Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-20 / 3. szám

isi^a ©in EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP, IKarmadlU évi folyamat. Pesten, 1844. Január' 20kán. Es ist unbesonnen, auf irgend eines Menschen Wort und System zu schwören, und rasend, den zu verfolgen, der nicht darauf schwören will. M ü 11 e r. Tartalom. Symbolumok. F. A. — A' szentírás és az evang. egyház. W i m m e r T h e o p h. A u g. — Külföldi irodalom: llistorisch-kritische Einleitung in das neue Testa­ment; 'stb. DŰS Zeitalter Hildebrands (Gregors VII.) 'stb. rii. L-tt után Daru; — Die epistolischen Texte 'stb. F. — Vegyes közlemények. Symbolumok. Ugy látszik, hogy az unió' kérdésével szoros egybefüggésben állanak a' symbolumok. Az el­lenzéki elem e' tárgy körül a' magyar protestán­sok között, nem könnyen észrevehető szellemi mun­kálkodásaiban. Ugyanis, ha egyedül azokból aka­runk Ítélni, mik kifejlődésünk' újabb korában nyil­vánosság' útán jöttek e' részben tudomásunkra : csak annyit mondhatunk, hogy a' magyarországi protestánsok inkább anti-symbolisták, mint sym­bolisták; legalább az Egyházi Lapnak néhány czik­kelyei igy mutatják a' dolgot. Minthogy azonban a' symbolikus könyvek mind ez ideig érvényesek, mind a' két protestáns felekezetben, 's azok'fen­tartására hittel is köteleztetnek érdeklett egyéneink: a'dolog' ezen állásából, nem csalatkozunk, ha következtetjük , hogy a' kevés számú , habár töb­beknek nevében nyilatkozott anti-symbolisták' elle­nében, találkoznak a' magyar prot. honban sym­bolisták is. Mellyik pártnak van már igaza? E' kérdésre nézve érdekes magunkat tájékozni, any­nyival is inkább, mivel e1 kérdés nálunk csak mostanában szállván ki a' vitatás' terére, a' siker azon iránytól fog függeni, mellyet az ügy kezdet­ben vészen. Nekünk magyaroknak nagy szeren­csénk az, hogy szintúgy polgári, mint egyházi tekintetben kifejtve találván már más müveit nem­zeteknél az élet-eszméket, egy kis vigyázattal ki­kerülhetjük a' sokszor veszéllyel járó kísérleteket. 'S ím ezen reánk nézve cgyházilag életkérdésre nézve is messzire haladva találjuk magunk előtt a1 némethoni protestánsokat, 's csak a' választás' és alkalmazás' kevesebb fáradsága kívántatik tőlünk. A' symbolikus könyvek feletti vitatkozás régi már Németországban, 's ez kitünőleg a' mult szá­zad' közepén vette kezdetét. A' theologusok a' kri-j tika' felébredt korában, a' históriai sz. hagyomá-j nyok' mezejéről, a' vizsgálódó ész' magasb re­gióiba emelkedtek, 's a'reformatio' elsőbb hősei­nek példájaként, a' históriai nimbusokhozpróbál­tak az ész' fáklyájával közelíteni. Észre vették úgy látszik a' némethoni protestáns tudósok , hogy nagy emlékezetű reformátoraink, mind a' mellett is, hogy sokat, a' bámulatig sokat tettek, utódaik' számára sok tennivalót hagytak fen; észre vették, hogy az elsőbb reformátorok csak, a'mi koruk­ban legelső szükségességü vala , az erkölcsiségre vonatkozó — a' practicum — dogmákat javítot­ták ki, 's az elméletieket (speculaliva dogmata) a' haladó tudományosságra bízták. Semler, Base­dow, Steinbart, Dőderlein, Büsching sok meg­támadások között ugyan, de mindenkor merészen védelmezték az ész' szent jogait; symbolumok őket megkezdett útjokon, nem gátolhaták- A'tisz­telt férfiak mindazáltal soha a' vallás' való szent­ségeit vakmerő kezekkel meg nem támadák, sőt a' megtámadok ellen győzelmes hősiséggel emel­ték fel magokat. Később a' franczia frivolitas át­csapongva Némethonba is, az említett nemes tö­rekvés olly irányt vön, melly szerint, valamint a' polgári, úgy az egyházi szerkezetben is, semmi régit — lett légyen az jó, vagyrosz — nem tűr­hetett. Gúny'tárgyává aljasult minden , mi ez előtt szentség gyanánt tiszteltetett, 'sReimarus, a' wol­fenbütteli töredékek' irója, és Bahrdt ekkor ját­szák vala le Voltaire' p é I d áj a kint herostratusi sze­repöket. E' veszélyes törekedés azonban soha sem tehete németországban átalános hódításokat. Vol­tak férfiak, kik kegyességet tudományossággal párosítva, gátiák a" materialismus'terjedező árját; sőt — mint emberi dolgokban megtörténni szo­kott — támadlak , kik a' vallástalanság' zajától megijedvén, irtózva hallgatták a' józan tudomá­nyosság' bátrabb szavait is ; makacsul ragaszkod­tak minden óhoz; 's igy állítá elő szélsőségi ter­mékét a' vakbuzgóság 1788-ban, a' hires „IVöl­nerisches Religions edictr'-ben, melly a' symbo­lumokhozi vak ragaszkodást büntetés' fenyegetései közt parancsolta. Azonban a' vizsgálódó ész nem szűnt meg mégis haladni csendes útján. A' kö­nigsbergi nagy bölcs elő áll, 's a' felületes cl-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom