Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-03 / 31. szám

fakadozctt, és lön heves vita az egyházmegyei elnök eljárása és a' miskolczi körgyülésnek idö— előtti határzata ellen. Némellyek aggódtak egy­házkerületünk sorsán, ha mai határzaSát holnap elrontja; mások képtelenséget 's önkényt láttak abban, hogy ez e. megyei elnök egy papi oktatót szavazat alá bocsát, a'többit kizárja, és mint vádló, az egyházker. gyűlésben saját ügyében elnököl. Ok okot hozott, és a' rövid idö nem engedett partra vergődnünk a' szóáradatból, bármilly ügyesen mozgatta is evezőjét elnökünk. Egy másik indít­vány nyomán vegyes küldöttség neveztetett a1 délutáni órákon munkálandó. Az ikerelnökség egyike kinevezte felei közül a' tagokat, másika nem örömest tette ezt, mi éles kifejezéssel meg­spékelt figyelmeztetést okozott. Az illy kellemet­len és a1 komoly tanácskozást devalváló kitörést könnyű előidézni, ha a' feszült húr tovább csa­vartatik. — Különben őszintén megvallva, papi elnökeink néha igen is kényes helyzetbe sodor­tatnak, minek nem egészen magunk vagyunk okai, hanem azok is, kiknek hébekorba egy kis kedvök telik benne, hogy Jobbal zsákba és hamuba öl­tözködjünk. A' küldöttség minden, e'szomorú ügyet illető iro­mányokat rendbeszedett, azokat darabonként tag­lalta és bírálta, 's véleményét két pont alá sorolta. Egyikben: az e. megyei elnöki eljárás nem helye— seítetik; a' miskolczi körgyülési határzat idöelöt­tinek mondatik 's a' t. — Másikban : a' hittanítói és esperesi szék megférhetnek együtt a' nélkül, hogy eg)ik a1 másikat csökkentené. Es a' 4-dik gyűlésnek némelly felszólító levelen 's folyamod­ványon kivül e' választmányi vélemény volt leg­főbb feladata. Felolvasás után egy köztiszteletben álló méltóság 7 s egyházi kormányzó a' választ­mányi első ponthoz szavazott; 's örült lelkünk, hogy az igazság és jogszerű szabadság protestáns egyházunk illy nagy fiának ajkáról simitatlan öm­ledez! és kevélyek valánk, hogy némelly zug­emberek, kik az egyházi közélet és szellemi súr­lódás illyes fénykörének minden pontjain rémala­kokat lesni, a'szűz igazság merész kiderítöít száj­hősekké keresztelni serénykednek, átláthatják: hogy a' prot. érdek és lelki szabadság imádói nem­csak az életkor forró — hanem a1 higgadt férfias­ság mérsékelt égöve alatt is apostolkodnak. A' választmányi vélemény első részébe csaknem egyhangúlag beleegyezett a'gyűlés. „A'miskolczi határzat — elnöki kijelentés szerint — megsem­misítelett; minden eddigi lépések helytelenítettek; az a. zempléni e. megyei ügy tokaji állásába téte­tett vissza, és az illető segédgondnok ur, buzgó­ságánál fogva, minélelőbb gyűlést tartani, és a' szavazattöbbséget nyert egyéneknek, mint espe­resi hivatalra törvényesen kijelelteknek, nevöket köröztetni utasíttatott. Mi az esperesi és hittanítói hivatal egybekapcso­lását illeti, e kérdésbe avatkozni teljességgel nem volt hajlandó a' körgyülés, okul adván: hogy a' hittanítók egyes egyházi szavazatok által válasz­tatnak, 's ebbe avatkozni a' gyűlés hatáskörén kí­vüli. Úgyde a' miskolczi körgyülés erről is hatá­rozott, a' nélkül, hogy az egyházak véleményét — bekérte volna. Lám lám, mint búvik elö a' tes­tesült anomalia! és mégis az állíttatik, hogy az egyik gyűlés határzatát nem lehet a' másiknak félretenni?! Itt aligha valami nem játszik buvós­dit; 's kérdjük: hogy ha a' hittudomány tanítókat minden egyház választja, jogszerű-e választott­jának esperességérei további befolyása vagy nem? e'kérdésnek nincs többé helye, ha a'hittanítóság­nak az esperesi hivatallali össze- vagy nem fér-Iietése egyszer mindenkorra kimondatik. De ez senkinek sem jutott még eddig eszébe, mert mind a' prot. külországokban, inind honunkban vannak példák, hogy az egyházi főnökök sikerrel tanítós­kodhattak. Maga a'papi hivatal is bajjal jár, mégis lehet esperes a lelkitanító, és ha ennek van egy segédje, amannak 20akad a' tanodában, kivált ha tanítmányát rendszeresítette. Aztán az illy fölös­leges megszorítás a' papi oktatók csödülését is meggyérílheli, a' capacitásokat visszariaszthatja. De mindenek fölött az egyházmegyék törvényes szabadságát méltányolni, hivatalnokai megválaszt­hatását positiv szabályok állal siettetni főköteles­sége az egyházkerületi kormánynak; nehogy a' meghasonlás küzdterére szorított egyházmegyék aggódva nézzenek a' bizonytalan jövő elébe. Az 5-dik's utógyülésben a' zempléni ügyha­tárzat hitelesítése után szóba hozatott: hogy a'fő­iskola egyik könyvtáröre által ezelőtt számos évekkel kiadott népkönyvek ára eddig sem téri­letelt vissza a' könyvtárnak, hanem lassú rákmo­dorban, a1 simuló évek vonalain előállt uj könyv­tárörök nyakokra marad hálra a' számadás terhe. Határoztalolt: ,,A' gordiuszi csomót azok fejtsék meg, kik a'legelső szálatszöni kezdették." Majd a' második osztályba sorozott gyöngébb tanulók nevei olvastattak fel. Az előbbi törvényt — melly szerint a' tanuló, ha egy tanból 2-dik lépcsőre bukik, ismét vizsgálat alá kerül; ha ket­tőből: visszamarad — megerősítette a' körgyülés azon hozzáadással, hogy a' tudományokat isko­lában fő- és alrendiiekké sorozni nem lehetvén, a' tanuló elébe szabott minden tanítmány fő s beta­nulni való. Volt még egypár, két kizárt ifjú bevételeért esedező irat. Egyik többször zavargóit utczán ittasan, és az iskolaszék által, megvizsgállan, os­kola bizománynyal útnak eresztelni ítéltetett. Má­sik, tanítóját sértette meg közhelyen, 's elkülde­tett. Előkerült a' minapi erdöbényei botrány is, "s megvizsgáltatni rendeltelett. A' tévedt iljupárra hozott Ítéletet az e. ker. kormányszék is megerő­sítette, hiába hozatván fel ügyvédilegaz első mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom