Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-04 / 18. szám

425 426 kat'olvasni, magoktól érteni képesek. — 7.)t Magyar nyelvtan's t. Szabó Sándor' kézikönyvéből, melly könyvecske itt ugyan helyén van; de mint a' szerző akarja: ,hogy a'latin nyelvre előkészületül szolgáljon', arra nem való, részint olly értekezésecskék (hang, szó eredete, nyugvó v. arán nyelv) miatt, mellyek 9 éves gyermekek' eszét felülmúlják, részint gyermeki értelemhez lebocsátkozó popularitas' hiánya 's a'latin nyelv'módszerétől elütése miatt. Avagy a' kétféle ejtegetés megfelel a' latin ejtegetésnek? a'két alakban előforduló utójárók nem okoznának zavart a' gyenge főben? a' hajtogatás' részei párhuzamosak-e a' latinéval? Hadd mondjuk meg egyszer: e'könyvecske helyén van a'IV-ikgrammaticától akár hol fölfelé, de nem ott, hova szerző czélozta, különben minus aptum consilio, quo scribitur. A' gyermeki könyvön annak a' különös egyszerűségnek kell előmölve lenni, mit Bredowban lehet csudálni, minek hiánya, fájdalom! legmunkásbpaedagogusunk, a' majdan kijövő nevelestan' szerzője' minden munkáin is sajnosan tapasztalható. — 8.) Számtan, Bocsortul. — 9.) Földleírásból, B. P. kézikönyve szerint, az austriai birodalmat abroszról felelve. — 10.) Rövid munkácskák', szónoklatok' majd magyarul majd latinul készítése. — 11.) Magyar, latin, görög, német szépírás példányokat és csinos virág-rajzokat mutatának föl a' kezdő vonaltól föl a' teljes rózsáig külön külön. A' rajzot különös tanító tanítja; de, fájdalom! ezen igen becsületes, szorgalmas, épen ollyan szegény férfiú, kevés keresete mialt aligha tovább nem menend innen. — 12.) A'vizsgálat'kezdetén, végén, négy hangú éneklés. Tóth Ignácz. Külföldi irodalom i) Fridrich Wilhelm Joseph v. Schelling. Ein Beitrag zur Gescliichle des Tages von einem vieljakrigen Beobachter. Lipcse 1843. 8-r. IV. és 388. 1. A' jelen munka' feladatául tíizé ki fölfedezni egy kitűnő névnél azon teltetést és ámítást, melly a'status', egyház' és tudomány'mezején korunkban mindig átalánosabban s elbizottabban mutatkozik :s ki megismerkedett napjaink' tüneményeivel, nem fog kételkedni, hogy a' rosz, melly ellen súlyos fegyverrel lép sorompóba a' czimen nem, de a' munka' 31. 1. magát megnevezte szerző (Kapp Kr. tanácsnok Heidelbergben), csakugyan létez. 'S e' tekintetben a' jelen irat kétségkül figyelemre méltó tünemény, az illusorius törekvéseket, melylyck ellen irányozva van , mennyiben azok aláássák az igazság1

's jog' minden alapját 's átalános szellemi és erkölcsi elrohadással fenyegetik társas viszonyainkat, legmélyebb nemzeti szerencsétlenségnek tekintve. Szerző Schellinget tartja képviselőjéül azon iránynak , melly ellen szót emelni kötelességének tartá. Ténynek mondja, hogy ,,egy gondolkodó sem hiresült el olly könnyen , mint Sch., hogy a' közönséget szemtelenebbül 's átalánosabban kisem csalta még úgy, mint Sch., ki maga isteníti magát's rendszeresen isteníttetni akarí' Ezek súlyos szavak, többször nyilvánítá azonban a' szerző, hogy Sch'. privátjellemét nem, csak a' nyilvánosát, tudományost támadá meg. Valószínű, hogy e' megtámadást Sch. szó nélkül annál inkább nem hagyandja , mivel bizonyos, hogy legújabb berlini felolvasásaival nem érte el azon czélt, meliyet elérni akart 's jelen munka roppant figyelmet ébresztett a' berlini tudósok közt. De hogy mostani rendszerétközzé tegye, aligha várhatni, mert ő politicáján , hogy az valaha napfényt lásson , aligha tágítand. (Th. L.—tt.) 2) Kirchliche Statistik, oder Darstellung der gesammten christlichen Kirche nach ikrem gegenwiirtigen ausseren und inneren Zustande von Dr.Julius Wiggers. 1. B.Hamburg und Gotha. 1842. XII. és 303. 1. E' munka' terjedelmessége 's az, hogy második kötete is lesz, mutatja, miszerint csalatkoznék az, ki lapjain puszta számokat keresne. Staudlin 1804-ben tette le az egyházi geographia' és statistika' alapjait, Sclileier macher pedig szilárd helyet tűzött ki neki az istenészeti tanulmányok közt. Kéz azonban, melly az ide vágó 's mindig nagyobbodó anyagot egy egészbe öntötte volna, nem találkozott 's e1

hiányon most sz. segített. A' jelen első kötet egyetemes statistikát, azután különösen keletét foglalja magában. Amabban a' keleti's nyugoti egyházak'jellemvonásit, azután a' protestantismusét tünteti előnkbe; emebben kiereszkedik Orosz-, Görög-, Törökországokra 's ezekben a' keleti egyházra, utóbb a' (görögeretnekekre, az örmény-gergelyi, monophysitai szellemű kopt 's nestorian 'stb. egyházakra, mindenekről kellemes olvasatú nyelven adván elő mind azt, mit róluk tudni .érdekes. (Proph.^ 3) Die Straussischen Zerwürfnisse in Zürich, von 1839. Zur Geschichte des Protestantismus. Eine historische Denkschrifl von D. Heinrich Gelzer, a. o. Professor an der Universitát Basel. Jelige : Das eigentliche, einzige und tiefste Thema der Welt- und Menschengescliichte, dem alleübrigen untergeordnet sind, bleibt der Con/lict des Unglaubens und Glaubens. Götlie. Hamburg és Gotha 1843 n. 8-r. IX. és 420. 1. Ára 1. tall. 16. gar. A'zürichinevelési tanácsmár 1836-ki nyáron kísérletet tőn, hogy a' híres Strauss a' dogmatica' és egyházi történet' megürült tanszékére meghívassák; de a' késérlet kevesebbségben maradott. Ismét megüresülvén ugyanazon tanszék, Hirzel hatósági elnök; miután a' hatóság' néhány tagja részint meghalt, részint más okoknál fogva elmozdíttatott, egészen megváltoztatván e' választás körüli előbbi gondolatait, Strauss' meghivatását daczára bará-18*