Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-21 / 42. szám

507 — „c. u. akár ckklézsia, akár magános személy kívánjon küldöttséget, napdíjul egy pengő frt fizetésre fog köteleztetni", avagy a' költséget fizesse a' vesztő fél; ebből az a' haszon is leend, hogy a' küldöttség-kívánással az inditó okok is megritkulnak ; egyébiránt a' csekélyebb ügyekben, felsőbb utasítás mellett, a1

szomszéd pap is mindig sikerrel tehet nyomozást, jelentést; a' mi pedig a' pap és hallgatók közti békebiróskodást illeti, azt megköszönjük, de vele nem örömest élünk: ugyanis amaz ismeretes békebirói kérdés, a' hol béke és szeretet uralkodik, bosszant és pirít; a' hol zsurlódás van, még tüzet szít. Ha minden egyház jegyzőkönyvét, számadását, az egyházi javak' jegyzékét évenként az egyházmegyének beadja: jobban biztosít a' pontos kezelés felől, mint, sértés nélkül mondva, az egyházlátogatásnak,r

az idő' rövidsége miatt, felületes látomásozása. Állíttassanak mindenütt, mint megyénkben, kör-iskolaúgyelők, kik a' körükben eső 4 vagy 5 iskolát esztendőnként legalább négyszer meglátogassák, a' tanítók' képességét kiismerjék, a' járatlanokat utasításaikkal felsegéljék, a' hanyag szüléket megintsék és szükség' esetében az illető helyre fel is jelentsék, az iskola' szellemi és anyagi állásáról az egyházmegyének lelkismeretes jelentést tegyenek. Illy intézkedés mellett csak nyerhetünk. A' superinlendentialis gyűlést, az összes egyházak által egész életidőre választott superintendens' és világi főgondnok' elnöksége alatt, az egyházmegyék' utasítással ellátott követeinek kellene tenni; ós ha a' gyökeres orvoslás'ideje eljövend, midőn a' protest. szellemétől áthatott egyházalkotmányt épitendünk, bizonnyal teendi. Itt csak néhány szóm van jelenleg: óhajtandó, hogy a' papi szentelés, a' mennyire vallásunk' egyszerűsége engedi, mennél innepélyesebbé tétessék; a' papi esküformából maradna ki mind az, mi magát túlélte, jelesen, hogy az egyhm.hatóság1

tudta és engedelme nélkül a' pap semmi esetben polgári bírósághoz nem folyamodik; ez úgy is csak betű, érvényességét a' gyakorlat rég kivitte hátán; azonban mi nem elkülönzött rend vagyunk, és szerintünk a' papság nem letörűlhetlen jellem,sem a'tisztán polgári jogokat nem kivánja áldozatul; tennénk lépéseket egy közös liturgia' készítésére, nehogy a' bekövetkező zsinat is, mint a' budai, nem többet csak rendelést tehessen; várjuk készen a' zsinatot egy költőibb tartalmú, népiebb, hajlékonyabb,buzgóbb zengzetű hymnus-és ének-gyüjteménynyel, hogy a' vallással annyira rokon művészet protest. egyházunkban mindjobban meghonosuljon. Dávid'zsoltárai bár mi fenségesek is, de mondjuk ki őszintén, nem keresztyén szelleműek. — Végűi őszinte javaslatimat azon óhajtással zárom be; akár palliativ javítgatunk; akár a' vetett jó alapra, teljes erejű és díszü egyházalkotmányt építünk : jelszavunk legyen, teljes képviselet; mert ezt kivánja a' vallás, ezt polgári alkotmányunk' szerencsés átalakulása. Vallás és status, a' patriarchalis viszony - és a' zsidó theocratiában közvetlen egyek voltak; majd idővel a' kettő szorosan elkülönöztetett, meghasonlott; mig a' reformatio ismét kimondá lény eges egységét — A' fogalom mindkettőben egy, a' valódi szabadság, mellyet az ember valósít isten- és a' világhozi viszonyban. Ezen lényeges egységet a' szent könyv azzal fejezi ki, hogy az ember istennek engedelmeskedik, midőn a' törvényeknek és felsőségnek enged; és ez helyes : de tudnunk kell azonban, mellyek azon törvények. A' világ teljes lehet a' szabadság' elveivel : de ezek csak elvont, egyoldalú gondolatok maradnak, ha a' vallásban, mint utolsó alapban nem igazoltatnak. A' szabadság-fogalom' fejleményei a' positiv törvények, és az érzemény — belső— meggyőződés, melly épen a1 vallás' földje, egymást lényegesen feltételezik; mert a'népre nézve az igazság a' vallás' alakjában létezik: a' szabadság, erkölcsiség ebben találja rá nézve végigazoltatását; és ha már ez, és ennek külső alkotmánya a' szabadság' elveivel össze nem hangzik : a' Status és vallás közt tátongó hézag nincs szellemileg kiegyenlítve, a' legszababb elvekre épült közállomány sincs a' nép' vérébe átvive. De e' külön tárgyaltatást kiván; azért a' viszontlátásig k. olvasó! Bodrogközi. Scenák a' fliiiiávift'sü ev. essyh. kerület* f. é. «Till. 12-14. f^yörötttartatott gyűlésének íl-slík iilé^éliől. Mik e' Lapban, 39. sz. a. már elmondattak, mind ugyanok és ámenek : de még nem kimerítők. Névszerint a' 3-dik napi ülést sokan nem várták be, és igy a' tárgyalt dolgok felől mitsem tudnak, mignem a tudandók' sovány pótléka, a' jegyzőkönyv, félév múlva hozzájok kerülend. Azért olvasóinknak érdekes közleményt gondoltunk nyújtani , midőn a' 3-dik ülésből külön néhány jellemző scenákat kiemelünk. Ez ülés is templomban, nyilt ajtókkal, következőleg nyilvánosan folyt le; mellyért az itt közlendők nem lesznek iskolából kicsevegések, annál kevésbé költemények. IIa mindazáltal valakinek fülei másként hallottak, mint az enyimek , ki hátul ültem: ugyan e' Lap elfogadandja a' czáfolatot. Gyűléshez készült bútorzat: az oltár' eleje felmagasítva, diszes új polczozattal, ellátva köröskörül rostélyokkal, és három ^ helyen feljárási lépcsőzetekkel; melly elszedhető alkotványt külön e' végre csináltatott a' győri convent, mint a' gyűlések' örökösen itt tartása felől bizonyos. E' polezozaton állott immár a' zöld asztal, mellynél ültek: elöl a' hetvenes superintendens, néki balra a' harminczas keresztfia Vidos József, helyettes elnökképen; a' super, jobbján Perlaky és Haubner egyházijegyzők; a' Vidos' balján Hrabovszky és Zmeskál világi jegyzők. — Többek között előkerült Pálfy lelkésznek , mint super. ro~