Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-09-14 / 37. szám
temetkezéssel foglalkoznak, a' tanulásra mi idejök sem marad, — megjelenvén, éneklés után a' lelkipásztor egy a' körülményhez illő buzgó könyörgésnek az uri imádsággal együtt, a' tisztelgő gyülekezetteli elmondása után, ehhez intő, a'gyászos felekhez vigasztaló, minél rövidebb csak néhány sorban foglalt szavakat intézzen, például a' jelenleg gyakorlatban levőt ,,a' minden vigasztalásnak istene vigasztalja meg a' megszomorodott feleket; nekünk pedig mindnyájunknak adjon egykor csendes és üdvességes kimúlást. Amen, — bármilly hosszú felékesített benedictionak is csak ez a' veleje. Végeztetvén ekkép a' háznál a' gyászos szertartás, a' lelkipásztor vagy helyettese, kántor 's éneklő társai, a' halottat a' temetőbe kikísérni köteleztessenek; "s itt mondhat a' lelkipásztor még egy rövid könyörgést, vagy tarthat a' sir betemetése után egy, az élőket halandó voltokra emlékeztető, igen rövid, — 's főleg, ha Fáynk szerint az igazság részén van, az eltemettetettet dicsőítő beszédet, mind jutalomsejteményül, mind követésre méltó például. — — Ekkor s ekkép tartom én, hogy a' vallás szolgái, hiveik iránt tartozó kötelességeiket teljesen be's elvégezték, — önként értetni kérvén, hogy mint a1 betegek látogatása, ugy a' temetkezésekeni megjelenésre kivált sáros 's alkalmatlan időben 's a' nagyobb kiterjedésű városokon, 's hol a' temető kert távol esik, az illető felek, a' hivatal- 's kötelességből megjelenők számára kocsit ingyen adni köteleztessenek. — Szabad legyen itt kitéréskép megrónom azon irtózatos hanyagságot, melly a' temető helyek körül, kivált nálunk reformátusoknál,legnagyobb egyházainkban is tapasztalható. A' temető épen olly tulajdona az egyháznak 's szent hely, mint a' templom s iskolák : miért hát elvonni az egyháznak ezektől a' figyelmet; ha N.-Körös 's más szelídebben gondolkozó egyházak 's a' külföldiek , sétahelyekké tudják varázsolni temetőiket: mi akadály lehetetleníti a' többi egyházakra nézve e' példák utánzását ? Én zsinatilag elhatároztatni ohajtnám, hogy minden egyház tulajdon temetőjét körülárkoltatni, azt jó karban fentartani, fákkal, inkább tűzi, mint gyümölcsfákat szeretnék, körülültetni, 's a' temetőbe legalább egy kis viskót, a' temetöcsösznek lakhelyül szolgálandót, építni tartozzék A' sirok négy szegleteire az elhunyt életben maradt felei köteleztetvén fákat ültetni, mellyek azonban az egyház tulajdoni lennének, — igy idővel a' temetökertek, a' most rendkívüli baj 's alkalmatlansággal egybeköttetett iskolai fűtésre szükséges tűzi fákat szolgáltatandnak. Hát zsinatelözöleg nem létesülhelne-e erre nézve valami rendelkezés? 's az esperes urak, ha megkérdezik visitatiókor, hogy nincs-e baj az egyházban? nem kérdhetnék-e szinte ezt is meg: „jó karban tartatik, vagy tartatnak-e a' temetők ?" én mindenik kérdésére igen-nel felelek. — — — Bár a' betegek látogatása 's halottak kikísérése kötelező behozatala által — mert széles Magyarhonban itt is egyformaságot óhajtók, a' helvét hitvallásnak, söt ha lehet, mind a' két protestáns felekezet közt — a' köznépet, 's átalában híveinket a' halotti predikatiók, dicsőítő orátiók 's ríkató búcsúztatók visszasohajtása után, csak félévtizeden keresztül sem vélem sovárogni: ha mindazáltal a' nép kedélyét, külsökhözi makacs ragaszkodását inkább ismerők, ellenkező véleményben levén, illy temetkezési rendszer létesítését idöelöttinek Ítélnének : ennyit minden esetre canonisálni volna szükséges, s tán zsinatilag, hogy bármi temetés alkalmával, egy beszédnél — már az legyen predikatio vagy oratio, — több senki felett nem tartathatván, ez mindenkor sC templomban tartassék, akár a' halott eltemetése előtt, akár után; 's hogy egyszersmind mindennapiságukból is kiemeltetnének a' halotti predicaliók, a1 férli -altra nézve 18, a' nőkre nézve 16 vagy 14 év lenne a' választó fal, mellyen felülieket predicalio, vagy oratio, az alóliakat könyörgéssel kel lene temetni, mert ma már a1 csecsemöböl is lesz predikatiós halott, — és pedig a' mellett, hogy a1 minden halott kikísérésétöl majd ha, t. i. a' körülmények változván, ez lehetetlen nem leend, -ez eselben sem állhatok el, a1 temetést — mint szinte az esketést, keresztelést, 's általában minden egyházi szolgálatot - minden stóla nélkül óhajtóm, sürgetem teljesíttetni. — Itt ismét a'kárhoztatás kimondása felfüggesztéseért esedezem, a' következő kérdésre leendő igénytelen nézetem elmondásáig, mert azt, hogy mig zsinati intézkedés nem leend, a status quo-nak kell megmaradni, ugy gondolom, említni szükségtelen. Az utczaszertei halottpredikálást nemcsak azért, mert, kivált téli napokban, e' gyakorlat egészségveszélyeztető, de sok botránkoztató okok 's körülmények miatt eltörülni, megszüntetni volna szükséges 's észszerű. Tiltja a' templomon kívüli halotti predikálást egy 1818. évi k.k intézmény, mellynek elfogadása által, miután t. i. magunk nem akarunk e' részben intézkedni, ugy hiszem nem gátollatnánk vallásunk szabad gyakorlatában. Fontos okok azok, mellyeket ez ellen Tót Péter ur (prot. egy. isk. 1. 22. szám) elősorol, és csak bámulnunk kell, hogy van egyházi v. ülnök, ki e' fonák rendszert védi's fentartani óhajtja. Hisz, uraim, ne higyjük, hogy a' reform, papnak mindjárt roppant tekintete 's hatása leend, mihelyt utczaszerte nem, csak a1 templomban prédikál! 's ne higyjük, hogy derogálna a' papnak a' halottas házhoz lemenni! a1 vallás méltósága kivánja azt, hogy e' részben változás tétessék. Jót állok érte, hogy a' háználi predikálást védő, nem parentált még hajdan fővel tél- 's viz idején egy halottas háznál is 5 nem tapasztalta még, hogy a' halotti predikatiót a1 kutyák veszekedése, a' ludak kiabálása mint szakíttatá meg; nem látta még, mint