Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-21 / 42. szám

42. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS I§KOLAI LAP, Második évi folyamat. FESTEN, 18/13. ~ October' 21-kén. Ignis radius duas habet vires; una úrit^ illuminat altera. Cicero Tartalom. A' frankhoni protestáns egyház' rövid történeti ] rajza, kifejtésének nevezetesebb pontjai, és jelen törvényesállása. Dobos. — Yariatio az alsó-zempléni sept. 13—14 napjain tartatott egyházmegyei közgyűlés' tárgyai felett. Bodrogközi. — Scenák a' dunántúli ev. egyházkerület' f. e. jul. 12—14. Győrött tartatott gyűlésének 3-dik üléséből. Gamma. — Vegyes közlemények. A' frankltoiii protestáns eft-yliáz' rövid történeti rajza , kifejtésének nevezetesebb pontjai, és jelen törvényes állása. Magyarhoni reformált egyházunk egy sokat igérő jövendőnek áll küszöbén. A' századokon át nyomott pálma , miután régi csonka ágai letöredeznek, újakat készül hajtani; a' kés, melly életgyökereit metélte, csorbulni kezd. Ha valaha, illyenkor szükség egy átalános nézetben felfogni a' protestantismus' egész históriai jelenét: szükség ismerni a' magassági fokot, hova öt a' keblében dolgozó szellemi erő feltolta: különben lehetlen lesz neki a jelenben illő méltóságos helyet adni; sőt e' hiján, félő, hogy majd egy nyomorék összefoltozott munkával gúnyoljuk ki a'kor' magas kivánatait, és csak a'maradék'baját gyűjtjük meg, mint a' mienket meggyüjté az elszaporázott budai zsinat' egyoldalú munkája.— Ezért szándékom mindenütt, hol lehet, figyelmeztetni egyházunkat mind azon stadiumokra, hova az európai testvér protestáns egyházak ekkorig küzdve eljutottak; hogy egyrészről vallásos érzés és vezértanulmány nélkül egyház-igazgatási szerkezetünket nagyon el ne tarkítsuk: más részről , helyes választás nélkül, tojások helyett, régi köveket ne rakjunk , szép remény' fejében, egyházunk alá. Ezért szándékom a' frank protestáns egyház' történeti rajzával, kivált szerkezeti ismertetésével, eddigi adataimat egészítni. 1. Történet. Nevezetes históriai tünemény ez: hogy a' szabadszellemii frank egyház közel 300 évig életre és halálra üldözte a' reformátiót; 's midőn függetlenségét a' római szék ellenében olly állhatatosan kivívta: épen akkor elkeseredéssel lépett a' reformátio' nyakára. E' tünemény' igaz okát a' többek között I. Ferencz' és a' következő kormányok' határtalan uralkodó vágyában lehet fel— [ találni, mellyek a' római szék' követeléseit hosszas vita után legyőzvén, nem akarták a' szabadság' elemét a' reformátio' elveiben másfelöl meghonosítni. A' frank protestáns egyháztörténet' első lapjai véres betűkkel vannak beirva ; közép lapjain Bertalan éje és XIV. Lajos' fanaticns szelleme borong; legújabb lapjaina'frank félszabadság' ösztövérségeleng. Más európai országokban egyszerre torkára rohant a' protestantismusnak az üldözések' szelindeke, 's rövid kinos harcz után megfojtotta azt; itt három századon keresztül marja és vérzi a' rendezett üldözés. Maga a' Eertalan-éji iszonyú érvágás, 's a' nantesi parancs' törvényürügyes kivégzése nem volt egyéb a' protestantismus' holtra bágyasztásánál; mert ezután is ott látjuk égő szemekkel, fölötte morogva az üldözést, nem azért, hogy megölje, hanem, hogy nyaggassa, hogy tehetlen vonaglásain gyönyörködjék. Brigonnet Vilmos, meauxi püspök , volt az első, ki Luther' tüzéről meggyújtott fáklyáját nyilván feltartá a' nép előtt, hogy lásson új világosságot. Tanítványi lettek Fabri , Ruffi, Farel 'slb. Közülök csak Farel maradt meg, olajjal táplálva a' mécset viharos éjszakákon keresztül. Hét év múlva Luther' protestaliója' után Leclerc János, meauxi gyapjú-fonó, volt az első , kinek vére elfolyt az üldözések' oltárán. Magában Párisban vértanúk' kiontott vére kiáltott égre, hogy a' nép — mint a' gyermek' legelső sirását — meghallja a' reformátio' kiáltását. Pavanne Jakab, Briconnet' tanítványa, elevenen megégettetett, a' Livry remetét és Berquin hajóst a' Notre Dame' nagy ajtaja előtt fojtotta meg a' hóhér' kötele. Mig, Béza' szavai szerint, ar sátán e' szomorú játékokkal mulattatá a' fővárost: az alatt Isten a' tisztított tudományt meszsze terjeszté szerte az ország' minden határain. 1528-ban a' vivaraisi régi protestánsok egyesülnek az újakkal, és Renier István Viennében, mint pecsét összeég az egyezés'oklevele alatt. Ugyanazon évben a'besanconi szerzetesek' máglyája fellobogva a'kolostor'sötét falai közül világított az érkező reformatio előtt. 1532-ben jCastres' táján, Marcii nevü szerzetes gyújtá meg