Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-21 / 38. szám

zelni a' levéltárt — megbocsáthatlan bűn, hogy az egyházak, mind e' mai napig, olly figyelmet­lenek levéltáraik, e' nagy kincs körül; vezetni, őrizni az anyakönyveket, figyelni arra, hogy a' presbyteri gyűlés végzései teljesítessenek, határ­zatai végrehajtassanak; 's mivel a* felsőbb ren­deletek Ő hozzá utasítatnak, ezeket elfogadni, a' presbyteri gyűlésben kihirdetni, 's foganatosítá­sukat sürgetni; hivatalos levelezéseket a' presby­terium tudtával teljesítni, kiadni minden hiteles bizonyítványt, házasság, esketés, keresztelés 's a' t. dolgába hivatalos pecsét alatt, melly ö nálok tartatik; látogatni minél gyakrabban, de minden­kor az egyház gondnokával, hol helyettespapok léteznek, ezekkel — kik a' presbyterium rendes tagjai — az iskolákat, 's teendő észrevételeiket a' presbyterium elébe terjesztni; 's az illető de­cánt, vagy decánokat, — kiknek létesítését, a' czélszerütlen esperesi évenkinti vizsgálat helyett, én ismét és esdekelve sürgetem — a' tapasztal­takról értesítni; szóval, a' székespapok tiszte, lelkismeretesen munkálni, hogy azon egyházban, mellynek fejévé választatott, mindenek ékesen és szép renddel történjenek. Megkülönböztető je­gyeül az egyházi rend e' harmadik vagy fensö osztályzatának, nézetem szerint, az szolgáland, hogy az egyházmegyék rendes hivatalnoki, mint ülnökök 's esperesek, ebből, vagy is a' székes­papok közül választatnak, — tiszteletbeli p. al­jegyzői hivatalokra, követségi pályára, egyének, az administrátorok közül is, de mindenkor köz­gyülésileg választatván. Már a' prot. egyházi rend közti illy lépcsőzet felállításából mind az egy­házra, mind rendünkre üdvös eredményt háram­lani reménylek: elfojtalnak nevezetesen sok visz­szaélések, méltatlan hátratételek, békétlen zúgo­lódások, mellyeket látni 's hallani elég szomorú alkalmunk van, az egyház közügyei jobban kor­mányoztatnak ; a' hivek lelki szükségeik, a' vallás méltóságához illöleg, méltányosb 's pontosb tel­jesítést igényelhetnek 's nyerendnek, 's mi leg­főbb nyereség leend, emelkednek sülyedt hely­zetükből a' vallásos kegyeletek, 's elevenebb fényre gyulád a' naponta homályosbuló erkölcsi­ség. Es ezekben határoztatik, mit, mint némi tö­redéket, a' prot. egyházi rend osztályozása tekin­tetéből szőnyegre hozni nem épen idö 's helyén kívülinek vélék. Mielőtt azonban tovább mennék a' rend két első osztályzatába tartozók iránti kö­telesség- 's gyöngédségből még egy jegyzetet kell ide igtatnom: valamint ezt, hogy a' káplánok közül, a' gyakornoki két év eltöltése előtt bárki, 's kifia, administrátorrá, annyival inkább székes­pappá elválasztathassék, semmi feltétel alatt meg nem engedném: ugy azt a' minden egyént fon­dorkodónak, roszlelkünek feltételező törvényt, hogy a' helyettespap elhunyt főnöke helyéhe sem választathatik meg, melly eddig a' káplánokat is elég méltatlanul sujtá, 's melly ugy is akaratunk ellen, a' ha akarom vemhes póri példabeszédre emlékeztethet, az administrátorokra nézve fen­tartatni nem kívánom, teljességgel nem akarom, nem tudván azt véges elmémmel felfogni, hogy miért lennénk méltatlanok a' jeles tehetségű 's szilárd jellemű helyettespap iránt? — mert az el­lenkező tulajdonúra nézve, nyitva a1 törvény útja, miért kedvetlenítnök azt, ki főnökének a' leg­erötlenebb állapotban, meglehet a' szó legteljesb értelmében segédnökösködött, mind neki, mind szegény családjának támaszul szolgált,'s eszközlé azt, hogy az administratori szolgálattal elégült nép nem keseríté az élet estvéjén az aggastyán papot? miért lennénk végezetre igazságtalanok az egyház iránt az által, hogy megtagadjuk tőle azt, kihez közlelkesedésszülte sympalhiával ra­gaszkodik? én tehát az említett törvényt eltöröl­ni, 's helyébe ezt létesílni várom 's óhajtom. Az egyházi rend második lépcsőzetén álló helyettes­papok, vagy administratorok, ha törvényes kifo­gás nem támaszlathalik ellenök, bármelly egy­ház által, — mert illő, hogy hivathatásuk ne épen azon egyházmegyére, mellyben szolgálnak, legyen szorítva — még elhunyt, vagy a1 törvény rendes utján hivatalaikból elmozdított főnökeik helyébe is, az önkényesen meg sem tagadható kijelelés után, érvényesen megválaszthatók. Ha azonban valamelly egyház, kitűnő tehetségű káplánja iránt, rendítlen ragaszkodást tanúsít, méltányos- 's igaz­ságosoknak kell lennünk mind az érdem, mind az egyház iránt, 's e' körülményben oda utasítandó Ieendne az egyház, hogy várja béketűréssel, a* kápláni évek eltelését, hívjon addig -az egész pa­pifizetésre helyettespapot; a' kápláni pálya meg­futása után, a' kérdéses egyénre nézve, szabad választási joga gyakorolhatása felöl biztosítatván. A*, prot. egyházi rend javait módoni rende­zése, osztályozásán kivül, mivel az egyházban szinte vágynák hivatalok, tekintélyt méltó joggal igényelhetők, zsinaton nyíltan kimondatni szük­séges , mi gyakorlatilag úgyis fenáll, hogy bár a' prot. felszentelt papok, egyházi köteleztetései­ket 's hivatalaikat tekintve, mind egyenlők, egy­formák: mindazáltal köztük az egyházi hivatalok rangi lépcsözetet — gradus honoris — alkotnak, 's e' tekintetben az egyházi hivatalnokok szinte három osztályzatba sorozandók, jelesen : 1. Az első rangi lépcsözetet — gradus hono­ris primus — képezik az egyházak által szabadon 's általános többséggel választott egyházmegyei tanácsbirák, mert a' kinevezett, vagy bár igazgató testület által, de az egyházak általi megbízás 's felhatalmazás nélkül, az ekklézsiák nyakára vá­lasztott ülnökök, mind egyházi, mind világi rend­ből, ugy hiszem, nem sokára magok fogják sür­getni e1 csak visszaélés által törvényesülni indult gyakorlat megszüntetését; törvénytelen állásbóli kiemeltetés- 's egyházak általi megválasztatásu­kat ; — 's az egyes egyházak pedig nem fogják

Next

/
Oldalképek
Tartalom