Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-12 / 41. szám

veheti a* nélkül, hogy hivatalának hatását el ne tiporja, vagy legalább hogy természetét egészen át ne alakítsa; az anyagi és egyházi politikai ügyekbeni elnökséget ellenben önbelátása szerint intézheti, 's azt mindenkire, de a' lelkészre is, rábízhatja, ugy azonban, hogy a' többi tagok, főkép pedig a' lelkész közbeszólási joga fentartassék Innen következik, hogy az egyedüli elnökséget senki más, mint a' lelkész, nem viselheti, 's hogy az elnökségből semmi esetre ki nem zárathatik. Ennél fogva a' ráhói egyházfelügyelő azon fenhéjazó merészsége, hogy a' helybeli lelkészt az egyházgyülés elnökségéből ki akarta zárni, egyébnek —ségnél nem tekinthető. Hoits Sámuel. Egy-két szó B. F-nek a' tisztújítás ügyében. B. F.-nek az enyéimtöl különböző nézeteit (Prot. egyh. és isk. lap 34-ik sz.) véleményem szerint, e' három pontba szoríthatni. 1) A' nyilvánosság nem elég a' visszaélések eltörlésére. 2) Nem leend corteskedés, ha aMisztséget viselők a* társaság valóságos szolgái leendnek jutalom nélkül. 3) A' papi hivatalokra nézve nem leend tisztújítás , mert más a' tisztség, 's más a' hivatal, amaz letételével ez megmarad. Ezekre egykét szót! I. A' nyilványosságnak én olly nagy erőt tulajdonítok, mint nagyon tisztelt Fáynk, ki ,óramutatója4

147-ik lapján mondja: hogy ez legbiztosabb szer az önkény ellen, mondhatjuk: minden visszaélések ellen. És hogy még most is a' világ szemeláttára is itt-ott kovácsolják a' szörnyeket — mint B F. állítja — ez nem azt mutatja, hogy a' nyilványosság nem irthatja ki a' visszaéléseket: hanem azt, hogy a' nyilványosság még nem világosította meg eléggé a' szemeket, s nem érlelte meg a' bátorságot; azt mutatja, hogy sokan vannak még, kik, mivel az önkény és zsarnokság kigyói megcsipkedték őket: a' gyíkoktól is félnek, s a'nyilványosság fegyvereit használni nem bátorkodnak. Azonban én hiszem, hogy az ifjúság , mellynek szemei hozzá szoknak a' nyilványosság napja sugáraihoz, 's mellyet a' nyilványosság napja érlel férfiakká, elég ügyes és bátor leend használni a' nyilványosság fegyvereit a' visszaélések kiirtására, és nem sokára: incipient magni procedere menses. (Virg. Bucol. Ecloga IV.) II. Ha a' tisztviselők jutalom nélküli szolgák leendnek is, mégis leend corteskedés. Mert nem mindég az anyagi haszon rugó a' tisztségek elnyerésére ; hanem a' dicsvágy is, melly gyakran törvénytelen tényekre készteti a1

tisztviselőt. Legyen ezen tekintetben többek közt példa a* szalamisi hős (Themistocles), kit a' dicsvágy nemtelen tettekre nem egyszer ragadott-el. Ha a* dicsvágy lehet rugó anyagi haszon nélkül is a' tisztség elnyerésére: mit, ugyhiszem, kétségbe vonni nem lehet — ugy lehet hát ösztön a' corteskedésre is, főleg ha a' tisztújítás lábra kap, midőn több tisztségek ürülnek meg egyszerre, 's gyakoribb leend a' felléphetésrei alkalom, mellyek közül mindegyik ingert ad a' corteskedésre. III. Hogy a1

papi hivatal restauratio alá ne essék, ez, véleményem szerint, szinte ugy kivánata az emberi társaság boldogságának, mint Kant szerint az isten létele kivánata a' gyakorlati észnek (postulatum rationis practicae). Azonban én a' budai zsinat kor- 's czélszerűtlen canonjaiban, mellyekhez szoktak ragaszkodni a' gyülekezetek, 's egyéb törvényeinkben is, elég biztosítékot a' restauratio ellen az egyházi hivatalokra nézve nem találok, 's az igaz Aristidest is féltem erőtlen törvényeink mellett, — főként a' helvét hitvallásuaknál — a' nép ostracismusától mindaddig: mig törvénynyel nem leend kimondva, mit Fáynk óramutatójában a' 139-dik lapon mond: hogy t.i. a' pap bármi hibájáért is, kivévén a' bünt, melly ért világi hatóságnak adatik által, a1

község által ki ne tétethessék 's a' t. Alkottassanak hát minél előbb! kor- és czélszerü törvények, mellyek által az egyházi hivatalnokok állása szilárdítva legyen, 's tétessenek ők olly helyzetbe, honnét sem tisztújítás, sem nép- vagy bárminemű önkény őket el ne mozdíthassa. D á n i e 1 f i. Gyűlések. Felso-szabolcst egyházmegyei gyűlés. *) Tartatott Madán julius 23—25-kén esperes Nagy Sámuel és gondnok Patay István elnökletök alatt; két világi ülnök hiányában, de számos közpap jelenlétében. 1) Mielőtt az ügyek fölötti intézkedés megkezdetett volna, szót emelt egy közpap, felvilágosítást kéröleg, miért hogy e' gyűlés az adott elnöki szó ellenére illy későn tartatik, 's körlesztelt határzat daczára is nem képviseleti? Az elsőre feleltetett, hogy széna tekintetéből akará kímélni elnökség a' gyüléstartó papot; másikra pedig, hogy zsinat nyiltáig elég időnk lesz még elkészülni a' törvénytervvel. Okok, mellyeknek valami nyomosságot talán tulajdoníthatnánk, ha előre elláthatlanok voltak volna, de igy igen keveset, sőt adott szó, 's még jegyzőkönyvi határzat ellenére, épen semmit. Nehezen ugyan 's fájdalom, nem kis gyöngédtelenséggel! de mégis kicsikartattak orvoslatul e' határozatok: hogy ezután nem elnöki tetszés, hanem mindig a' gyü*) Elkésett. Sz.