Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-04-27 / 17. szám

mint közép számhoz képest egy ünnepkor egy egy kiküldött ifjúra harmincz közül jutna egyre másra 21 ft. 17 kr. váltóban; annyi azonban csak akkor jut, ha több apró helységek egybe vannak kapcsolva. Ha már ebből egy egy ifjúnak a' menet is jövet is egyre másra másfél, és átalában három napra tehető utazás közben tett úti költséget naponként 50 krra, és igy összesen 2 ft 30 krra váltóban, szekér bérét, ha gyalog megyen csizmája' romlását naponként 30 krra és igy összesen i ft. 30 krra, továbbá az egész utazás' ideje alatt nadrága' romlását 1 ftra, dolmánjáét s más felső öltönyéét 1 ftra, sapkájáét és kalapjáét 30 krra, mellényéét és nyakravalójáét 20 krra , fehérruháiét és kendőiét 30 krra, szükséges úti szereiét: mint tarisznyák, takaró ruhák , fésűk, kefék, tollkés, 's illy alkalmakra szükséges jegyyzőkönyvek' szerei 30 krra , végre a' feleslegesebb úti kényelmi szerekét, mellyeket kisebb nagyobb mértékben hordoz magával, mint esernyő, óra stb. csak 20krra és igy egész utazási kárát 10 ft. 30 krra számítjuk is váltóban: ezen összeg a' kapott 21 ft. 17 krnak szinte felét lerója, 's abból kivonva csak 11 ft. 7 ki t. hágy, melly maradékot harrninezszor véve, az egész egy egy ünnepi tiszta jövedelem összesen minden ifjakra nézve csak 333 ft. 30 kr. lesz váltóban; mellyből pedig még a' sok véletlen költségek és károk, mellyek az utazástól elválhatlanok, úgyszintén sokaknak bővebb költési feleslege nincsen leszámítva. Ugyanazon alatti jegyzék szerint a' mult 184'2-ik évi nyári szüretkor kéregetésből összesen 389 vtó frtot, a' szüretiből pedig 247 ft. G kit. váltóban, és igy a' két izbeli kéregetésből mindössze G3G ft. 6 krt. kaptak saját részökre a' kéregetni kiküldött ifjak, kik a' két Ízben mindössze 30-an voltak kiküldve. Minthogy pedig kéregetésök' alkalmával az úti 's kivált ruharongálási költségeket legalább is lehet két annyira tenni, mint az ünnepjáráskoriakat, azaz személyenként 20 fit. 20 krra vt.ban: e' szerint a' 30 kiküldött ifjú' összes költsége G10 ftot tesz vt ban. Melly összeg annálfogva a' jövedelmet csaknem egészen lerója, úgy hogy abból csak 2G frt. G kr. marad meg vt.ban. I'edig a1

rendesen történhető véletlen kárra itt semmi sincs leszámítva. Ezek szerint immár a'kéregetésekből szinte semmi, vagy legfeljebb csak 2G ft. 20 kr. vt.ban, és a' mindnyájok által az intézet' számára kéregetett pénzből hatodrészül kapott összesen 92 frt. 40 ki t. vt.ban, a' három ünnepi járásból pedig mindössze legfeljebb csak 1000 ft. 30 kr. vt.ban, és igy mind a' két nembeliekből mindent összevéve 1119 ft. és Ifí kr. marad egy egész évre mint tiszta jövedelem a' kiküldetett ifjúságnak; mellynek száma egy egész éven állal 120 főre menvén, ennélfogva egy egy kiküldött személyre egyre másra csak 9 frt, 19% kr. jut. Melly összeg még négyszerezve is csak csekélységre, úgymint 37 frt. 18% krra megyen , ha t. i. azt vesszük is fel, a' mi pedig rendesen nem áll, hogy ugyanazon 30 személy közül mindenik négy izben küldetnék ki egy év alatt; melly esetben azonban e' kevés jövedelem még kevesebb kezekbe szorulnak. A' mi pedig a' számokra nézve különben is csak néhány szolgák által kapni szokott jövedelmecskét illeti: az figyelembe alig jöhet csekély volta miatt; mellyet azoknak ruha-romlásbeli kára különben is rendesen elszokott enyészteni, minthogy rájok nézve legsanyarúbb az utazás. 6.) Az eiréle kiküldetések az egész tanulóságra nézve temérdek idő- és pénzvesztést okoznak, ha a' gyakori akadályok tekintetbe nem vétetnek is, mellyek még a' kiszabott időt is sokszor nagyon megnyújtják. Nevezetesen az ünnepjárásokkal egyenként rendesen harmadfél hét telik, !ha a" hozzájok készülődés' idejét' e'mit.ltokozott sok serte pertélést, 's az ünnepek utáni teljes rendbejövés idejét az idővesztésbe nem kellene is betudni, mellyeket mind egybe számítva bátran lehet a'három ünnepjárás miatt elvesztett időt évenként két hónapra tenni. A' nyári és szüreti kéregetések más rendbe tartoznak idővesztési tekintetben, minthogy azok a' rendes nagyobb, u. m. nyári két hónapos és szüreti mintegy negyedfél hétnyi szünetek alatt történnek, és egy külön magokban valóságos idővesztési számításba nem jöhetnek. De a' szüreti kéregetések csakugyan a' szüreti időhöz levén mulhatlan köttetve , ennélfogva a' szüreti szünetet már magoknál fogva is megkívánják; sőt mivel az alatt rendesen be nem végeztetnek, még azontúl is tetemes idővesztést okoznak a' számosan kiküldött ifjaknak és szolgáiknak. Mind a'kétnemű kéregetések pedig a' kiküldött ifjaktól az egyébre fordíthatandó szüneti időt egészen elfoglalják. Mind ezen idők alatt immár az egész taiiintézetbeli ifjúságnak szünidejének kell lenni. Igy tehát ezen egész idő alatt a' most 294-re és igy körülbelől 300-ra menő ifjúság' nagyobb része, melly kiküldetésbe nem megyen, 's a' számos vidékiek kénytelenek vagy itt helyben maradván kosztot, lakást, télen fűtést 'stb. Inában fizetni, a' szünetek alatt sok roszrai alkalmat nem is említve , vagy pedig minden szünetkor haza 's onnan visszautazásra tetemes sokat költeni. Már csak egy ünnepkor is a'harmincz ünnepi követek által kapott pénz' összegét a' többi sokkal számosabb tanulóság által ezen idő alatt hiában tett költekezés' összege jóval fölülmúlja. Mert a' 294 főből álló összes tanulóság közül 178 és igy kétharmada vidéki levén , ebből a' számból ha a' kiküldött felsőbb tanulók' két harmadát az az 20-at és a' velők járó 1G szolgát vidékinek vesszük, e'szerint 36 személyt kivéve a' vidékiek közül, ar ki nem küldöttek' száma 142; kik közül ha egynek egy ünnepi szünet alatti helybeli tartása, vagy haza- 's visszautazása' költségeit csupán 5 ftra tesszük is, mindnyájoknak egy ünnepjárás miatti pénzvesztesége összesen 710 ftra meqryen, melly mennyi-