Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-14 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 37. szám. Harmadik évi folyamat. Sept. 14. 1844. Ulile est, plures (Iibros) a pluribus fieri diverso stilo, non diversa íide, elinm de quaestionihiis eisdem, ut ad plurimos res ipsa perveniat, ad alios sic, ad alios autem sic. Ausustinus. TARTALOM: Kéretlen válasz zsinati tárgyban. (Folytatás). — Terv a' dunántuli evangelicusok által 1840-ben felállított nyugintézet ujonan alakításához, lálfy József. — Gyűlés: Zalavidéki esperesség. Kis Ján o s. — Vegyesek. — Levelezés. Méretlen válasz zsinati tárgyban. (Folytatás.) A szent sacramentomokra nézve: Ut szinte rövidnek kell lennem, 's dönthetetlen erősségek előidézése nélkül, ekkép nyilatkoznom. A1

reform, egyház, most, és örökké, csak két sacramentomot fogadhat, fogad el: u. m. a' keresztséget és az urvacsoráját, amazt tiszta vizböl; ezt közönséges kenyérből, 's nem elegyített borból. Hittani szempontból nem szólhatván, a' sacramentomok csak kiszolgáltatásukra, 's netalán itt is életbe lépett némelly visszaélések eltörlésére szorítkozom. A' beregszászi zsinatban 1552. állapíttatott meg, ha jól tudom, az urvacsorájakori vallástétel: helyesnek, szükségesnek Ítéltetvén e' rendszabás egyéb okok mellett, az egyformaság tekintetéből. De, hogy mint ezelőtt, ugy e' rendszabás alkotása után is a' teljes egyformaság nem létesülhetett, erősíti Melotai Nyilas Istvánnak szinte egy századdal később irt ezen panasza: „Valamennyi gyülekezetbe mégy, majd megannyi formát látsz, annyira, hogy az egyházi emberrel együtt változik a' keresztelésnek és az urvacsorájának módja." Ugy látszik mindazáltal, legátalánosbbá vált a' Debreczenben régóta divatozott gyakorlat, melly szerint illyenkor az ismeretes canonicus 3 kérdések tételtek eleikbe az úrvacsorájával élni akaróknak. Ma, két század után, kevés kivétel mellett, szinfe elmondhatjuk a' Nyilas fájdalmas panaszát, hozzá adva, szinte az ö, ezen szavait is: „Melly miatt nemcsak a'keresztyén községnek, de az értelmes embereknek is, elméjek. megtántorodik és megháborítlatik" Uraim! létesítsük valahára egyházunkban, minden szertartásokra nézve, az egyformaságot; 's mondjunk kárhoztatás! azon egyes lelkipásztorra, vagy bárkire, ki nevét azzal kivánja örökitni, hogy ekklézsiájában az isteni tisztelethez tartozó szertartások körül valami tarkabarkaságot hoz gyakorlatba. Az úrvacsorájával közönséges vallástételnek megkell a' következő időkben is történni 's tartatni: de a' canonicus 3 kérdés feltevését, ha anathema nem mondatnék fejemre, én egészen elhagyatni ohajtnám 's helyébe az apostoli hitformájának a' pap 's nép által együtt, minden alkalommal 's fenszóvali elmondását sürgetném zsinatunkon gyakorlatba vétetni; vagy ha a' 3 kérdésnek meg kell maradnia, ezek jóval szelídebb hangzatú szerkesztését kívánnám; 's az úgynevezett confessionalis könyörgésben, — mint a' mostaniban — az úrvacsorájával élni nem kívánók elbocsáttatnak, az agendázás után szeretném tartatni. Most az itt gyakorlatban levő viszszaélésekröl: vágynák, kiknek kilünö jelül nem igen sok szellemi jutván, a' vallási szertartások körüli válogatás 's különczködés által tudatják szegényebb embertársaikkal uriasb voltokat, mondhatnám, dölyföket, 's igyekeznek emlékezetessé tenni a' nemes csecsemő születését az által, hogy az nem is a' templomban kereszteltetett meg; vágynák mondom, kik a' papot tudván, hogy ellenszegülni nem merészlend, a' templom kincsei egy részével, t. i. keresztelési edényeivel magokhoz parancsolják, 's a' keresztelési lakomára gazdagon ékesített aszlal szegletén kívánják kisdedeiket megkereszteltetni. Vágynák, kik megezáfolni akarva e' sokat jelentő szavakat: „mindnyájan egy test vagyunk, mert egy kenyérben veszünk részt" maguk házaiknál teríttetik meg számukra a1

sz. asztalt; vagy ha a' templom őket megnyerhetni szerencsés, külön, nehogy másokkal összeelegyedjenek. kívánják feladatni a' sz. vacsorát, sőt, hogy nemes születésük 's gazdagságuk fitogtatásának semmi híja ne legyen, saját ezüst 's arany poharaikat vitetik - mire most nem igen rég is törlént példa — ez alkalomra a' templomba. Megvallom, valahányszor illy szokást láttam, hallottam, mindannyiszor megborzadtam, 's egy titkos, különféle gondolat- 's eszméket elővarázsló sóhaj szökkent fel akaratom ellen keblemből, mert olly véleményben, sőt hitben 37