Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-10 / 32. szám

mi ezt még se mondhatjuk egészen keresztyéninek. — Hegel pantheismusa az Augustinus-féle keresztyén csirizelések háta mögött mindenütt kidugja fejét, nagyon tudjuk, mit akar a' tudós szerző. Igy a' 32.1. a' Krisztusban az isteni, nem donum superadditum, hanem valóságos lényeg— seine Subslanz — ezért beszél fellengösen a' 33. 1. az emberi akaratnak és ösmeretnek csak azérti elveszéséről, hogy az ember az absoluta potentiába emeltessék fel; ezért az emberi tudásnak absolut tudássá létéről, ezért az absolutnak a subjectumba való merüléséröl, vagy más szóval, a' tevének a' töfokon történendő átbúvásárol. Már hiszem tanítson ki, mint akar, csak arra vagyunk bátrak, Merz urat és társait figyelmeztetni, hogy ne kívánjanak ollvat feltalálni a' bibliában, mi a' bibliával merőben ellenkezik, és hogy philosophiájukat ne ugyanazonítsák a' keresztyéntannal. Szintolly nevetséges, mikor Sz. azt állítja, hogy a' katholicismusban azért nincs morális elv, mert a1

liberum arbitriumot védelmezi 44. 1. „Das liberum arbitrium kann sich nie auf eine innerliche nothwendige Weise mit dem Christenthume einigen; daher muss auch die katolische, auf dem liberum arbitrium basirte Ethik zu dem Specifisch-christlichen in einer fremden und zufalligen Beziehung stehen." — 45. 1. „Die protestantische Ethik wird alsó wesentlich und specifisch-christlich sich gestalten können." — Már illyet katholicus ember se állított még a' prot. morál leiül. — 57. 1. a' kaiból. szeretet mindent ad, mije van, csak az én-1 — Ich — nem; a1

protestáns az én-1 is odadja, — hololt az ujabb tan szerint az én kivül semmije, az ert-ben van mindene az embernek, hogy ad hát én nélkül valamit a1

katholicismus is? — A' keresztyén morál, a' Jézus erkölcstana közös mindnyájunké; de ezen urak azt hiszik, hogy ha Luther egyebet nem tett volna is ennél, hogy az alléin szócska pótlékkal Rom. 3. 28. felmelegítette Auguslinus liberum arbitriumát, már ez egygyel össze vissza rázta volna a' világot. — Vagy tán a' protestantismus mindenét egyedül a' servum arbitriumnak köszönje? Dr Melldegg. heidelbergi philos. oklaló bírálata után. 3) De systemale Socinianorum dogmatico, Commentationes V. Bauermeister Rostockii 1841. 1842. Czélját a' szerző maga megmondja: ne multa et ampla volumina periegere ipsis necesse esset, sí forte dogmata Socinianorum, neque in uno loco, neque commodo ordine, neque semper claris et apertis verbis ab his tradita cognoscere vellent, et ut ea in summám redacta, uno obtulu perlustrare possent. — E' munkából egészen meglehet ösmerni a' Socinianusok dogmáit. Dobos. IVIegj eletit s Das christliche Staatsprincip. Zweite ganz neue, umgearbeitete und verbesserte Auflage des Versuchs, die Staatswissenschaft auf einer umivandelbaren Grundlagevestzustellen Von Anton Edlen von Kraus, kais. kön. öst. wirkl. Hofrathe 'sat. Wien 1842. 8. r. XVI. és 396. 1. Ára 2 tall. Nem jó jel, midőn valaki a' ker. statusról írni akarva, feladatóról olly kevéssé tiszta fogalma van, hogy könyve második kiadásakor annak egészen uj átdolgozásához kell nyúlnia. 'S ez esetben van a' sz. is, daczára az ausztriai és olasz folyóiratok kedvező ítéleteinek. Mert mindjárt a' meglehetősen hosszú bevezetés figyelmes elolvasta után kétkednüuk kell, hogy sikerülend a1 szerzőnek feltalálni olly elvet, mir.öt megállapítani törekszik. Találkozunk e' lapokon olly zagyvalékkal, melly erősen hirdeti, hogy jobban teendi a' sz., ha illynemü munkát istenészekre biz vala. Sokszor azt kénytelen vélni az olvasó, hogy inkább ker. apologetica, mint statuselvröli munka van előtte, 's ez is nem tudományos alakban, hanem meglehetősen lazul illesztve 's kötve egymáshoz. Találunk itt észgyalázást és észsemmítést. Hogy pedig a' sz. magasztalja a1 kolostorokat, a' reformatio mellett ellenben csak elsurran, könnyen megmagyarázható. ÍJ Templomi beszéd, mellyet a? Hódmezö-vásdrhelyi ev. újtemplomnak ünnepélyes felszenteltet ése alkalmával (jun 9. 1844) mondott Jeszenszky László, helybeli pap. Pest, 1844. k. 8rét 16 lap. 2J A1

nemes dömölki ev. hivek templomának évszázados ünnepélye Emlékirat az illető ev. hivek számára. Szerk. Edvi Illés Pál. Pápán. 1844. 27 lap. k. 8-rét. Fogla'at: Az ünnepély rendszere. Az iinnepélyi szónoklatok. 1. Az uj orgonát beavató szónoklat. Tartá Ráhner Máté. 2. Oltár előtti olvasás a' sz. írásból Ján. 10,22. 28. Olvasta Lágler István. 3. Az egyház és templom históriája. Fogalmazta Illés Pál, felolvasta Perlaky Dávid esperes. 4. A' prédikátzio, a' 24. Zsolt. 5 verse alapján tartotta Edvi Illés Pál. 5. Alkalmi versek, irta és szavalta Badics István. Vegyesek. Ünnepély. Ritka ünnepélyre sereglénk össze f. é nyárhó 14-kén. A' pápai ev. gyülekezet Takács János tanítójának hivatala 's házassága félszázados örömünnepét tartá , az ev. egyházban. — Az ünnepélyt László Jónás pápai lelkész velős beszéddel 's alkalmi imával megnyitván, iidvözlé az öszpárt 's a' megjelent tömérdek néptömegel. Ezt felváltva a' pápai ref. collegiumban tanuló ifjúságnak ez ünnepélyre készített és szívemelő öszhangzattal énekelt alkalmi áriája. Az oltár előtt Ciliik zsoltár felolvastatott