Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-06-15 / 24. szám
megteszi : s úgy tanít, az nagynak hivatandik menynyeknek országában. (20) Mert mondom nektek: Hogyha igazságtok nem teljesebb az Írástudók és Farizeusokénál, be nem mentek a' mennyeknek országába. (21) Hallottátok, hogy megmondatott a' régieknek: Ne ölj, ha ki pedig ölend , Ítélet alá esendő. (22) Én pedig azt mondom nektek, hogy valaki haragszik az ő atyjafiára ok nélRül, ítélet alá esendő; ha ki pedig mondja atyjafiának : Ráka , közgyűlés alá esendő; ha ki pedig mondja: Bolond, a' gyehennának tüzére esendő. (23) Ha tehát ajándékodat fölviszed az oltárra, ott megemlékezel , hogy atyádfiának van valamije ellened: (24) Hagyjad ottan ajándékodat az oltár előtt, és eredj békélj meg elébb atyádfiával, 's akkor eljővén vidd fel ajándékodat. (25) Légy jóakarója ellenednek hamar, míglen egy úton vagy vele: nehogy ellened a' bírónak átadjon , 's a' biró a' poroszlónak átadjon és tömlöczbe vettessél. 26) Bizony mondom neked, ki nem jösz onnan, míg meg nem fizetted az utolsó fillért. (27) Hallottátok, hogy megmondatott a' régieknek: Ne paráználkodjál. (28) Én pedig mondom nektek, hogy valaki asszonyra néz, a' végett hogy megkívánja azt, már paráználkodék vele szivében. (29) Ha pedig jobb szemed megbotránkoztat téged , vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb neked, hogy tagjaidnak egyike vesszen el, 's ne egész tested vettessék a' gyehennára. (30) 'S ha jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd el azt, és vesd el magadtól; mert jobb neked, hogy tagjaidnak egyike vesszen el, 's ne egész tested vettessék a' gyehennára. (31) Megmondatott, hogyha ki elbocsátja feleségét, adjon neki elválási levelet. (32) Én pedig azt mondom nektek, hogy valaki elbocsátja feleségét, kivévén ha paráznaságokáért,paráznává tesziazt;és valaki elbocsátottat vesz cl, paráználkodik. (33) Ismét hallottátok, hogymegmondatott a' régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem tegyed le az Úrnak esküidet. (33)Én pedig mondom nektek, hogy épen nem kell esküdnötök; sem az égre, mert az Istennek széke; (35) Sem a' földre, mert lábainak zsámolya; sem Jéruzsálemre, mert a' nagy királynak városa; (36) Sem fejedre ne esküdjél, mert egy hajszálat nem tehetsz fehérré vagy feketévé. (37) Legyen pedig a' ti beszédetek: igen, igen: nem, nem: a' mi ezen felül van, a1 gonosztól van. (38) Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért és fogat fogért. (39) Én pedig mondom nektek, hogy a' gonosznak ellent ne álljatok; ha ki megüti jobb orczádat, fordítsd neki a' másikat is. (40) És a' veled pörlekedni és felöltődet elvenni akarónak engedd át köpönyegedet is. (41) 'S a' ki kényszerít egy mértföldre, menj el vele kettőt. (42) Ha ki kér tőled, adj neki; 's ha ki tőled kölcsönözni akar, el ne utasítsad. (43) Hallottátok , hogy megmondatott: Szeressed feledet , és gyűlöljed ellenedet. (44) Én pedig mondom nektek : szeressétek elleneiteket, áldjátok a' titeket átkozókat, tegyetek jót a' titeket gyűlölőkkel 's imádkozzatok a' rajtatok méltatlankodók 's titeket üldözőkért. (45) Hogy legyetek fiai a' ti atyátoknak mennyekben; mert 5 feltámasztja napját a' gonoszokra és a' jókra, és esőztet igazakra 's igaztalanokra. (46) Mert ha azokat szerelitek, kik titeket szeretnek, mi díjo— tok van? a' vámosok is nem ugyan azt teszik-e? (47) 'S ha csak atyátokfiait köszöntitek, mi különöst tesztek? a' pogányok is nem ugyanazt teszik-e? (48) Legyetek tehát ti tökéletesek, miként atyátok a' mennyekben tökéletes. Pál apostolnak első levele Timot h e u s h o z. I. Pál üdvözli Timotheust és intéssel ójja bizonyos, gyülekezetébe becsúszott tévedésektől; ösztönzi á hitbeli állhatatosságra. (1) Pál Jézus Krisztusnak apostola, a' mi üdvezítő Istenünknek, és Urunk Jézus Krisztus, mi reményünknek rendeléséből (2) Timotheusnak, a' hitben igaz fiamnak: kegyelem, irgalom, béke, Isten, mi atyánktól és a'mi Urunk Jézus Krisztustól. (3) A' mint felszólítottalak téged, Maczedóniába utazván, Efézusban maradnod , hogy meghagynád némellyeknek, eltérőleg ne tanítani. (4) Se ne figyelmezni mesékre és véghetetlen nemsorokra, mellyek vitatásokat támasztanak inkább, mint sem Istenben való épülést a hitben. (5) A parancsolatnak végczélja pedig a tiszta szívből, jó lelkismeretből, és szinletlen hitből való szeretet. (6) Miktől némellyek eltávozván üres beszédekre térének. (7) Törvénytanítók akarván lenni, s nem értvén, sem miket szólnak, sem miket erősítenek. (8) Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha ki azzal helyesen él. (9) Tudván azt, hogy a törvény az igaznak nem hozatott, hanem a törvényhagyóknak és engedetleneknek, az istenteleneknek és a bűnösöknek, a szentetleneknek és avatatlanoknak, atya-és anyagyilkosoknak cs emberölőknek, (10) paráznáknak, fiúfertezőknek, emberorzóknak, hazugoknak, hamisan esküvőknek, és ha mi egyéb az üdvös tannal ellenkezik, (11) a' boldog Isten' dicsőségének evangyélioma szerint, mellyel én megbízattam (12) És hálát adok az engem erősítő Jézus Krisztus, mi Urunknak, hogy hűnek itélt e' szolgálatba helyezvén engem , (1.3) az az előtt káromlót, üldözőt és méltatlankodót; de irgalmat nyertem, mert tudatlanúl cselekedtem hitetlenségben. (14) Túláradt pedig a' mi Urunk kegyelme Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel. (15) Hiteles beszéd ez, és minden befogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus e' világra jött a' bűnösöket üdvözíteni, kik közül első én vagyok. (16) De azért nyerék irgalmat, hogy én bennem, elsőben mutatná meg Krisztus Jézus hoszszútűrését, előképül a'benne hiendőknek, az örök