Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-07 / 36. szám

szem közt nyilvánítnom, a' kaiechisatiók kidol­gozása, melly legtöbbeknél úgyis egyszer min­denkorra történnék, 's betanulása legkevésbé öszilné meg a' lelkipásztorokat! én tehát, a' bár­mikor tartandó zsinat e' tárgy iránti komoly fi­gyelmét nagyon kikérem; részemről illy intéz­kedést ohajtnék; minden ünnep- 's vasárnapokon, a" pap, diacon vagy káplán által szabadon vá­lasztandó, mert a' pericopák-nak pártolója nem vagyok — 's a' körülményekhez illő alap igékről tartassák egyházi beszéd vagy predicatio; de ezt mindenkor kidolgozni 's jól betanulni, 's papirba tekintgetés nélkül elmondani szükséges; ellenkezőleg mint a' könyörgések, mellyeknek czélirányosabb volna mindenkor könyvből olvas­tatniok. Minden ünnep- 's vasárnap délután isteni tisztelet pedig éneklés-'skönyörgésböl áll, 's en­nek végzetével az úgynevezett legények és ha­jadonok oktattatnak a' templomban a' pap által, mind a1 hit- 's erkölcstanra, mind más az életben szükséges tudományokra, 's készíttetnének azon pályára, mellyre már már fellépendök. Sőt ha a' rendes pap, betegsége miatt, délelőtt isteni tisz­teleten nem szolgálhat, 's predicálhatásra képes egyén, mert, mint mondám, mindenkire, igy a' tanítók nagy részére is, mint kiknek hivatásuk ugy is más, e' képességet ruháztatni nem sze­retném, — nem találtatik: a' délelőtti isteni tisz­telet is éneklés-, imádságból, ha szükségesnek Ítéltetik, bibliaolvasásból álljon , mindezek a' ta­nító, ha többen volnának, a' legtöbb képességgel biró áital teljesíttetvén. Az által, hogy a' prédi­kálás egy 's két vasárnap elmarad, mert tartósb akadályoztatás eselében, káplánról gondoskodás szükséges, nem képzelem, hogy vallásunk mél­tósága csorbulna, vagy bár ki is a' hallgatók kö­zül elkárhoznék Szinte megszüntetni kellene a' köznap délutáni isteni tiszteletet is, legalább sz. György naptól, Mindszent napig. Aligha csaló­dom, azt állítván, hogy az a' lelki éldelet, mely­lyet a'nyári köznap d. u. isteni tisztelettel eszköz­lenek, tán a1 harangkoptatással sincs teljes arány­ban ; épen azért igen sok helyen ki is ment gya­korlatból, mi ismét tarkabarkaság. A' köznap reggeli isteni tiszteletet pedig jókor volna szük­séges tartani, hogy azután kiki munkára mehet­vén, szorgalmas igyekezete által dicsérje az is­tent. — Az egyházi beszédek közé tartozik a' sz. biblia magyarázata is. Én különösen az uj testa­mentumot, és ezt advent első napjától József napig, hetenkint kétszer ohajtnám kivétel nélkül minden egyházban a' lelki pásztori hivatalnok ál­tal magyaráztatni. Az a' gyakorlat, hogy a' biblia, egész éven át, és pedig hetenkint négyszer ma­gyaráztassék a' templomban, mint a' hajdani pie­tismus szent maradványa, tudtommal, ma már csak Bebreczenben van életben; de szavazatra merném bocsátni, hogy a' nagyobb rész itt is elegendőnek Ítélné a' téli, 's hetenkint két izbeni magyarázatotT s minden zajongás nélkül tűrné ez ószerü, 's magát rég túlélt gyakorlat valahára leendő megszüntetését, avagy csak az egyfor­maság tekintetéből is. — Már a' javalt rendszer létesítéséből én a' következő üdvös hasznot vá­rom 's reménylem: A' lelkipásztorok, nem levén terhelve annyi munka, vagy inkább predikálás­sal, több stúdiumot fordíthatnak a' predikátiók ké­szítésére, 's azokat szabályszerüleges elszava­lásra, több idejök leend betanulni, — mert higyjék el hitrokonim, az egyházi szónoklatnak legártal­masabb'ellensége a'katechisálás 's a' halotti pre­dikácziók, — mikről mindjárt, — hol az úgyne­vezett extemporisálás, vagy gyakori ismétlés, a* legjobb akarat 's igyekezet mellett is, sok szor­gosb körülmények közt, kikerülhetetlen, — a' na­gyobb studiummdr készült munkáktól épiiletesb siker várható 's követelhető. (Folyt. köv.) Gyűlése k. Ág. Eaéív. bányakeriileti közgyűlés. Idei tanácsltozasink Pesten aug. 30-kán kez­dettek, sept. l-jén befejeztettek. Prónay Albert csak első ülésünkben vezérlé a' tanakodásokat, utóbb, Pestmegyének szinte e' napokban tartatott közgyűlésén kellvén elnökölnie, Boczkó Dániel, békési esperességügyelö. Az elnöktárs, Szeberi­nyi János püsp,ök, betegeskedése mialt Pestre nem jöhetvén, Ambrózy Mátyás bánsági föespe­res állal képviselteiéit. Végzéseink közül e' né­hányat emeljük ki: 1) A' nyíregyházai iskolata­nítókat képező inlézetet, ugy nemzeti, mint egy­házi élelünk bajhárítói közül ezen melegen ohaj­tottat, mi is, már másod ízben, pártoljuk. — 2) A' nm. helytarló tanács megtiltá a' „püspök" és „consisíorium" nevezetek használatát. Az elsővel élünk azért, mert bibliai 's jegyzökönyveinkben, mellyeket a' nm. htartó tanács „absque ulla re­ílexione" küldött mindig vissza, sok év óta hasz­náljuk; a' másodikkal azért, mert számos intéz­vényében a' nméltóságu helytartó lanács maga tisztelt meg vele bennünket. — 3) Feljclenteték, hogy a' pestvárosi esperesség beleegyezett abba, miszerint budai hitsorsosink tőle elválva, külön 's önálló egyházat képezzenek, mindenben elegendő tökét mutatván ki. Az egyházkerületnek nem volt semmi kifogása ellene. — 4) Megvallók magunk­nak, hogy iskoláinkról, a' prolestantismusnak valamint eleinte terjesztőiről, ugy most fentar­tóiról, legyenek azok városiak vagy falusiak, fö vagy elemi iskolák, hivatalos tudomásunk, melly elönkbe tüntetné egész iskolai életünk képét, nem volt 's nincs. Kerületi állandó iskolai választmányt rendelénk tehát el, meghagyván az esperessé­geknek, hogy a' decanusi tudósítások nyomán a1 lteblökbeli iskolákról hivatalos tudósítást adjanak évenkint az iskolai választmánynak, ez pedig az

Next

/
Oldalképek
Tartalom