Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-12 / 41. szám

leznay értésökre adóan eszközlé, hogy ók is, mint már előbb a' reformátusok tevék, közesedezö levéllel járolnának a' királynéhoz. Ezen a* múltnál szabadabb mozgás következtében az ágostai hitvallásnak 1774-dikben apr. 20-án Pesten szinte egyetemes gyűlést tartának, hol hasonlókép egy consistorium létesítetett. Elnökévé egyszersmind főfelügyelővé báró Zay Péter, alelnökké Tihanyi Dani, ülnökökké pedig a' négy superintendens és kerületi felügyelök választattak. Ennek évenként Rogate vasárnapján, szükség esetében pedig többször is össze kellett jöni, a' közügyeket rendezni, a1

hagyományok (Legate) fölött őrködni, az iskolákra felügyelni és minden részekre nézve mintegy közéletmüvet képezni állott tisztében A' superintendensek és kerületi felügyelök állandó közlekedésben tartoztak lenni az egyetemes főfelügyelővel. Ez az egyetemes felügyelőség eredete, melly mind mái napig szakadatlanul fenáll. Az esperességi felügyelök, ugy látszik, az Eger mellett egyesült rendek fenemlített parancsának következtében lőnek lassanként átalánosak. Állandó lételöket az idők viszontagsági még inkább parancsolák, mint a' kerületi felügyelőkét. Az esperesség, mint testület tekintélye, a' nagyobb részt r.kath. megye rendeknél megszűnt, magok az egyházak gyakorta igen el voltak szórva, és egy férfinak működése, mint a' korban az esperes volt, korántsem lehete olly messzeható, hogy az egymásközti közkapcsot a' többi esperességekkel és rendezetlen kerületekkel mindig súlyegyenben tartsa, ennélfogva szükséges lön egy olly férfi, ki a' testület jogait a' megyéknél kezelje, a' közügyeket az esperessel elrendezze, ennek nehéz esetekben védül szolgáljon, és az esperességet a' kerületnél képviselje. Hatalma, jogai és kötelességei ezen különböző szükségek mértéke szerint határoztattak meg, 's annál nagyobb befolyást és tekintélyt szerezhete magának, mennél több munkásságot tanúsított a' közjó gyarapításában. Söt megelégedtek, hogy ö egyedül maga személyében mind azt végbevigye, mit ma csak az összes esperesség mint testület tesz; de mint is gyakorolhaták jogaikat, midőn ezen egész időközben tán egyszer sem voltak teljesen összegyűlve. Végtére az egyes egyházak felügyelöket egyedül ott választának, hol azt a' -zükség ugy hozá magával; választattak különösen ott, hol számos nemesség tartozék az egyházhoz, vagy városokban, hol a' tanács megszűnt az ev. egyház érdekeit pártolni, söt ián ellenséges indulattal is viselteték iránta. Sok egyházakban azonban nincs nyoma ezen egész idő lefolyta alatt a' felügyelöknek; mig más oldíflról a' leányegyházakban fellelhetők. Még a' különféle felügyelők felhatalmazottságáról kell némellyeket megemlítenük. Eleinte egyetemes főfelügyelőknek alig volt más teendöjök, mint az egyetemes gyűlést összehívni, ebben elnökölni, az ott elhatárzott esedező leveleket az ország fötör vény hatóságainak és a' Felségnek átnyújtani. A' kerületi felügyelők kötelességei már fölebb említvék, ezekhez csatolandó még a' superintendens-választások elintézése és a kerületi gyűlés tartása, hol már akkori időben is mint jelenleg elnököltek. A' superintendensre történt szavazatok beszedése egy kiküldött által történt, ki minden egyházakat, söt leányegyházakat is, ha sok nemesség, különösen pedig felügyelő lakta, bejárt. Az esperességi felügyelők védék az egyházakat és lelkészeket, a' megyerendek minden sérelmei ellen, a* kerületnél az esperességet képviselék, az esperest a' rend- és fegy kezelésénél segíték és az esperes-választást rendezék. Az egyházak felügyelői végre annak tökéi felett őrködtek, a' külrendre ügyeltek, és aT pap és tanító választását vezérlék. Az 1781-töli 1790-igi időköz, mind statusi, mind egyházi tekintetben kivételkép tekintendő. Az uj mindenről felsőbb helyen rendelkezési mód, melly által a' helytartótanács minden eddig fenálló törvényhatóságok önállóságát elnyelé és azokat egyedül a' legcsekélyebb tárgyakig kiterjedő királyi leiratok végrehajtóivá alakítá, az egyházi körülményeken is változtatott. Az egyetemes és kerületi felügyelők egészen elmellöztettek, minthogy minden egyházakat, lelkészeket, iskolákat és tanítókat illető rendeletek a' királyi biztosokhoz küldettek, kik miután azt a' megyével közölték, az esperes vagy esperességi felügyelőnek adák további köröztetés végett vissza, és egyedül azon esetben intézték a' superintendensekhez, ha minden egyházakat közösen illettek. Az egyházak magok is a' megye által intézék egyházi ügyeiket a' helytartótanácshoz. Ennélfogva minden felsőbb felügyelők egyedül a' főtörvényhatóságok gépmüvei lőnek. A' helybeli felügyelők tekintetében megjegyzendő, hogy mihelyt az ujdon keletkezendő egyház még a' valósulat elölt ellátta magát illy felügyelővel, ki templomépitésre, a' lelkész- és tanító-választhatásra az engedelmet kieszközlé, ezeknek választását vezeté és a' lemplomépítésnél ellenörködék. Ezáltal az egyházak azon irányt nyerék, hogy az ujdon létesült egyházak nagyobbára helybeli felügy elöket birának, hololt a' régiek felerészében sem találtatott. Vannak olly esetek is, hogy az illy felügyelök, miután a'templomépítést bevégezék, hivatalaikat azonnal letevék. Ugy látszik azonban, hogy II-ik József császárnak az egyházaknak, a' helytartótanácstól, megyehivalalnokok által történt igazgatásmódja, magának is igen súlyos és alkalmatlannak telszék; mert 1786-ban egy német módoni consistoriumnak felállításáról gondoskodók, melly t. i. királyi igazgatóhatóság legyen. A' legújabb időköz lépcsőihez érve, szükség, hogy biztos tájékozás végett, a' multat még egy-