Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-17 / 33. szám

tanár által elmésen jellemzeit candidatusokat a' symbolumokhozi ragaszkodásra telt eskü, visz­szariasztott, — kik gondolkozni nem merészeltek, nehogy valami módon a1 megállapított vallástudo­mánynyal ellenkező eredményre jussanak. Ez va­lóban kártékony elvtagadás nélkül nem történhe­tik. Legyünk ébren, kedves atyámfiai, a' Krisztus­ban ! Roolhan jesuita generál tervében, mellyel a' római kath. egyház uralmába kivánja hódítani a1 protestantismust, minő igény játsza a' főszere­pet? nem más, minthogy a1 protestantismus ta­nában symbolumok mellett maradjon, és ezeknek tudományos vizsgálására senkineltjogot ne adjon. Ha a' lúlbuzgalom ebből egyházunkban nem oku­land: akkor nekünk jó éjszakát! Legyünk ébren barátai a' szent igazságnak, 's tartsuk folyvást em­lékezetünkben Herder szavait: „.Freiheit der Schriftauslegung nach wachsender Erkennlniss ist unverausserliches Princip des Protestantismus. Der Lehrbegriff, ein Haufe zusammengetrage­ner Meinungen kann sich andern." — Aligha volna valami örvendetesebb, és alig, ha gyako­rolna valami jobb hatást a' prot. egyház életere­jének kifejlődésére, mint azon egyházkormányi utasítás mindenütti elfogadtatása, melly Bádenben a1 magasztalt Káról Friedrich nagyherczeg ural­kodása alatt 1787ik évben keletkezett és 1824ben törvényül következőleg mondatott ki: „Nie darf Jemand wegen der Abweichung seiner Vorstel­lungsart iiber diese oder jene biblische Wahrheit von denjenigen, ivelche in symbolischen Büchern unserer Kinder angenommen ist, oder ivelche den Gliedern unseres Consistorii die richtigste er­sclieint, ein Vorwurf gemacht werden, noch ilim darum ein Nachtheil oder eine Zurückselzung wiederfahren— Hogy hosszas és türelemfá­rasztó ne legyen értekezésem, bevégzem azzal a' megjegyzéssel, hogy az előadottakban épen nem volt czélom symbolícus könyveink kiküszö­böltetése iráni szót emelni, mert jeles maradvá­nyok ezek azon korból, mellyben Írattak, 's o hajtom, hogy mint prot. keresztyén egyház nagy becsű ereklyéi tovább is méltányoltassanak, — megróni csak a' rosz szokást akarlam, melly *) PaUlus ez a' rationalismus agg bajnoka Neuer So-phronizon (Ite Cd. s. 346) czimü munkájában igen jellemzöleg symbolicus candidatusának olly nyilatko­zatot ad szájába : „leh werde mich wohl hüten, so unklug zu sein, dass ich mir irgend noch Mühe geben sollte, in meinem Sludieren etwas anderes, als das Vorgeschriebene auch dut denben zu lernen. Gott bchütel Weiss ich doch, was ich am Ende finden soll" Wohlan 1 Ich kehre es uml Ich suche zum Voraus nichts Anderes. — Woher sollte mir ein Andersden­ken anfliegen ? Auf Zweifel reimt sich Teufel. — Und wie leicht konnte mir ein oder der andere Zwei­fel uogelöst hangén bleiben ? Ich lerne den Glauben, wie mon ihn fúr meine Kirche schon 15G0 — 70 ge­funden, in das Concordienbuch verschlossen, und bei Strafe der Abselzung gesefzlich gemacht hat." — szerint a' vallástanítók ezek követésére kötelez­tetvén, emberi agyszüleményeknek kelletinél több tekintély tulajdonítatik. Míg ez így maradand, akarmit teendünk, az elhatározó lépés egyesülé­sünkre nem fog megtörténni, mert ez csak a' vitatott intézvény romai fölött létesülhetend. Ha majd a' vakbuzgalom ápolta ellentételek gyámo­lait az Istenige hatalmának hódoló felvilágosodás széllyel hányja, — ha egyszer Augustinus szép elve: In necessariis unilas, in dubiis libertás, in omnibus caritas, — a' protestáns keresztyének keblében, kik Krisztusban az egyház imádandó egyedüli főnökében egymáshoz kapcsolvák, ki­ket a' nagyszerű együttszenvedés emléke a' mult századok borús napjaiból most is összecsatol, erős meggyőződéssé érhetett, akkor földerülend a' várván várt nap 's ki fognak táratni a' templo­mok ajtai, hogy az egymásnak kezet nyújtott, 's kibékült lelki rokonok a1 mindenült jelenvaló istenatya szent színe előtt egymásnak szövet­séget esküvén, áldást esdjenek az egyesülésre, mellyben dicső leend az evangyéliomi szent­egyház! — S z é k y. levéltöredék és felszólítás. ,,A' mármarosi prot. papi egyesület a' Fáy és szerkesztőség által alapítóit 's többek által növelt pályadíjhoz egy aranynyal kíván járulni. Meglevén tovább ugyanazon olvasóegyesület győződve a' prot. egyh. lap f. évi 18ik számá­ban Jeszenszky László által a' magyarországi prot. könyveket kiadó egylet állítását tervező in­dítvány szükséges 's czélszerü voltáról, — tisz­telettel kéri a' t. cz. szerkesztőséget: méltóztas­sék felszólítani lapjaiban ennek pártolására a* prot. közönséget, 's ha az a'Jeszenszky által in­dítványozott 10 p.ftos részvénynyel nyerend köztetszést, létrehozathalását a' mármarosi papi egyesület egy, a1 huszthi ref. iskola egy, a' viski reform, iskola egy, összesen még eddig három részvénynyel segítendi, — az indítvány módosítása esetében ezen ajánlatok is módosít­talandna^, de tettleges pártolóinak lenni meg nem szünendünk. Jászay István mk. Huszthi lelkipásztor. Felszólítás. Egyházi életünk örvendetes jelenségei közé tarlozik az, hogy mindenfelöl egyesületek részint keletkeznek, részint tervez­tetnek 's az indítványok seregenként tűnnek fel, Prot. főiskola Pesten, unió, papi conferentiák, gyátninlézetek szegényebb gyülekezeteink, papi 's iskolatanítói özvegyek 's árvák felsegélésére sat. sat. Ezekben rendszerint ugy szoktunk el­járni, hogy a' tervei előre elkészítjük, 's azután szólítjuk fel a' közönséget az adakozásra. Tegyük ezúttal megfordítva a' dolgot 's függesszük fel Jeszenszky ur czélszerü indítványát az aláirók mennyiségétől. Ha tiz p. ftos száz aláíró lesz, a1 szerkesztőség a' legnagyobb készséggel fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom