Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-11-04 / 44. szám
535 -jobb-e a'sziklát vagy megkerülni, 's utoljára van kitartásom, melly utolsó lélekzetemnél hagyand el. Láttátok az elv' gyenge fiát, K. H. de erős lesz o az ég' áldása által. Mindenek előtt pedig reátok szorul, és reátok számít. A' hol lelkesedés nincs, ott intézet nem virágozhatik. Mi a' ha-zának mostoha fiai vagyunk; reánk a' haza mitsem költ, azon haza, mellynek utolsó erőnket áldozzuk, mellyé vagyunk életünkben, mellyért meghalni soha sem vonakodánk. Magunk vagyunk mindenei magunknak; a' mi baj egy résziül szeretett feleim, de nyereség a' másikrul. Ki tudja, hangzanának-e e' szavak is, ha intézetünk nem úgy volna a' mint van, és én lehetnék-e Istenemnek szónoka, ha e' bajok meg nem egyengetik az útat előttem. Félre tehát a' panaszszal, 's menjünk át a' tettek' mezejére. Akarni kell, és minden megtörténik... Végetlen sok tenni való van ez intézetben; kezeiteket adjátok, barátaim, az együtt munkálkodásra. Szegények vagyunk külön és egyenkint , de egyesüljünk kiki fillérével és ereje szerint forintjával, és gazdagok leszünk mint közönség, és a' mit jó szívből vetettünk, buján terem, gazdagon fizet. És ne gondoljátok, hogy a' lelkesedés' korszaka elenyészett; megvannak minden kebelben annak magvai, csak eső és napfény szükséges reá. Ne zárjátok be kebleteket ezen eső és napfény előtt, és megváltozva, álbüvölve érzenditek magatokat, és lelkesedéstekben boldogok lesztek. Nem az aranyak, nem a' paloták tesznek boldogokká, hanem ha az aranyakkal jót mivelhetünk, ha a' palotákban a' selyem függönyöket a' jogosság' szele lobogtatja, ha a' pamlagon józan élvezet mellett ember- és ügyszeretet foglal helyet. V. P. Adakozások a' lestiek' számára. Balassa Pál orosházi lelkész úr által tudósílatunk, hogy gyülekezetében a' lestiek' számára sept. elsejéig még 15 ft és 16 xr váltóban gyűlt legyen be, melly öszveg Székács Józefnél letétetett, honnan minden órában felvehető. Szerk. Hálaszó. Oct. 8-kán este , egyik szomszéd paptársam' látogatásából jővén meg: házamnak, reá alig ismerve, csak meleg helyét leltem. Jusson el hálaszóm, veszprémi megyés püspök gr. Zichy Domokos földesúrhoz, és rátóthi prépost Franki Márton ő nagyságához; miután első, minden épület-fát megrendelni méltóztatott; mennyiben pedig közel erdei gyengéknek mutatkoznának , azt o nagysága emberbarátilag kipótolni szíveskedett. Igy éled reményem, a' nyomor' és növendékeink' iskolájából (melly utóbbiba lakásra jönni kényteleníttettem) lassankénti kiszabadulásra. Es azért is hálaérzet feszíti keblemet, hogy a' szerkesztőség tettben mutatá, mikép gyanítja és érzi, mi nyomor, enyimhez hasonló, mellyben egy kalán lisztecském sem maradt meg számomra. *) Ifj. Vári-Szabó S. lelkész. Csak emberi 's keresztyéni kötelességét teljesíté Keresztyén kis kateclalsmusom' ügyében. 3Iég az 1841-ik évben kiadtam a' törvényes censurán által ment keresztyén kis kateclúsmusemat, melly körlevélben egyházkerülelszerte elnökileg ajánltatva, több gyülekezetben 's iskolában valósággal be is vétetett. Az óta, Badjcs István úr, f évi lap' 26-ik számában, 's némelly görög belük' árnya alá bujt névtelenek ezek a' legnagyobb ingerültséggel, kimondák reá kárhoztató itéletöket. Minekutána a' győri kerületi gyűlés is elismerte, hogy keresztyén katechismusom sem szentirással, sem szent vallásunk' elveivel, sem józan okossággal, sem symbolicus könyvünk' lelkével nem ellenkezik: mégis igy bánni egy, katechismusunk' reformját jó szándokból megkezdett egyénnel, igazi keresztyéni szeretetlenség és valóságos ármány, 's jelen művelt századunkban illy modorú avatott irókra bukkanni, valóban nem reményltem. Senki nem volt erőtetve, minthogy nem is lehet, e' könyvecske' bevételére, de protestáns keresztyén, tanító, gyülekezet, lelki szabadságunk' elvénél fogva, a' midőn Jézusunk1 isteni tanításával nem ellenkezik az, el sem is tiltathatik, ha Pálapostolnak azon arany mondását (1 Thess. 5:20-21.) ,,Az Írásnak magyarázati! meg ne utáljátok! Mindeneket megpróbáljatok 's a' mi jó megtartsátok!'' tiszteletben kívánjuk tartani. Tiszt. Badics urat, ki katechismusomat csak puszta jó kedvéből vette kezébe 's azt botránkoztalónak 's eretnekségekkel teljesnek bélyegzi, én nem ugyan csak jó kedvemből, hanem komolyan arra kérem : 1-ör Gondolja meg, hogy a' kiadott könyvecske , keresztyén katechismus, melly szent-Írással 's józan okossággal megegyező elveken alapult, a' katechismus' reformját megkezdett mfívecske. 2-or.) Gondolja meg azt, hogy a' halhatatlan emlékű dr. Luther Márton , mint hegytúli tespedés' elvei' ellensége, sehol sem parancsolta haladni törekvő utódjainak, hogy az akkor hamarjában készített katechismusát egy jotáig bálványolják, még három század után is a' lelkiszabadság'baráti. — Ha ezt akarta volna , nem teszi Enchiridionának előszavába ezen nyilatkozatot: Diesen Catechismum, oder christliche Lehre, in solche kleine, schlechte, einfältige Form zu stellen, hat mich gezwungen und gedrungen die klägliche, elende Noth, so ich neulich habe erfahren, da ich Visilator war 'stb. 3-szor) Gondolja meg, hogy protestáns Yalalólirt C's nem a'szerkesztőség), midőn némi segedelmet nyujfa V. Szabó urnák, ki felöl tudta, hogy két évvel ez előtt, midőn a'vámosi lelkész úr tűz által károsult: öltönyre szánt 40 ftját uti költségre fordítá , önkényte.c en vállalva magára supplicatiót, mignem koldus-boton lüO ftot kéregetett a' kárt-vallott' számára. Török. *) 1842 Egyh. 's Isk. Lap. 301-302 lapján es 1843 466-dik lapján.