Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-28 / 43. szám

520 székben, az társalgásban, az tiszta gondolkozás­ban kitűnők' kitűnője, 's mint érdemli, legjobb egyházunkat közkedvességben birja. — 4)Rosz­szalva kőrölteti az egyházkerület bizonyos egy­házmegyének azon tettét, miszerint az agcntialis pénzt nem egészen küldé fel, hanem abból 80 váltót közköltségre fordított. Mi illyenkor azt gon­doljuk : ez csak kezdete a' leendőnek's eredmé­nye a' kerületi pénzkezelés' nyilvántalanságának. Nekünk keserű tapasztalati okaink valának, mult tavaszon fölirni az e. kerületnek, hogy legyen szives velünk közölni pénztára' állását. Még eddig válasz nélkül maradtunk, ugyan akkor küldött egyéb pontinkra választ nyervén; 's ha ez csak ugyan igy maradna: nálunk nem megvetendő agyakban él azon eszme, hogy akkor pénzeinket nem fogjuk felküldeni. Hiszen az talán csak nem cánon , hogy közpénzek mély titokban kezel­tessenek^ — 5) Mult évben felszólíták Bereg megye' rendei az e. kerületet, hogy azon ő ha­tárzatukat, miként a' vegyes házasság' gátol­tatása' esetében protestáns pap is eskethessen, pár­tolná's papjainak adná Utasításul: nem pártolja, mint fenálló országos törvényekbe ütközőt. — 6) Tu­datja az e. kerület, hogy vallásos sérelmeink fo­rogván szőnyegen az országgyűlésben, ő is elő­terjesztendi véleményét a' királyi leirat' leérkezte után. Nem tudom, ha szivesen veendik-e ott a' váratlan 's nem hivatalos vendéget. Hihetőleg nem hagyandja szó nélkül azon nézetnek túllibera­lisságát is, miszerint az istenkáromlás büntetés alá nem esendő. Ismerem a' nemes okokat, mik a' választmány és ker. ülés' jelesbjei előtt lebegtek c' határozatnál: de még is valami úgy elfordul keblemben e' határozattól, és aztigen gyöngédtele­lennek, vallásiatlan szelleműnek kiállja Nem sér­tethetik meg az Isten szóval ! hiszen az teljesen igaz; még több isigaz, — ember sem sértethe­tik meg szóval, 's ez mindennél, ki az önállóság­ra felküzdötte magát, tisztán áll: de azért jólen­ne-e, ha össze-vissza gazembereznének és káro­molnának bennünket és kedveseinket minden tarta­lék nélkül? nem botrány lenne-e az, mellytől az álladalom polgárait óni tartozik ? Midőn valaki emberkáromlásra jogosítottnak hinné magát, még valamennyire csak menthetném: de Istent, az egye­dül imádandót káromolni!! ez már minden esetre észzavart föltételez szerintem , 's én e* tárgyban illy törvényczikket ohajlnék: „ki az isteni nevet káromlással említi, mint zavarodott, őrjintézetbe vitessék, 's ott a' körülményekhez képest több vagy kevesebb ideig gyógyíttassék." — 7) Har­sányt Sámuel, olasz országi ref. táborpap, mint­egy 9 évi hivatalkodásaután, haza jőni óhajtván , ajánltatik az egyházmegyéknek, hogy alkalom' nyil­tával róla gondoskodni szíveskedjenek. A'migon-Saját megyei dolgainkra áttérve: 87 egy­ház' szavazata jöttbe rendes aljegyzőkre, mellyek közüllegtöbbet, számra 39, Bodnár Gábor bog­dányi pap nyert; ehhez legközelebb volt Bakó Mihály bákaipap, 29 szavazattal; még két egyén nyert külön külön 16, a' többiek mind keveseb­bet 's igy a' két első jelentetett ki az elnök által jegyzővé, a'fölesketés elhalasztatván, mivel csak egyikök volt jelen. Megjegyzendő, hogy a' sza­vazatok 23 felé mentek és igy van jegyzőnek va­lónk elég. — Egy polgári ülnökhely is megürül­vén halál által, annak betöltésére 85 szavazat gyűlt be, illy eredménynyel: gróf Degenfeld Scliomburg Imre 29, Elek Mihály m. alispán 21, Bónis Sámuel országgyűlési követ 18 szavazatot nyer­tek; még nyolcz egyén nyert, de mind keve­set. Igy átalános többséget senki sem nyervén, a' három fennevezett jeleltetett ki új szavazás alá. Ekkor felálla jelen gyűlésre esketett polgári ülnök Sz. R. illetődve említvén, hogy a' korteskedés már az egyházat is kezdi mételyesítni, még pedig veszélyesen, tekintély' alakjába burkolózva. Ugyan­is több körlevélben, találtatott egy darab papir, 's arra körülményesen ajánlólag följegyezve egy név, sokkal magasabb, mintsem illy alacsony ajánlatra volna szorulva. Honnét eredhetett ez, nem gyanúsít; noha meglehetősen nyomára tudna jőni: hanem illyesek' további meggátlására ezen­nel határozatot kiván hozatni. 'S lett ez: az első pap, ki körlevélben illyesmit talál, vegye ki azt 's tegyen jelentést az elnökségnél, hogy nyomo­zás rendeltetvén, a' fő cortes' neve átadathassék a' közvéleménynek. A' künn maradt szavazatokra nézve határoz­tatott, hogy az egyházak szólíttassanak fel okai­kat előadni, 's ha azok helyteleneknek találtatná­nak, a' pecsét-díjra — 2 p. ft — büntettessenek, melly öszveg az özvegyi pénztárba folyjon... Csak azt tegye el! Egy pap előlegesen mondá, hogy ennek oka hihetőleg a' körlevél nem kapás lesz , mert ő a' mult tavaszi gyűlésre hivó körlevelet is akkor vette, midőn már abból haza ment; a' mos­tanit sem látta, még eddig csak másoktól hallotta annak járását és tartalmát; azonban tud jegyzőt, ki 9 napig tartá magánál a'körlevelet. Melly elő­adásra határoztatott, hogy a' főszolgabirák hi­vatalosan kérettessenek meg jegyzőink'sbiráinknak szorosan meghagyni körleveleink'pontos és gyors kezelését. Többi ügyeink apróságos egyediségek voltak; no még némi labdacsok az illetőknek. De végül egy örömet nem hallgathatok el, örömet, millyen ember' emlékezete óta köztünk nem történt, 's ez az, hogy az iromány terhelt szekrény fenekig feltárgyal­tatott 's egyetlen ügy nem maradt elintézetlenül. Régen igy lehetett volna már ez, 's elkerülve Így iciii/iun/ vjiiia mai , doskodásunkat ugyan nem igen köszönné meg,!a' sok kár, boszúság : ha rendes aljegyzőkről ha szegény egyházaink' valamellyikébe beajánl- ! elébb gondolkozánk vala. — Még egy kedves hir, hatnók is. társaim! Jövő tavaszi gyűlésre minden egyház

Next

/
Oldalképek
Tartalom