Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-08 / 23. szám

gyermekeit ev. egyházban nevelteti, holott ő mindeddig r. kath. Gyónás után a' feloldozás megtagadtaték tőle, okul adván a' pap, hogy vagy ágyasa prot.férjének, vagy házassága, ha Bécsben mégis áldatott volna, érvénytelen, mert törvénytelen ál dást csak megvesztegetett pap adhat! (A.K. Z.) Közös templom. Cheribonban ("Keletindiában) uj templom szentelteték föl, melly közös használatúi szolgáland prot. és r. katholikusoknak. A' reformátusoknak van Hoevell, bataviaipap, prédikált, r. katholikusoknak van Dyk pap misézett. E' misén protestánsok is valának 's van HoFvell predikátióját r. katholikusok is hallgatták. Szép zagyvalék, mond a' Kath. Kirch. Zeit., honnan e' sorokat kölcsönöztük, melly képes volt jó hatással lenni a' pogány jávaikra! Szabad seót e«yi»áz. Magdonald lelkész 500 iskolának készítette el tervét a' szabad skót egyház' tagjai' számára,mellyek' felállítása nyilvános aláírás utján lenne kiviendő. Az eszme olly pártolást nyert eJ

felekezet' uj követőinél, hogy egyedül Dundeeben kevés nap alatt 4000 font sterling Íratott alá. Az adakozások az egyházak' építésére, már eddig 70,000 font sterlingre rúgnak, mellyhez még tetemes összeggek jőnek Anglia- és Észak-Amerikából Spanyol papok.' nyomora. A'jKatholíko'ban folyvást olvasunk panaszokat a'spanyol papok' sorsa fölött, kik minden életszükségtől megfosztatva a'Iegszükségesbeket is nélkülözik. ,Szomorú igazság a' r. kath egyházra nézve', igy szól egyik száma, látni, hogy a'malagai székes egyháznak nincs módja gyakorolni a'legünnepélyesb szertartásokat's hogy az ottani papságnak sem élelemszerei, sem ruházata. r

Qíath. K. Z.) Káromkodás. Eszrevétetvén , hogy a'káromkodás és istenkáromlás a'nép közt, jelesül városokban 's katonaságnálmindinkább terjed: Brüggébena'St Gilles-templom'papja azon gondolatra jött, hogy idegen papokat, e' bün ellen egymás- . után 8 nap predikálandókat, híjon meg. Hogy pedig biztozsítassanak a' czélba vett hallgatók, a' predikátziók este tartattak's azokra magok a' klerikusok és szegények' elöljáróik hivák meg házanként a' napszámosokat. A' sükert igen nagynak mondják. (B. A. K. Z.) Hegeli pitliosopitla. Berlinben társulat alakult ,,a' hegeliphilosophia'előmozdítására", mellyről ezeket olvassuk a' B. A. K Ztg-ban : A' társaság azon meggyőződéssel viseli e' nevet, hogy minden philosophia a' hegeliben leli támaszát. Ez okból egészen átalánosan philosophiai társulatnak nevezi magát. Alakult Berlinben 1843-iki év kezdetén, mégpedig ismét egészen átalábanannak szükségéből, hogy a' hegeli elvű philosophia' hivei egymáshoz i csatlakozzanak 'sazt kölcsönös munkálkodásukkal ; élénken fentartsák és tovaképezzék. E'czélból a1

i társulat minden 14., gyakran már minden 8-ik na- I pon majd itt majd ott megegyezés szerint gyül össze i s felolvasott értekezések' alapján azoknak szabad bírálata- 's vitatásával foglalatos. E' parlamentaris vitatkozások jegyzőkönyvbe vetetnek's a'következo gyűlés' elején ismét tudomásra hozatnak. A' jegyzőkönyvekből 's ezek alapjául szolgáló értekezésekből fog szerkesztetni a' philosophiai társulat' folyóirata, mellyből az első füzet 1844-ki húsvéti vásárkor megjelen. Mint szabad egyesület nem tartá szükségesnek a' társulat, hogy magát bizonyos alapszabályokhoz kösse. Elnökül alapításakor Marheineke tr. főconsistoriumi tanácsos választatott. Eleinte csak kevés száma gyűlt össze a' közös elv által szövetkezetieknek 's választás által több tagot vont magához Berlinben ; idegenek is meghivattak 's beléptöket nyilváníták. Berlinben lakó tagok' száma*26. Rcménylhetni, hogy kőzremunkálásuk nem maradand hatás , különösen azon következmény nélkül, hogy az ellenszegülők is meggyőződnek, miszerint a' phhilosophia erő, melly szinte tehet valamit. ISellfoltli fcSKlemésiyck. Templomszentelés. Leányfalván, Veszprém megyében kebelezett, különben a' zalavidéki ev. esperességhez tartozó fiókgyülekezetben f. évi május 16-kán Áldozó-csütörtökön szenteltetett fel az egész alapjából újonan épült 's toronnyal is diszített szép ízlésű 10 ezer v. forintba került templom, számos különbféle hitvallású és minden rendű népség' jelenlétében ünnepélyes szertartások között. A7

jeles ünnepélyhez alkalmazott énekek 's imádságok után n. t. Horváth Zsigmond espereslépefel a' szónokszékre 's ezen ünnepi ev. vezérigékbői (mert az oltárkép is Urunk' menybe emelkedését ábrázolja) kiindulva tartalomdús beszédében a' körülbelől csak 200 lélekből álló gyülekezet' körülményeihez alkalmazott ezen érdekes tárgyat fejtegette: „Isten' tulajdona csekély eszközök által is nagy dolgokat előidézni", melly alaptétet a't. e. ura'természet' jeleneteiből, az anyaszentegyház' históriájából, úgy az átalános történetekből és a'közéletbeli tapasztalásokból velősen bebizonyított, végül pedig az innét szivárgó tanúságokat a' nép' épületére, serkentésére 's vigasztalására alkalmazta. Utána szónoklott Laipczig János kapolcsi lelkész, beszéde'alapjául választván 1 Kir. 8:13 följegyzett igéket világosan mutogatta, hogy a' templomépítő ev. keresztyén felek feltételeznek 1) vallásbelibuzgóságot; 2) szorgalmat és összefogást; 3) jóltevők' segedelmezését; 4)'s haladási előmenetelt. Az anyafárabeli pap .László János, az oltár előtt örvendő 's háladó verseket mondott. Az oltári szentséget két, u. m. Kiss János sz. antalfai és Magassy DámWmencshelyi lelkész szolgáltatta ki, az egyik Készítő a' másik befejezőbe-, szédet tartva, 's az uri sz. vacsorával a' népnek buzdító például legelőször a'jelen volt 6 prédikátorok éltek. Az egész vallásos ünnepély egyházke-