Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-18 / 46. szám

554 fejedelme, elveszitek a'dicsőségnek ama' fonnyadhat­lan koronáját. Hasonlatosképen az ifjak engedelme­sek legyenek a' véneknek, és mindnyájan egymásnak engedelmesek legyetek, alázatossággal ékesek lévén." — Lássa, nagy tiszt, úr! itt van a' mi evang. egy­házi rendünk! mi mást nem ösmeriink. Már most minden attól függ, hogy micsoda lé­lekkel fogadja a' mi tiszta szivből származott valódi evang- nyilatkozatunkat. Mi azon evangéliomi sza­badság mellett, mellyel minket a' Krisztus megsza­badított, erősen állunk, és magunkat semmi áron, semmi eszközök által, uj szolgai igával megfogatni nem hagyjuk! hanem egész szeretettel és tisztelettel maradunk a' nagytiszteletii urnák kész szolgái a' fel­ső-lövői egyházi-convent. Nro 4. Viri Reverend.! Fratres ac Amici Dilectissimi! Suf­fragiis omnium Ecclesiarum electionem novi Inspectoris Senioralis concernentibus. sero quidem, atta­men aliquando ad me perialis — excepta una Eccle­sia Felső - Lövőieasi, quae, ut scitis, electioni huiC , rulione scilicel a me proposila *) institu­e/tdae, plane contradixit — oíTicii mei erat, vota haec inspicere, ut inde voluntatem Senioratus cognoscerem. Quare memor eorum, de quibus nobis in Conventu nostro Seniorali, praeterito anno cele­brato , convenerat, suffragia haec in praesentia plu­riumR. Dom. Confratrum, adhibitis etiam duobus Ecclesiae Curatoribus , aperui, atque eatenus id vo­bis signilicandum habeo , suffragiorum pluralitate , ea­que absoluta, Spectabilem Dominum Joannem Hra­bovszky , [. Comitatus Castriferrei Tabulae Judiciariae Assessoren!, in Inspectorem Senioralem electum esse. Cum is, solemni ratione hac de re certior factus, fiducia Inc. ac V. Senioratus motus, se omnino pa­ratum esse dixerit votis nostris deferre: spes certa nobis affulget, futurum proxime, ut Senioratus no­ster ex hoc orbitatis statu, in quo per tot menses versabatur, emergat. Auspicabitur hoc munus suum in Conventu nostro Seniorali die 27. Junii, et qui­dem hic Kohonczii celebrando, quo itaque Yos, Ec­clesiaruinque Vestrarum AbJegatos omui, qua par est, humanitate, invito. Nro 4. és 5. Felső - lövői egyh. convent\ jun. 18. 1843. 2ik sz. — Az egyházi conventnek, helybeli tiszteles úr, a' nagytiszt, esperes úrnak, egy nyalábnyi kör­levelét mutatá be hivatalosan, melfynek tartalma sze­rint ezen gyülekezet is meghivatik a' jun. 27-dikén Rohonczon tartandó senioralis conventre. E' körle­vélből következő pontok tűnnek föl: 1.) Hogy a' nagyt. Senior úr, nem ügyelve gyü­lekezetünk' protestatiójára és alapos felszóllalására, egy a' főgondaok úr által, minden eddigi szokás ellenére kijelölt, és azt sem tudjuk hol választott, tractualis gondnok urat, akar hivatalába iglatni. 2.) Hogy Senior ur. egy ösmeretlen. egyevan­geüomi tudományunkkal és 1800 évek óta fenálló presbyterialis szerkezetünkkel merőben ellenkező „Rendszeri'1, mellyet mi soha el nem vállaltunk, mellynek készítésére mi soha senkit meg nem bíz­tunk, akar egyházunkra erőszakolni, 's a'szerint akar tenni venni a' Senioratusban. 3.) Hogy senior ur erőszakosan 's az evangéli­kus egyház' gyülekezetinek, mellyek csak szeretetet lehelnek és békét áhítnak, Felső-Eőrön kijelentett, 's bele-nem-egyezést nyilvánító határozata' daczára, *) A me jiroposila: százados szokás I ? Semmi önkényesen választva használt szavazatbontók ! szégyen-gyalázalra világi pörformákat behozni's tör­vényszékeket igyekszik fölállítani, a' mi több, espe­rességünkbe egész tuczat idegen ügyvédeket behozni, 's őket előjárók - 's birákul nyakunkra tolni túlmeré­szen akar. Mind ezekre az egyházi convent, egy akarattal> és másolhaüanul következőképen nyilatkozik, és kül­dötteinek is igy nyilatkozni kötelességükké teszi: Az itteni gyülekezet' részéről mind a' Senior úr, mind a' Seniori convent többször meg volt ugyan már kérve a" felöl, hogy a' merészletekkel és az evan­geliomi szabadság ellen irányzott uralkodó rendsza­bályokkal már egyszer hagyna fel, és az örökös felforgatások' ösvényéről az evangeliomi szép rend' békés szelid útára térne vissza A' helybeli gyüleke­zet, több illy nemű vastag tévesztéseket, p. 0. a' Senior urnák rendetlen és törvénytelen választását; az egyházvidéki adakozások' fölebb emelését; a'leg­közelebbi papválasztásnál a' gyülekezetnek 3000 fo­rintra menő megkárosítását; és több efféléket, pél­dátlan keresztyéni béketűréssel, a' szép egyetértés' kedvéért elnézett, elfelejtett. De az efféle merészleteket mindannyiszor vissza­utasítá gyülekezetünk: egyházi, és iskolai szolgákat soha magának kijelöltetni nem hagyott, nem is ha­gyand soha ezután is! A' jelen esperességi gondnok választásnál kétszer tett óvást a' választási szabadság' jogtalan megszorí­tása ellen. De a" nagytiszteletü esperes ur, és pártja azt gondolják, hogy: mi csak protestáljunk, ők teszik a' mi nekik tetszik. Mi pedig részünkről azt hisszük: hogy conventjeink végezzenek, a' nélkül, hogy ama­zokkal sokat gondolnának. — Hogy pedig azon urak hallgatásunkat a' maguk javára ne magyarázzák: még egyszer előadjuk meg­győződésünket. Mindenek előtt ezennel nyilvánítjuk, hogy ne­künk a' tek. Hrabovszky János ur' személye ellen legkisebb kifogásunk nincs; sőt egyenesen kimond­juk : hogy szabad választásunk egyenesen őt érte volna , mivel hozzá már mint egy felejthetlen superin­lendensünk' unokájához nagy bizodalmunk van. De a' ti választástok néki becsületére nem szol­gál; és mi kételkedünk hogy elfogadná, mert ő ma­gát e' tisztes hivatalra, inkább hitsorsinak szabad bi­zodalma, mint főgondnoki kegy után, akarja elvá­lasztatni. Egyébiránt mennyire balgatag a' huszonöt évek óta feleselt kijelölési jognak erőszakolása, azt a'leg­ostobább ember is átláthatja. Már mi csak jobban is­merjük embereinket, és Jobban tudjuk, mellyikhez bizunk, mellyik való közünkbe papnak, tanítónak, gondnoknak. Hol marad nagy okosságtok, kedves atyánkfiai!? Halljátok csak! Tanítót, papot, gondno­kot , nekünk mind úgy kell kijelölni, mert mi sokkal ostobábbak vagyunk, mint azt megfoghatnék: ki ne­künk való!? De egy superintendenst, egy főgondno­kot, egy főjegyzői, egy főfőgondnokot — már ezeket szabadon választhatjuk, e' hivatalokra senki sem can­didál: már erre úgy-e nem vagyunk ostobák? Bizony nevetség az egész dolog! Mi ezt már többször kér­deztük : de ti mindig adósok maradtatok a' felelettel-Hát Kőszegen, Sopronyban, Győrött ki candidál? Hát csak nekünk szegény parasztoknak nem lehetne szabadon választanunk? — Azért hát uraim csak mondjatok le a' candidatióról, nem lesz abból soha semmi! A' kifizet, az választ! ezt még a' pápa sem tagadja. A' Rendszerbőlmi sem lesz! mert mi ugyan el nem fogadjuk. Vagy az van benne a' mi a' bibha­ban: akkor minek? vagy más valami: akkor nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom