Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-07-13 / 28. szám

Junius 20-kán tartatott esperességi közgyűlésünkről más valaki irand. Junius21-kén közvizsgálat tartaték Terray Károly esperességi progymnasiumunk igazgatóoktatója szókötészeti s szónyomozási két osztályának növendékeivel — a' szónyomozási alsóbb, 's az elemi osztályok vizsgálatinál a' közlő nem volt jelen - ; és itt megint egy új, tiszta, felhőtlen örömünnepet tartánk, szemeinket majd gyermekeinkre édes megelégedéssel, majd az oktatóra őszinte hálával fordítván. Ha Losoncz, a' felebb tisztelt oktató ez idei programmjának szavai szerint, természeti helyzeténél fogva, a' felső szláv és alsó magyar vidéket összekapcsolván, arra látszik hivatva lenni, hogy a' tótajkú szüléknek alkalmat nyújtson, miszerint gyermekeiket a' nemzeti nyelv megtanulására vezettethessék: ugy Terray minden tulajdonainál fogva arra rendelteték, hogy biztos vezérül legyen tótszületésü növendékeinek e' szép czélhozi haladásukban. Ajkairól mézként folynak le nemzeti nyelvünk bájoló hangjai; iskolájában a1

nevelés tökéletesen nemzeti; magyarul adja elö a'reál tudományokat, igy magyarrázza az általa kellő figyelemre méltatott latin nyelv szabályait, — 's ritka tehetsége vas szorgalmával, buzgósága türelmével, szíves nyájassága,— férfias komolyságával egyiránt vezérlik, támogatják öt hivataloskodásában. 0 sokat teve esperességi progymnasiumunk emelésére; ö érdemlett jutalomul bírja a' szülék 's esperességünk egész bizodalmát. Mi az idézett programmban említtetik, az tettleg történt ez idén is progymnasiumunlviiál: gondoskodva volt a' testgyakorlás kellékeiről, a' rajzolás, zongorajátszás, német nyelv és éneklés tanúlásáról, 's gondoskodva mindenről, mi jelenleg megelégedésünket szülé, a1

jövőre nézve édes reménynyel töllé el szülei örömohajtó kebleinket Trsztyénszky Ferencz, kálnói evang. pap M. szigethi lyceum. Miután iskolaévünk , annak legközelebbi rendszeresítése által, változást szenvedett; nevezetesen: kezdetét veszi minden évben november 1-sö napján, 's a' sátorosünnepek alkalmával engedtetni szokott három, vagy négy napi szünidő kivételével, szakadatlanul tart julius 25-dik napjaig, mellyen az iskolaévi végső közvizsgálatok megkezdetvén, folynak öt egymásutáni napon, ugy, hogy az iskolaév julius 29-én rekesztetik be: ez uj rendszert az érdeklett szülék koronkint állandóul leendő magok alkalmazása végeit, azon alázatos kéréssel van szerencsénk a' t. cz. közönségnek tudomására juttatni: méltóztassanak mindazok, kiknek a' tudományok kedvesek, 's kiket a' tanintézetek, az édes hazának és emberiségnek ezen polgári és erkölcsi veteményes kertjei, legkevésbé is érdekelnek, a' megirt napokon évenként előforduló közvizsgálatokoni becses megjelenendésökkel,nagyszerű többi testvérei melleit, mellyeknek már kedvezőbb fekvésűknél fogva is tágabb tér és pálya jutott a'hon végszegletének bérczei közt, hova a' közfigyelem is nehezebben hat, kicsinységének érzetében szerényen elvonult kisded intézetünket, rang és vallás különbség nélkül kegyesen szerencsésíteni; növendékeinket e' figyelem's méltánylás által iparra buzditandók Kelt M Szigetben 1844. jun. 13. A1

helv. hitv 31. szigethi lyc. igazg. által. fáineEi a<tal4<»ziiiilt? A' rozsnyai gymnasium elöljárói f. é. mart. 23-kán — tehát épen az iskolai év derekán — küldöttek ki két ifjat — neveiket elhallgatjuk — azon megbízással, hogy az alumneum számára kéregessenek. A' mult hónap végén, tehát három hónappal később, az egyik kéregető, az itteni Werbungs-Commandónál katonává akart lenni's bebizonyítandó, hogy ö hiteles derék ember, előmutatja a' kéregető könyvet, mellybe mintegy 200 váltó forint volt bejegyezve, 's mit ö — mint mondá — megszökött társával elköltött. — A' többit elhallgatjuk, mert az említett halóság emberszerető magaviselete által sikerült az ifjat becsületes atyjához, a' könyvecskét pedig a1

gymnasium elnökeihez juttathatnunk. De mennyi kérdés nem jelentkezik itt. Például: 1) Csak a fiúk bűnösök-e, vagy azok is, kik alkalmat szolgáltatnak az illy bűnökre. 2) Betudatik-e ezen kóborlás az iskolai évbe. 3) Ha betudatik, lelkükre vehetik-e ezt az elöjáró urak? 4) Ha nem tudatik be, szabad-e a'drága időt igy pazarollatni azon ifjakkal, kikről számot kell adnunk Istennek. 5) Kinek adakoztunk tehát, a1 rozsnyaiaknak-e ? 6) Egyetlen eset-e ez azóta, hogy koldulgatunk? 7) Nem volna-e jobb minden segedelmezést az egész országból egy pontra gyűjteni össze, és igazságos arány szerint kiosztani?— 'stb. Orosházi. lievriíe^és A' bibliai Mutatványokra eddig, Suprens Kis J., Eyressy Galambos If. Vári-Szabó, Tóth M., Haubner M. uraktól vevénk jegyzeteket. Ezeknek 's a' jövőben jegyzeteket küldendő uraknak hálánkat fejezvén ki, jelentjük, hogy észrevételeiket saját válaszunkkal esyütt e' lapok utján koronként közzé tenni fogjuk. — Ifj. Vári Szabó úr önvédelmét Molnár Endre ellen nem közölhetjük, egyéb nem említhető okokon kivül, mivel e' részben áll az, mit Luther mond: „contemplus frangit diabolum, observatio infiat", aztán a' ki molnárral ölelkezik, az tógáját belisztezi. — Sajnálkozva kell jelentenünk, hogy a'TordosróI érkezett P.K. féle czikket, mint a' mellynek szülő oka nem lapunk, hanem az Erdélyi Híradó volt, nem közölhetjük. Székács. A' mai számunkhoz csatoltan kedveskedünk az uj szövetségi Mutatványok II. számával. Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál. — Nyomt. Landerer és Heckenast.