Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-07 / 36. szám

olly példákra sem, hol egy pennarántás töröl jo­gokat, szab egész osztályzat kihallgatása nélkül parancsokat! nézzük inkább a'folytonos gyakor­latot. Az 1539. évben, Luther befolyásával léte­sült consislorium óta, a' váló perek mindenütt és mindenhol a papi székek eleibe tartoztak, egy 's két ellenkező példa, az átalános gyakorlat el­len, semmi túlnyomó sulylyal nem birhalván. Ne feledjük Szász Móricz utasítását a' papi székek­hez, ki ezeket jogaikban csorbítni nem szerelvén, a1 válópereket előttük meghagyja, arra figyeltet­vén a' püspököket, hogy szelíden keresztyéni módon 's a' sz. irás szerint gyakorolják e' jogot. Ha egy kis tekintetet szerez az egyházi törvény­székeknek a1 házassági perekbeni bíráskodás: miért irigylenök ezt tőlük? avagy veszít-e ez által méltóságából a' prot. vallás, mint veszített akkor, midőn a'sok tekintetben sérelmes Carolina resoluíio megfosztá a' prot. püspököket 's espere­seket a' kérdéses perekbeni itélhetéstöl, termé­szetűk elleni útra, a' sz. székek eleibe utasítván azokat. Megszaporodnak ekkép a' váló perek, mondják az ellenkező perutat pártolók : ámde rit­kulnak a' visszás éltií házaspárok; ritkulnak a' közbotrányt szülő buja tettek; emelkedik az er­kölcsiség. Nézzük meg csak gyakorlatilag, mint áll jelenleg a' visszás párok dolga: a' békéltetés miután nem egy, de sok ízben, a" visszás párokra nézve siker nélkül megkísértetik; miután a' pap állal felhívott külső elöljáróság komoly fellépése sem eszközölhet békességet az engesztelhetlen párok közi: kiadatik az inkább halni, mint együtt élni kész párnak a' sikertelen egyeztetésröli hi­teles bizonyítvány; ekkor rokonok és nem roko­nok, részint a' válóper költséges voltával, részint más most nem említett okokkal ijesztgetik a' sze­rencsétlen párt, kik hát az egyházi békéltetésről! bizonyítványt, szinte mint kiváltságot, a'zsémbés nyügtöli szabadulásra, 's oklevelet a' kény- 's tetszésszerinti kicsapongás 's kedvkeresésre, biz­tos helyre elzárva, a' helyett, hogy a' válópert minden szorgalmazás után is elkezdenék, a' buja bűn fertőjébe merülnek el. Miért ne munkálnánk egyesített erővel illy bús, 's az erkölcsiségre ká­ros hatású példák örök megszüntetésén? miért ne azon, hogy a'házasság minél többre, sőt min­denkire boldogító 's üdvárasztó lehessen. Hisz Angolhonban ime korunkban törekesznek a1 visz­szás párok elválhatási útját könnyítni! én mind­ezeket honunkban ugy vélem eszközölhetöknek, ha a1 házaspárok, midőn az égi 's földi örömök legédesb, legbiztosb forrása, rájok nézve örökre felzavartatott, legszentebb ügyök elintézését, ön­választotta 's hason hit felekezetű birák, azaz papi székekre, mellyekkel úgyis a' legbizalmasb kötelékkel szorosan összeköttetvék, bízatva szemlélhetik. 'S végül, nem tudom, most, midőn a'viszonosság elve a'jelen országgyűléshez, val­lás tárgyában leérkezett k. kegyelmes leiratban kimondalik, nem lesz-e felesleges megemlítnem, hogy miután a' calh. clerus a1 házassági ügyek­ben itél, a' vallások közti viszonyosság mintegy követelni látszik, hogy a1 protestánsok válópe­reiben is, mivel ezek a pusztán polgári szerző­dések közé erőltetés nélkül soha nem sorozha­tok, a' prot. papi törvényszékek Ítéljenek. Ha azonban, csakugyan kisebbségben rnara­dandok,'s ellaszíljuk magunktól azt a'jogot, mely­lyet az 1790. 26 t cz. a' prot. felekezeteknek biztosit: fájdalommal bár, de kimondom, legyen a' hatalmasbak akaratja. Hanem ez esetben én is záradék's feltételhez folyamodom, jelesen: „min­den olly világi törvényszéken, melly a' protes­tánsok válópereiben itél, a'házasságot'védő, sza­vazat nélküli egyházvidéki, vagy kerületi ügyé­szen kivül, két egyházmegyei választott tanács­nok, az egyházi rendből, a' törvényszéki ül­nökökkel érvényes szavazattal biró , okvetetlen jelen legyen 's ítéljen, — az esperesek köte­lessége levén a' válópereket a' megyei törvény­széknek beadni, 's azok felvételét szorgalmazni, folyamát figyelemmel kisérni!" Noha e' záradék, a' hajdani jognak, csak darab leplecskéje leend, mindazáltal némi vigasztalás arra nézve, hogy egész hitfelekezet 's ennek egyházi rendje felett, nem egyedül a' hatalomszó, de az észszerű mél­tányosság itélt 's határozott. És e' nyilatkozattal, nehogy szerénytelennek ítéltessem, részemről bevégzem a' kérdéses ügy feletti vitatkozást, az észszerű méltánylástól várva ennek, vallásunk méltóságához illő elintézését. Most a' kitűzött tárgyra: 7. Kérdés: Szükséges-e változást tenni a' protestánsok kül isteni tisztelete 's temetkezési módja körül. Szabad legyen itt, csak a' reform, hitvallásuak vallási szertartásairól szólnom, ágos­tai hitvallású testvéreinknél gyakorlatban lévőket érintetlen hagynom : 's egyszersmind előlegesen e1 tárgyra vonatkozó elvemet", mint buzgó óhaj­tást , nyilváníthatnom : Egyformaság a' két ma­gyarhon minden szegletében, a' vallási szertar­tások ; egyformaság főlega' szent sakramento­mok' kiszolgáltatása 's esketéskor tartandó be­szédekre nézve. Tudom , sokak előtt különösnek tetszik e' kívánat, pedig vajmi sok okunk van, az e' részbeni tarkabarkaság megszüntetése sürge­tésére. Agendáink a' stylra nézve, hogy korukat, a'' magyar nyelv jelen virágzási fokozatához mérve, felelte túl élték, nem tagadhatni, 's tán ez az ok, a' mért segéd 's rendes lelkipászto­raink, magamat sem véve ki, több 's kevesebb avatottsággal, csaknem minden nevezetesb al­kalomra más a' réginél meglehet jóval silányabb beszédet készítünk. Hallottam nem igen rég egy népes 's fényes egyházban, magán háznál tar­tatott keresztelési innepélykor, — melly szertar­tásbani válogatásról alább — olly virágos, de olly velő nélküli, vagy hitvány 's rut hizelgés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom