Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-08-03 / 31. szám
fakadozctt, és lön heves vita az egyházmegyei elnök eljárása és a' miskolczi körgyülésnek idö— előtti határzata ellen. Némellyek aggódtak egyházkerületünk sorsán, ha mai határzaSát holnap elrontja; mások képtelenséget 's önkényt láttak abban, hogy ez e. megyei elnök egy papi oktatót szavazat alá bocsát, a'többit kizárja, és mint vádló, az egyházker. gyűlésben saját ügyében elnököl. Ok okot hozott, és a' rövid idö nem engedett partra vergődnünk a' szóáradatból, bármilly ügyesen mozgatta is evezőjét elnökünk. Egy másik indítvány nyomán vegyes küldöttség neveztetett a1 délutáni órákon munkálandó. Az ikerelnökség egyike kinevezte felei közül a' tagokat, másika nem örömest tette ezt, mi éles kifejezéssel megspékelt figyelmeztetést okozott. Az illy kellemetlen és a1 komoly tanácskozást devalváló kitörést könnyű előidézni, ha a' feszült húr tovább csavartatik. — Különben őszintén megvallva, papi elnökeink néha igen is kényes helyzetbe sodortatnak, minek nem egészen magunk vagyunk okai, hanem azok is, kiknek hébekorba egy kis kedvök telik benne, hogy Jobbal zsákba és hamuba öltözködjünk. A' küldöttség minden, e'szomorú ügyet illető irományokat rendbeszedett, azokat darabonként taglalta és bírálta, 's véleményét két pont alá sorolta. Egyikben: az e. megyei elnöki eljárás nem helye— seítetik; a' miskolczi körgyülési határzat idöelöttinek mondatik 's a' t. — Másikban : a' hittanítói és esperesi szék megférhetnek együtt a' nélkül, hogy eg)ik a1 másikat csökkentené. Es a' 4-dik gyűlésnek némelly felszólító levelen 's folyamodványon kivül e' választmányi vélemény volt legfőbb feladata. Felolvasás után egy köztiszteletben álló méltóság 7 s egyházi kormányzó a' választmányi első ponthoz szavazott; 's örült lelkünk, hogy az igazság és jogszerű szabadság protestáns egyházunk illy nagy fiának ajkáról simitatlan ömledez! és kevélyek valánk, hogy némelly zugemberek, kik az egyházi közélet és szellemi súrlódás illyes fénykörének minden pontjain rémalakokat lesni, a'szűz igazság merész kiderítöít szájhősekké keresztelni serénykednek, átláthatják: hogy a' prot. érdek és lelki szabadság imádói nemcsak az életkor forró — hanem a1 higgadt férfiasság mérsékelt égöve alatt is apostolkodnak. A' választmányi vélemény első részébe csaknem egyhangúlag beleegyezett a'gyűlés. „A'miskolczi határzat — elnöki kijelentés szerint — megsemmisítelett; minden eddigi lépések helytelenítettek; az a. zempléni e. megyei ügy tokaji állásába tétetett vissza, és az illető segédgondnok ur, buzgóságánál fogva, minélelőbb gyűlést tartani, és a' szavazattöbbséget nyert egyéneknek, mint esperesi hivatalra törvényesen kijelelteknek, nevöket köröztetni utasíttatott. Mi az esperesi és hittanítói hivatal egybekapcsolását illeti, e kérdésbe avatkozni teljességgel nem volt hajlandó a' körgyülés, okul adván: hogy a' hittanítók egyes egyházi szavazatok által választatnak, 's ebbe avatkozni a' gyűlés hatáskörén kívüli. Úgyde a' miskolczi körgyülés erről is határozott, a' nélkül, hogy az egyházak véleményét — bekérte volna. Lám lám, mint búvik elö a' testesült anomalia! és mégis az állíttatik, hogy az egyik gyűlés határzatát nem lehet a' másiknak félretenni?! Itt aligha valami nem játszik buvósdit; 's kérdjük: hogy ha a' hittudomány tanítókat minden egyház választja, jogszerű-e választottjának esperességérei további befolyása vagy nem? e'kérdésnek nincs többé helye, ha a'hittanítóságnak az esperesi hivatallali össze- vagy nem fér-Iietése egyszer mindenkorra kimondatik. De ez senkinek sem jutott még eddig eszébe, mert mind a' prot. külországokban, inind honunkban vannak példák, hogy az egyházi főnökök sikerrel tanítóskodhattak. Maga a'papi hivatal is bajjal jár, mégis lehet esperes a lelkitanító, és ha ennek van egy segédje, amannak 20akad a' tanodában, kivált ha tanítmányát rendszeresítette. Aztán az illy fölösleges megszorítás a' papi oktatók csödülését is meggyérílheli, a' capacitásokat visszariaszthatja. De mindenek fölött az egyházmegyék törvényes szabadságát méltányolni, hivatalnokai megválaszthatását positiv szabályok állal siettetni főkötelessége az egyházkerületi kormánynak; nehogy a' meghasonlás küzdterére szorított egyházmegyék aggódva nézzenek a' bizonytalan jövő elébe. Az 5-dik's utógyülésben a' zempléni ügyhatárzat hitelesítése után szóba hozatott: hogy a'főiskola egyik könyvtáröre által ezelőtt számos évekkel kiadott népkönyvek ára eddig sem tériletelt vissza a' könyvtárnak, hanem lassú rákmodorban, a1 simuló évek vonalain előállt uj könyvtárörök nyakokra marad hálra a' számadás terhe. Határoztalolt: ,,A' gordiuszi csomót azok fejtsék meg, kik a'legelső szálatszöni kezdették." Majd a' második osztályba sorozott gyöngébb tanulók nevei olvastattak fel. Az előbbi törvényt — melly szerint a' tanuló, ha egy tanból 2-dik lépcsőre bukik, ismét vizsgálat alá kerül; ha kettőből: visszamarad — megerősítette a' körgyülés azon hozzáadással, hogy a' tudományokat iskolában fő- és alrendiiekké sorozni nem lehetvén, a' tanuló elébe szabott minden tanítmány fő s betanulni való. Volt még egypár, két kizárt ifjú bevételeért esedező irat. Egyik többször zavargóit utczán ittasan, és az iskolaszék által, megvizsgállan, oskola bizománynyal útnak eresztelni ítéltetett. Másik, tanítóját sértette meg közhelyen, 's elküldetett. Előkerült a' minapi erdöbényei botrány is, "s megvizsgáltatni rendeltelett. A' tévedt iljupárra hozott Ítéletet az e. ker. kormányszék is megerősítette, hiába hozatván fel ügyvédilegaz első mel-