Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-25 / 21. szám

sokban. Magunkban, mivel érezzük, hogy e'lap­nak másnak, jobbnak, bővebbnek, egyetemesb­nek, tudományosbnak 'stb. kellene lennie, 's mi­vel érezzük, hogy azt azon eszközökkel, mellyek­kel eddig biránk, a' tökéletesedés ezen fokaira felemelnünk lehetetlen vala. Nem akarunk senkit vádolni, de mentegetőznünk tán csak szabad leend. Ha azt valljuk, hogy közel három éven keresztül ingyen dolgozánk, Isten látja lelkünket, ezt nem azért hozzuk fel, hogy érdemként számitassuk be magunknak , hanem hogy sem külföldi lapok', könyvek' vásárlására, sem dolgozó társak' jutal­mazására, sem rendes segéd' fizetésére, ki helyet­tünk a' lap' gépszerű külsőségeit vitte volna, pén­zünk nem maradt, olly kellékek, mellyek nélkül sükerrel szerkeszteni lapot csaknem lehetetlen. Mi­dőn az akadályok' okait másokban is keressük, korántsem azok jutnak eszünkbe, kikről Dobos ba­rátunk szól. Mi csak azt állítjuk, hogy egyházunk' ébredező korában nem kívánhattuk, hogy mindenki egyszerre kitörölje az álmot szeméből 's azonnal meglássa a1 heted nagyságú csillagocskát is vagy a'fellegfoltokat egünkön. Sokan alig tudják, hogy c' lap létezik, részint mivel nem fért arezunkhoz lármát ütni vele, részint mivel némellyek, kiket lételének tudósítása illet vala, felöle méllyen hall­gatának vagy terjedése'útjába állának, részint mi­vel korunk' typusa sokáig egészen más valami volt, mint egyháziasság. Most már egészen máskép ál­lanak a' viszonyok. A1 vak is látja , hogy a' val­lás és egyház' mezején, földrészünk' minden tarto­tományaiban jelentőséges mozgalmakkal találko­zunk ; hogy a' magyarhoni protestánsoknak soha sem volt nagyobb szükségök meggondolniok, ne quid detrimenti respublica ecclesiastica capiat, mint épen most, mi ellen az egyház' belsejébeni odvas oszlopoknakujakkal's erősekkel kicserélése, 's az eddigelé csak néhány egyén' működő ereje helyett minden egyházi tag' erejének kifejtése s közre­munkálása , legbiztosb óvószer. Ne tartson minket senki olly gyáváknak, hogy épen ezen életreha­lálra küzdés' korában akarnánk lelépni, sőt legyen meggyőződve kiki, hogy addig, mig csak lehet, vagy mig valamelly rokon lap által feleslegessé nem téletünk, mi minden akadályok' ellenére is vivni fogunk Isten'iigyeiért Istennel 's valamint hisz­szük, hogy Isten volünk lesz, ugy nem kételkedünk, hogy hitsorsosink mindinkább napról napra nagyobb és nagyobb lelkesedéssel pártolandják ügyünket. A" mi kilátásaink kecsegtetőbbek mint valaha. Hecke­nast Gusztáv könyvkereskedő ur, irántunk és egyhá­zunk iránti szívességből julius 1 jétől fogva az egész lap'kiállítását, correcturáját, szótküldözését, az előfizetések'beszedését, a' hiányos számok' kipót­lását, a'helybeliek'kihordatását, a'czimek' nyo­matosát, a' postávali rendelkezést 'stb. két évig ma­gára vállalá, ugy, hogy nekünk egyedül a' szo­rosan vett szerkesztés és levelezés maradt meg. Ez által azt nyerők, hogy időnk is több ma­radt és némi költségünk is maradand külföldi la­pokra, jó könyvek' vásárlására, 's mivel többé senki sincsen, ki munkatársaink'szorgalmát jutalmazó­lag, ama' nagylelkű párfogó' nyomába lépne, ki két éven keresztül 12 'A aranyat áldozott e'végre, koronként talán jutalmak' hirdetésére is. Ezennel felkérjük tehát t. cz. előfizetőinket, hogy a' jövő félévi előfizetéseiket,'s az elmaradandó száraokfelőli rendelkezést a' postákon kivül egyenesen Hecke­nast Gusztáv urnái tegyék meg, a' beküldendő czikkeket ellenben — mennyire lehet bérmente­sen — hozzánk küldjék akármelyikünkhöz. Akar mellyikünkhöz mondjuk, mert némelly urak — Isten bocsássa meg bűneiket! — azon is felakadtak, hogy tavaly a' szerkesztést Török vitte, az idén pedig Székács. Eleget tanakodtunk, mi, hogyan le­hetne eszközlenünk, hogy minden egyes szám' szerkesztésébe mindenikünk befolyhasson, időt, órát tűztünk ki, mellybe e' végett minden héten egybegyülendünk. De mit tapasztalánk ? azt, hogy vagy a' hivatal gátolta egyikünket vagy má­sikunkat 's a' szerkesztés vagy elmaradt, vagy el­késett, vagy egy által történt vagy pedig azt, hogy midőn a' szerkesztés megtörtént, közbejött vala­melly sürgető czikk, melly halasztást nem enged­vén, egész tervünket ismét felbontó; nem említ­vén egyéb többnél több akadályokat, mellyeket csak az ismerhet, ki maga is szerkesztő vagy nyom­tatással bajmolódó Végre abban állapodtunk meg, hogy tökéletesen megbízunk egymásban 's a'szer­kesztést felváltva visszük, természetesen a' beszó­lást, a' tanácskozást azért ki nem zárván. Igy volt ez tavaly az egész évben , míg Székács a kül­földön utazott, igy van az idén. Annyit felteszünk egymásról, hogy egyirántóhajtjuk egyházunk'ja­vát, még pedig igazán és becsülettel; a' mo­dor különböző lehet, de erről nem tehetünk, mert ennek végokát dajkánk' tejében kellene keresnünk 's pedig még a' lej és tej között is különbség van. La­punk' alakja, árra 'stb. ugyan az marad, helyben félévre 2 ft 40, egész évre 5 ft 20, vidéken és pos­tán félévre 3 ft 40, egész évre 7 ft 20 kr. Még egy­szer, midőn lapunk'ezen folytatását hirdetjük, erő­sen hisszük, hogy ezt nem utószor tesszük, mivel szerintünk a' magyarhoni proteslantismusnak nyil­vános élete van 's reméljük, hogy a1 mennyiben ez az előfizetők'számára is kiterjeszti hatását, a'jö­vő félév Dobos barátunk' aggodalmait ezen részben is eloszlatandja. A' Szerkesztők. Egyliázi gyűlések: Hléltési egyházmegyei gyűlés. 1. Boczkó Dániel felügyelő, és KristoíTy Sámuel esperes urak' elnöklete alatt számos tagok' jelen­létében, f- évi május' 8 án Nagylakon tartatott, melly­nek nevezetesebb eredményei ezek: í.) Jelentést lelt esperes ur évi hivatalos eljárásáról, és egyszersmind azon idő alatt az esperesség' körében történt papi-és tanítói-változásokról, melly köztetszéssel fogadtatván 2 ) Olvastatott a' mult évi gyűlés' jegyzőkönyve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom