Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-18 / 46. szám

550 Ezért azúrnak templomát, az atya'imádság­házát időről időre ki kell seperni, nehogy ismét mint vala Jézus' és Luther' idejében — lat­rok1 barlangjává legyen az! A' Jézus' egyháza egy, bár külön gyüleke­zetekben. Egy alapkő, 12 apostol! (Ephes. 2. v. 19—22. Az egyháza' Jézus1 tulajdona, és ő ennek feje egyedül. (Eph. 1:22—24. -- 4. v. 15 —16.) Jézus az egyház' igazgatását magá­nak tartotta fenn, és igazgatja ezt szent lelke általa' napodnak végeiglen. (Sid. 3. v. 6. Mát. 28 v. 20.) Jézusnak, Péter'vallomása szerint Mi­re épült egyháza erősen áll a'pokol'kapuinak el­lenébe (Mat. 16 v. 18. Az emberek, kik igazságban ez egyházhoz tartoznak, Isten' fiai, (I. Pét. 2: 9, 10.) az élő' Istennek nemzetsége, (1. Tim. 3 v: 15) és sen­kinek szavára a' főpásztor Jézus' szaván kivül nem hallgatnak, (Ján. 10: 27. 'lS ) mindenkor egyek a' Krisztus Jézusban (Eph. 4: 3—6) és boldo­gok Jézusban és az ő világosságában az evangé­liomi igazságban , melly szerint ők járnak. ^Sid. 12: 22—21.) A' reformátio az egyházat ismétvisszavitte ez egyszerű elveire. Ezen alapelvekből következik: hogy az egy­házigazgatás is, a' tisztátalan emberi kezek közül visszakerült az urnák kezébe. A'magyarhoni evang egyház, mint minde­nütt, hol a' reformatio nem a' fejedelemtől, hanem magából a' népből jött elő, megvetette mind a' püspöki, - mind a' minden egyházigazgatások között legkeresztyéntelenebb consistorialis rend­szert. Magyarhon a' maga reformatiójátmint Skott­hon, Schweitz és a' bergi nagyherczegség tökéle­tesen bevégezte, és az egyházat fenekig meg­tisztította. Ezen fenekig ható tisztitásnak, és az apostoli presbyteri rendszerhez lett visszaigazodásnak kö­szönheti az evang. egyház lételét, és a' három százados viharok közötti megmaradását. Austriában , Cseh-,Morvaországban , Stiriá­ban, Karinthiában, Krainban. hol részint a' püspöki, részint a' consistorialis szerkezet hono­sult legottan meg, és emberek vették tisztáta­lan kezökbe az egyházigazgatást: az evangeliom már-már ki van irtva. Magyarhon apostoli egyház-szerkezetének kö­szönheti, hogy evangeliomi egyháza erősen áll. Az újabb korban, a' rationalismus' tüzszele perzselte keresztül a' világot! — A' rationalismus, a' frank erkölcstelenség'mocsárjából kibontakozott miasma. A' földnek mind egyik vallását meg­szállta e' ragály, meg Mózes, meg Muhamed' vallását; azok sertéshúst falnak, ezek bort nyelnek. Az evang. egyház magas hajtásait, az úgy nevezett mivelt és papi hajtást is megsütötte. A' biblia-nedv elszáradt bennök. Ezt ők érezték és érzik, 's nem tudják , hogy az isteni ige' életnedve az, a' mit elvesz­tettek ! A' miveltek meghidegültek az egyház iránt, és mégis a' hideg-vette élet' borzogatásai ellen szüntelen itt kell keresniök enyhülést, különben el kell veszniök. A' papok Egyiptom' húsos fazekaiba kandikálnak! Egy szomszéd gazdag egyház' ragyogó kül­sője vette el szemök' fényét! Tanár —egyházi tanácsos, egyházi titkos tanácsnok, consistorialis tanácsnok, fő tanácsnok, consist. elnök! e' szépen csengő czimek után nyújtják fülöket. Néhány némethoni atyafiak' gomb­lyukaiban rendcsillagot látnak fényleni. Porosz-, Angolhonban, Isten bocsáss! Püspököket, érseke­ket látnak hivalkodni. Igen, látják mint uralkodnak ott ezen pap­urak zöld asztalok mellett, *) és legotttan kedvök *) Itt helyén lesz, egy nem rég világot látott mun­kából némelly helyeket felidézni , mit itél egy férfiú, ki maga is püspök, maga is ott ül nem a' zöld asztal'háta mögött, hanem annak lege­lején. — Vegyétek szivetekre ! Kivonat az I-ső részből : Jellemvonások, történeti töredékek III Fridrich Willielm porosz király' életéből, ön szemmeltartása és tapasztalatai után gyűjtögette és kiadta II. Fr. Eylert, a' philos. és theol. doctora, evang- püspök, pocsdami királyi udvari lelkész, brandenburgi canonok . a' vörös sas' elsőrendű keresztes vitéze, és a'Bajor ko­rona' polgári érdempénzese. Magdeburg, 1842-153 lap: Az egyház' világi igazgatásával, vagy az itt nálunk úgy nevezett kor mányi co>isisto -rialis rendszerrel nem tudtam megbarátkozni- Több évi korábbi tapasztalás és gyakorlat után ismer­tem a' sokkal jobb presbyteres zsinati rendszert, mint az a' reformatio' ideje óta , hazámban a' Mark Cleve Jülich és Bergi grófságban áldással virágzott és virágzik, az evang. egyházban Itt az egyház-igazgatás magában az egyházban van. a' gyülekezetekben, és az ő közvetlenül munkás köz­ügyeilvbeni eleven részvétökben-Ott a' gyülekezetek passiv állapotban van­nak. a' mennyiben minden, a' minek lenni kell, úgy parancsoltatik az igazgatóság által. Ha emez eleven érdeket kelt és táplál, amaz közönyösséget nemz : mert hol az egyházróli gondoskodásban és annak ápolásában semmi közös nincs: ott köz­érdek nem lehet. A' mi velünk semmit nem kö­zöl és részvétünket semmi oldalról nem igényli, azzal keveset vagy épen semmit gondolunk és gondolhatunk- Ha ez a' lelkészeknek és iskolata­nítóknak szabad és önálló választásában, a' gyü­lekezet' véneit, dékánjait, és mindegyik család­apát fölvillanyoz, ugy hogy ök a'választottban a' hozzájok való férfiút, választott rokonukat tiszte­lik, szeretik, áldják és ápolják, és az a' nap, mellyen hivatalába lép , valóságos nép-innep ; akkor amaz a' nép' nyakára egy ismeretlen jöve­vényt küld csak azért, mert a' fokozatos elölép­tésnek lajtorjáján ő állott legfölül, legyen ó egyedileg bárki' fia. Ha ez a' gyülekezet' köz­érdekébei vonás által, mindegyik tagban a' közszellemnek, a' benső szoros kapcsolatnak és összefüggésnek érzetét tartja és eleveníti fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom