, hogy sokan Luther mellett maradnak, többen hozzá ál­lanak, kik azt különben nem tevék vala. Szomorú dolog, midőn az Isten temploma ollyanok által tá­mogattatik, mint Aleánder; senki sem akar ön­magába szállani, mindenik tetszik önmagának és a' vétek súlyát másra hárítja. A' spirai országgyűlés 1526. év junius ha­vában gyűlt össze. A' minden oldalról ostromol­tatok császár sevillai levele nagy ingerültséget okozott; a' városok legszabadabban nyilatkoztak: kijelenték, hogy a' pórzendületnek a' megígért de meg nem tartott zsinat és a'szász sérelmek or­voslása által elejét venni lehetett volna, a' refor­matio csak az egyházi visszaéléseket törlötte el, de a1 szent hitet és az evangeliommal egyező szer­tartásokat meg nem semmisítette. A' saxoniai fejedelem János erős állásba tette magát, a' hassiai gróf Fülöp széles theologiai tu­dományával ellensúlyt tartolt a' püspököknek, az evangelikus papok sok ezer emberek előtt prédi­káltak az országgyűlésen: végre határoztatott, hogy Némethonban zsinat tartassék; a' császár személyes megjelenése kéressék, nehogy az országon kivül a' dolgok állása felöl balul érte­síttessék; a' wormácziai rendelet végrehajtása mindenkinek lelkismeretére hagyatott, miként zette a' coelibátust. Ezek aztán humánus és tekintélyes emberek! és Audin igen alkalmasan hozza fel Luther szavait: Luther verglich seine Kritiker den Fliegen,wel­che sich nie auf den edlen Theilenelnes Tliieres nieder­lassen, sondern sich immer an einem abscheulichen Orte aufhalten, um dasThierzu qualen. — 2-er Bánd. S- 446. Bizony tudjuk, hogy ezt nem magoktól teszik, nem is a' szent lélek sugallatából, hanem onnan a1 cou­lissák megül igazgattatnak, mint a' mi regestratoraink. Luther is kitalálta már ezen modorkát és igy irt: Zu­letzt habén sich elliche dünken lasszeu, das beste seye mich anzugreifen, wie die Pharizáer Krisztum Math.,22: 36. habén einen aufgeworfen und gedacht: gewinnet der, so habén vsir alle gewonnen : wird er überwun­den, so ist er alléin verloren. Nun wohlan, dasz Ihnen nicht alle Dinge misszlingen, will icli mich ebenso stel­len, als verstünde ich das Spiel nicht: bite, sie woll­ten wiederum, so ich auf den Sock werde schlagen, nicht merken, dasz ich den Esel hab wollen treffen. W. XVIII. iS. 1196. Szegény Ecket addig hurczolták egy­gyel mással, hogy végre reménytelenül büját borba merítette, és püspök se lett. *) A' saxoniai berezeg György a' Luther ismeretes buz­galmü ellensége felől hagyta emlékezetbe a' cronika: hogy egy illy czimü könyvet: Ob Kriegsleute auch in einem seeligen Standé seyn konnen — olvasván, felette nagyon magasztalta azt Kranach Lukacs festő művész előtt, ki tárczájaból azonnal kivévén a' dicsért könyv második kiadását, már a' Luther neve alányomatásával, mutatá azt a' herczegnek, ki azon elcsudalkozvan, fel­sóhajtott: Kár, úgymond, hogy olly eretnek olly szép könyvet tud irni. — Jackel mint feljebb S. 195. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom