Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-11-04 / 44. szám
— 527 — nyilag vagy egyenesen a' lélekre irányzólag isjaz előadás' jellemzői, nem pedig czifra tekintetbe veendők, máskép a' tanalak a' legszára-j virágos leírás; bár más oldalról a' mere styl, és merevény hizabb külsőségben marad, 's merevény gépiesség-1 degség, és meddő szárazság is kerültessenek az gé fajúi, mi a' lelket nemcsak nem képezi, de egé-jelőadásban, mellyek a' lelket ép olly kevéssé szen el is ferdíti azt. A' lélekképezésnél — mi azjfejtik, mint részvétét és érdekét ébresztik annak, oktatás' feladata — fő dolog: aj A' lélek1 fo-jHogy az előadás inkább fejtő legyen, engedtesgékonyságának ébresztése. E' nélkül lelki erőtIsék meg a' növendékeknek, hogy a1 hallgatást fejteni és°öntevékenységre emelni nem lehet. Az szerényen félbe szakaszthassák olly tárgyakról! a' tanítás, melly a' lélek' fogékonyságát előbb tudakozás, 's azok feletti fölvilágosítás végett, nem ingerli, hasonló az olly vendéglőhöz, kijmellyek elüttök homályosak maradtak, beteges" étvágy nélküli vendégeket kíván gazdag( 3. Főlegoda kell irányozni a' hallató tanalakot, eledellel ellátni, b) A' lelki erők'fejtése, vagy azoknak az alanyi kötelékekbőli különböző irányú kiszabadítása. Erők' kiszabadítása nélkül lelki munkásságra gondolni sem lehet. Hol erőfejlés nincs, ott nincs átsajátítás, hasonlólag az olly gyenge gyomor' működéséhez, melly a' tápszereket átsajátítni nem birja, hanem pusztán gépileg szedi azokat magába, miből azután munkás testi erőnek fejleni lehetetlen. c) A'lelki erők' önmunkásítása, vagy öntevékenységre fejtése. Ez végfeladata az oktatásnak , miszerint a' növendék fölébresztett és kifejtett erejét szabadon használja, mi nélkül hasonló a' lélek azon test' tevékenytelenségéhez, melly az eledelt elfogadja, átsajátítja; ez által izmos terjedelme külsőleg nő, de belterjedelmileg semmit nem gyarapúl, semmit nem munkálkodik; hanem önsúlya alatt nyög és vele bajlódik. A' lélek fogékonyság' ingerlése, fejlése és önmunkásítása a' tanalak' alanyi oldala, mi annak szellemi, és igy lényeges oldalát teszi, mit ha a' tárgyíagos oldallal viszonyítunk, a' tanításnak következő teljes kifejlései lesznek : I. Ébresztve, fejtegetve és önmunkásítva hallató, II. Ébresztve, fejtegetve és önmunkásítva kérdezgető, III. Ébresztve, fejtegetve és önmunkásítva föltaláltató tanalakok *) A! hallató tanalak' szabályai. 1. A'tanító, a' mennyire csak lehet, először rövid mondatokba foglalja előadását, 's azt újólag elővevén bővebb bes/éigctcs által fejtse és világosítsa föl; azután legyen hosszabb és folytonosabb az előadásban, 's a' mondatokat inkább fűzze össze körmondatokká: de a' fejtegetést és példák általi fölvilágosítást itt se mellőzze. A' rövid mondatokba foglalt előadás, 's példák általi fölvilágosítás főleg ingerli a' lélek' fogékonyságát 's fejti azt. 2. Az előadás legyen tiszta, világos, összefüggő, egymásból renddel folyó. Ezek legyenek *} Schleirmacher berlini oktató a' fejtegetve hallató, Socrates a' fejtegetve kérdezgető tanalakokban voltak mesterek. Az önmunkásító , főleg az önmunkástLva fultulultaió tanalakot szerénytelenség nélkül szabadjon sajátunknak tartani: ezért szoktuk mi kézi könyvünkben a' tudományoknak csak főbb vonatait adni, azokból a' több elágazásokat! hogy a' növendékek ez által is önmunkásságra szoktassanak, jelesül ébresztessenek, és hivattassanak föl ez által is arra, hogy saját gondolataikat ne pusztán rövid feleletekben fejezzék ki, hanem szabadon, összefüggőleg, e'mellett kerekdeden ; sőt ösztönöztessenek a' növendékek a' hallató tanalak által arra is, hogy az előadott, és felfogott eszmékből gondolkozásilagújakathuzzanak le , 's az előadás' folytonosságát és összefüggését maguk találják fel. 4. Hogy a' hallató tanalak a1 most érintett önlevékenységi fokra fölemeltessék: szükség a' folytonos ismétlés, melly sok oktató által annyira elmulasztatik, kik inkább szeretnek folytonosan tanítani, szeretik magukat állandóul hallani, és hallatni, gyönyörködnek ha növendékeik szorgalmasan utánirnak; pedig győződjenek meg , hogy a' folytonos ismétlés, és az előadottak'főbb vonataira tett szellemi visszatekintés nélkül a' tanítás kevesetér; jelesül legkevesebbet ér az iskolákban, hol a' tárgyak' és órák sokasága miatt semmi sem nyomalik mélyen a' lélekbe, hanemha az, mi az emlékezetben ismételés által fölfrissüL A' kérdezgető tanalak' szabályai. A' kérdezgető tanalak abban különbözik a' hallatétól. hogy itt a' tanító' előadása kérdéssé válik, mire a'növendékek feleletet adnak , végre a'kérdés felelet1 viszonyából a' tanító és növendékek közt, kérdő és felelő folytonos párbeszéd származik: tehát a'kérdezgető tanalaknál, a' kérdés' helyességére, a' felelet' földolgozására, végre a' kérdezgető párbeszéd' vezetésére kell figyelni. 0 Mi a' kérdést illeti; legyen a) A' kérdés mindig ollyan, melly a'figyelmet ébreszti, gondolkozásra ösztönöz, a' lélek' munkásságát ingerli, 's annak szabad játékot enged, mik ismét a' növendék' tehetségeihezi alkalmazást igénylik. Ezen szabálylyal ellenkezik egy oldalról, ha a' kérdés úgy van szerkesztve, hogy abban már a' felelet benfoglaltatik, annyira, hogy reá csak igen-és nem-mel kell felelni. Az illy kérdés, tanítói kérdés nevet sem érdemel. De ellenkezik más oldalról ezen szabálylyal az is, ha a' kérdés annyira bonyolt, hogy annak szellemfonalát a' növendék meg nem különbözteti, irányába sem mehet, sem — mint kell — arról a'kérdés' meefelelhetése vénövendélreink által öntevékenyileg lehúzatni, 's!»e,t le nem térhet; ezért b) Legyen a' kérdés ezen modort követni tanításunkban is. W. ívilágos, azaz, a' kérdést, mind a' kérdő legki-