Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-04 / 18. szám

az angol egyház' befolyásáról a' községek' vallásos életére tétessenek Poroszországban közzé. Sydow egészen ellenkező véleményben van, t. i. hogy Angliában csökkent az egyházi élet 's ennek helyébe holt betühit lépend, ha olly rendszabályok nem vétetnek elő, mellyek közelítést eszközlendnekazon német elemhez, melly 30 év óta élénken tűnik ki az ev. egyházban, távol minden úgynevezett pietismustól. E' tudományos okokon alapuló nézet ugy látszik tetszést nyert az angol egyház' papsága' nagyobb részénél — ellentétben a' puseyismussal — 's londoni levelek állítják, hogy Victoria királynő, közelebbről megismerkedvén Sydowval, ennek nézeteit tökéletesen osztja 's az említett közelítést kieszközölni óhajtja. Annyi mindenesetre bizonyos , hogy a' királynő Sydowval egyházügyekről több ízben beszélt 'ső oka Sydoiv' eddigi vissza nem tértének, mennyiben hoszszabb ottani tartózkodását világosan kívánta. Innen szerencsés közvetítése származhatnék az extremumoknak, Sydow pedig azon férfi, ki nem személy-, hanem igazsággal bajlódik, mit ő evangyéliomi őszinteséggel be is bizonyított (A. K. ZJ Vegyen Házasság. A' vegyes házasságok' száma zsidók 's keresztyének köztészrevehetőleg kezd Hamburgban szaporodni, elannyira, hogy a1 törvényhozás rövid idő múlva kénytelen arról intézkedni. E' házasságok most rendesen Angliában, jelesül Hullban köttetnek, hol az eljárás fölötte egyszerű: a jegyesek templomba mennek, megesküsznek, hogy teljes korúak, nőtelenek 'shogy szüleik e' házasságba beleegyeznek. Ekkor a' pap megáldja őket, gyűrűt váltanak 's megkötött házasságukról oklevelet kapnak. Az egész dolognak, oda- 's visszautazást beszámítva, 8—12 nap alatt vége. Gyermekek' neveltetése iránti kötésekről szó sincs , eddig atyjok' vallásában, az az zsidóban ncvelteték valamennyi. (B. A. K. Z.) Hatalmaskodás. Hallesben, Montmedykerületben, hatalommali iszonyú visszaélés történt. E' község1

birája fejébe veré, elűzni a' papot, kivel, mint vélé, oka volt meg nem elégedni. Hiában folyamodván a' püspöki hatósághoz, föltevé magában, hogy maga szerzend magának igazságot Kimenvén egy napon a'pap, a' biró fölölté három szinü tisztövét, felnyittatáa'templom'ajtaját's az őrködött nemzetőrséghez folyamodva ennek meghagyá, gátolná meg a'papnak templomba beléptét. Parancsának pontosan engedelmeskedének 's az isten' szolgájával megjelentekor méltatlanul bántak 's kényszerilék őt a'szomszéd papnál keresni menedéket. A' montmedyi törvényhatóság, nyomban meghallván az eseményt, a' hely' szinére ment 's a' papot három napi távolléte után egyházába viszszahclyezé. A' biró ugyan az nap hivatalától felfüggeszteték, mint polgári és vallásos lak' megsértője. (K a t h. K. Z.) Jellemző vonás. Majd hihetlenséggel határos, minő hilmelegek most a' különben hitszegény francziák. Hogy az ottani hegyentúli párt Chinának angolok általi meggyőzését a' r. kath. vallásnak ezen az európaiaknak most már megnyílt országban hitterjesztők általi terjesztésére használja, az dicséretes és annál kevésbé felötlő, hogy China az előtt is színhelye volt r. kath. hitterjesztők^ munkásságának; de az gáncsolandó, hogy ezen, magában véve sz. ügy iránti buzgalmat szentetlen eszközökkel törekednek élénkíteni. Az Univers, a' hegyentúli babonaságnak Francziaországra 's német elvrokonaira nézve ismeretes közlönye, Chinában most jeleket 's csudákat történtet. Rómából kapott tudósításai szerint sok chinai hivő- és hitetlennek légben jelent meg a' Krisztus. Igaz ugyan, hogy különféle, egyébiránt hivő, de mindenesetre prosai személy az univers' közleményei után arra figyelmezteté e'lapot, hogy magából Chinából, még pedig az ottani térítőktől Párisba érkezett legújabb hirek e' csudát egy betűvel sem említik; de ezen ok' valószínűségét azon hatalomszóval czáfolja az Univers: Rómában a1

tényt egészen bizonyosnak tartják 's nem látják át , miért nem beszélnénk tényről, mellyről egész Róma beszél és hisz. Mi pedig szeretnők tudni, mit tartanak e'hivő francziák a' hajdanta pápai Avignon' 's Venaissain'Francziaország általi elfoglaltatása1

jogszerűségéről, holott Róma számtalanszor nyilvánítá már, hogy e' földet a' franczia kormány jogtalanul vevé el a' pápától 's jogtalanul birja *'s azt a' római szék folyvást visszaköveteli. A' római francziák e' szerint azt is hinni kénytelenek, hogy az avignoni franczia kormány bitorló, mivel „ezt Rómában bizonyosnak tartják:' (A. K. Z.) Belföldi közlemények* Dr. Malatides uruak. E' lapok 15. számában egy egyoldalú, elferdített tudósítás jött restauratio czím alatt dr. Malatides Dániel úrtól a' veszprémi egyházmegyét illetőleg. Az igaz, hogy dr. Malatides ur az esperes-választó gyűlésen, elébb mintsem a' beérkezett szavazatok felbontattak volna, indítványt tett a' megyei hivataloknak bizonyos évek' lefolyta után tisztújítás alá vétetése iránt, a' mint ezt már ez előtt is két vagy több gyűléseken tevé. Az is igaz , hogy pártoltatott a'gyűlésen jelen volt világi urak által, kik tán összesen hatan voltak ; de nem pártoltatott az egyházi részről csak egy által sem, söt azok fejenként ellene nyilatkoztak , 's olly összehangzó állásba tevék magokat, minőben lenni eddigelé nem is igen szoktak, mintegy annak adva jelét, hogy ha midőn naponként e' kérést mondják „szabadíts meg minket a' gonosztul" az alatt az egyházbani restauratiót is értik. És igy mór az nem való, hogy nagy részvéttel fogadtatott, mert a'többség ellene volt, elannyira, hogy nemcsak ez indítvány'szellemében nem határoztatott el jövendőben a' vá-