Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-05 / 40. szám

's ezt az iskola mint mellékczélt tekinthetné, ez által mégis meghasonlás támadna, a' lény elvá­lasztatnék jelenségétől, melly egyességét épen a' szellemben leli, azon szellemben, mellynek ki­vántmányunk szerint keresztény iskolákban ural­kodnia kell. De más oldalról az élet még egyéb igényeket is követel az embertől. A' földi elemnek is kell képviselettel az iskolában birnia; csak ne töre­kedjék, miként mondatott, egyoldalúlag túlsúlyt nyerni. Szintolly kevéssé, miként az iskola az egyház csupa elöiskolájának tekintendő , kell azt csupa előkészületnek a' polgári és statuséletre tartanunk. Igaz, hogy az iskolákban, miként fen­állnak, a' sajátlagos statuséletre épen nincs előké­szület, hiba, mellyen idővel bizonnyal segítenek. Az ember nemcsak a' házi családéletre van te­remtve, ne dolgozzék csak, hogy a' mindennapi kenyeret megérdemelje; szemügyét egy tágasb körre is kell irányoznia, és ez a' status, mellyben törekvései megvalósulhatnak. Ekként az iskola is, állva keresztyén alapon 's áthatva keresztyén szellemtől, szintúgy ne szo­rítkozzék csak erre, mivel az különben könnyen hajlamot szülne fejsütöségre és separatismusra. Az igaz egyházi és keresztyén élet nem csupa belső szemlélet külső munkátlanságban; mi bel­sőleg él, annak világot látni, munka- és munkás­sággá kell válnia. Minthogy ez a' statusban nyi­latkozik, azért az iskola, miként a' vallási élet ébresztésére 's előmozdítására szolgál előtte és mellette az egyháznak, melly csak az önállóbb emberre lehet teljességében hatályos, ugy egy­szersmind előkészületül világi érdekekre, a' tár­sasági és stalusi viszonyra. Középett áll az egy­ház és status közt, 's karjait mind a' két oldalra kiterjeszti, olly szándékból, hogy ezen eszmé­ben kapcsolt, de valóságban elválasztott hatalmak közt valódi kiengesztelést létesítsen. Véleményünk e' szerint, hogy emancipatio, melly által az iskola az egyháztól egészen elválni 's magát a' statusnak alávetni akarja, magában épen nem igazolható, mivel magok a' status és egyház nem lényesen, hanem csak két elválasz­tott a' jelenségben, 's az iskola az ifjú leendő em­bert egyiránt nevelje mind a1 kettőnek. Mi tehát a' felügyeletet az iskolára illeti, az a' papra ugy bizandó , miként a1 világira; arra mindketten egyenlölegjogosítvák. Az egyoldalúság mindenütt visszás resultatumokat szül, és ezek a harezot csak magok ellen késztik. Milano, sept. 22.1844. Contrada S. Valéria 2804. Dr. Taubner Károly, cs. kir. lombard-velenczei 's dal­máthoni ev. tábori pap. Gyűlés. Ahuujl egyházmegye öszi köz­gyűlése. Egyház megyei őszi közgyűlésünk tartatott sept. 17. és 18-dik napjain Göncz mezővárosban, Károli Gáspár 1566-dik évbeni fontos gyűlésé­nek helyén. — Elnökeink valának: méltós Kóji Comáromy István k, tanácsnok — 's n. tiszt Futó Sámuel esperest urak; mindketten egyházi ügye­ink körüli buzgalmukkal példányként kitűnő ér­demdús férfiak. — Nyilván hiányáról nem panasz­kodhatunk, mert szép lelkületű elnökeink vezér­lésűk mellett azt teljes mértékben élvezénk. — Gyülésünk tárgyhalmaza közül a1 következőket vélem kiemelendöknck: 1) Állandósított gyűlés. Ezen eszme, honi protestáns létkörünk egén, nagyszerű fénypont, 's az egyházi kormányzat körül föltűnő hiányok kijavítására czélzó működéseknek kellemes elő­csilláma. — Miután ezen eszme, az e' czélra ki­tűzött helyek közt Göncznek Iegczélszerübb vol­tával együtt, már több gyűlés alkalmával fejte­getteték, — ugyan csak Gönczön folyó év tava­szán tartatott közgyűlésünk a' kivitel nehézségei­nek szétoszlatására, kísérletet tervezett. 'S ennek következtében 12 rendbeli — egy világi 's egy papi szemelyzetböl álló — kiküldöttség bizaték meg hitrokonaink tehetösbjeinek 's egyházainknak fölkeresésével, — kik híven rajzolván azon üdvös eredményeket, mellyek illy szép vállalatot koszo­ruzhatandnak, rokonszenvet ébresztenének 's szabad ajánlatból összefolyó pénzalapot eszközle­nének a' hívek közt gyűléseink égy állandó he­lyen tarthatásának könnyítésére. Ezen gyülésál­landósitási eszme hitrokonaink közt hő pártolással fogadtaték. Mit tanúsít a' buzgó kiküldött uraknak egyházmegyei közgyűlésünk eleibe terjesztett, 's több mint 7000 v. f. rugó részint kötelezvényes ajánlatban maradt, részint már kifejezetett ösz­vegröli hivatalos jelentésök. Illy szép öszveg, illy egyszerű 's első kísérlet következtében valóban kellemes tünemény. Gyülésállandósitási eszme, — nálunk pro­testánsoknál kikellöbbi vándor rendszerünk zá­tonyából óhajtunk biztos partra szállani, már ma­gában több alárendelt 's egymást kiegészítő esz­mék csoporlozata. 'S talán illy tömöttség okozá, hogy felelte gyülésünk hangulata ingerültségig emelkedék. Nem maradt el a' személyeskedésig túlságos vita sem; de e' kényes jellemrajzát gyű­lésünknek bővebben nem érintem, e' lap szent czélja iránti tiszteletből. Azonban okát az ellen­szenves szent hareznak elmondanom köveleli az ügy : — 1841-dik év martiusának 30-kán Gönczön tartatott közgyűlésünkben zendült meg körünkben először gyűléseink egy állandó helyen tarlhatásá­nak eszméje, 's a'kellemes újszülött tárt karokkal öleltelék föl. Annak bővebb kifejtése 's érlelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom