Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-16 / 37. szám

let-tárának is. Most hiszem — 's e' hitemet bát­ran ki merem mondani, tisztelt uraim! bár mint buzgólkodtok is egyházi látogatástokban: rhapso­distikai jegyezgetéseiíckből alig tudná mindenitek , 's mindenütt kimutatni az egyház1 javait, 's még tán maga az egyház sem. Lássuk a' számadó könyvet! van 's lehet-e itt egyházi látogatásban nagyobb ellenőrség? Saj­nálva mondjuk ki itt is a' tagadó feleletet, 's a' hiba, belátásunk szerint, nem a' buzgó 's gondos látogatókban, de a' lehetetlenségben 's ez a' hely­beli körülményekben fenekük. Ok megteszik hűn, a* mit tehetnek: összeadnak számokat, lapoznak, sommáznak, még a' be- 's kiírtakat is végig né­zik; de mit tehetnek többet ? Avagy láthatják-e, mellyek nem láthatók? szólhatnak-e azért, mit bár látnak , de nem tudhatnak? Pedig csak vall­juk meg, vannak ám itt is — bár nem úgy mint más egyéb kezeléseknél — titkok, mellyek most ide majd amoda — még egyszer mondom: tiszte­let, becsület, de igazságis, sok kíváncsi torok­nak is sokszor szép hasznot hajtanak. És ez ko­ránsem gyanúsítás , csak egy kis statistikai jegy­zet némelly helyekről, kiváltból rendszeres, nyug­tatványokkal vezetett számadások nincsenek. Itt isméta' lelkész'fiiggetlenségeért, jól rendezett pres­byteriumért, 's lehető legnagyobb nyilvánosságért kiáltok fel, 's az egyházi látogatásnak ekkor e' tárgyra nézve igazán csak jőnie, látnia , 's men­nie kellene; vagy, ha tetszenék, egynehány czél­szerübb gazdálkodási tervvel vagy javaslattal szol­gálnia, vagy tán cl is maradhatna. Merta'lelkész független levén , nemcsak a' sok helyen kamat nélkül itt ott künlevő 's a' nagy — atyafiságos — kimélet miatt szinte veszendő tőkét gyümölcsöz­tetné ; de egyébiránt a' presbyterium felett is — hol kellene — őrködnék; mindezeknek kezelését pedig nyilvánosság birálná meg, melly a'lelkészen 's rendes presbyteriumon kivül, több közemberek­ből — 's minden évben másokból — álló szám­adási gyűlésben akkép történnék, hogy a' számadó könyv egy a' gyűlésben választott közember által pontról pontra, a' szükséges nyugtatványok pedig egy másik szinte köz ember által felolvastatván, a' számadás e' gyűlésen végeztetnék be, a'pénztár megvizsgáltatnék, az ingó 's ingatlan javak mind fel 's előmutattatnának, 's végezvén dolgukat amúgy szárazon haza ballagnának. Meg vagyok győződve miként ez úton sok bajon lenne segítve, sok tit­kok megfejtve, 's mi legfőbb, a' gyanakodó nép­nél bizalom szerezve, 's ez által adakozási buz­góságában, ha nem gyarapítva is, de legalább meg­tartva ; 's illy nyilvánosság helységek' számadá­sainál is, csak haszonnal gyakoroltathatnék. Ha va­lahol, pénz körül szükséges nyilvánosság, kivált szegényeknél, minők mi protestánsok vagyunk, kik nagyon szeretjük adott garasunkat —deúgy is kell! — szemmel tartani, 's ha nem láthatjuk is szinrol szinre, de sikeréről tisztában kell lennünk. Ha ez megvan, az egyház' egyéb dol­gai is, mint láttuk 's látandjuk, csak le fognak folyni. Menjünk át már innen az iskolába. Alig van hely, hol többet használhatna ember embernek, mint épen itt, kivált protestánsoknál, kiknek tör­vénynyel szabadságukra van hagyva az iskolák'or­ganisatiója. Meg is kell vallani, miként nekik ebben sokat, igen sokat köszönhet valamint az emberiség, úgy kedves honunk is; de még többet lehetne köszönni — legalább itt — ha az egyházi látogatás' régi kerékvágásából az iskolákra nézve rég kidöczczent, — ha mint azoknak hibáival 's fogyatkozásival leginkább ismerős — alatt és fent czélszerű javításokat ajánlott volna, vagy még most is ajánlana, ? s tán némellyeket sikeresítene is. Most azonban ki kell mondanunk a'keserű szót, miként alig van czél-és korszerűtlenebb eljárás az egyházi látogatásban mint épen iskoláknál. Nem értem itt ezeknek anyagi állását, az iskolaház körüli gondosb ügyeletet — mire ismét példákat hozhatnék fel, —a' tanulók' számát, 's más ily— lyeneket; mert meg kell ismerni egész mélfány­lattal, miszerint itt elég hatályosan működhetni ereje csakugyan nincs; de értem azoknak szelle­miéletét, 's itt fel kell kiáltanom : Istenem! mennyi sikertelen fáradság! — Az örökös kátézás, Hüb­ner és zsoltározás, a' tanítónak — ha ügyetlen, a' tanulóknak — ha selejtesek, lehurogatása, 's mindezeknek utána a' tanulók1 száma' följegyzése, iskolák' osztályozása és e' puszta jegyzeteknek a' következő gyűlésen hatástalan fölolvasása; ezek legtöbb helyen az egyházi látogatás' végeredmé­nyeiiskolákat illetőleg nálunk reformáltaknál. Még a' népnevelési buzgóság szülte Pázmándy-féle példátlan alapítvány sem volt képes csak K ... egyházvidékben is az egyházi látogatásnál valami nagyobbszerüt eszközölni, mint e' lapok által Ivo­máromy' jegyzeteiből értesültünk. Vannak olt is, másutt is — mint egyházi látogatóink' jelentései­ből halljuk — jó iskolák, amúgy a' véletlen egyé­niség által születve; de mikép , miben, és miért jók? 's a'roszak mikép, miben, és miért roszak? ez előttünk eddig legalább megfejtetlen titok, "s bár ezután az ne lenne! Mennyit lehetne olly tu­dós férfiak' hosszas és gyakori iskolai tapasztala­taik 's jegyzeteikből a' népnevelés' tárgyában okulni, ha azok közönség elébe kerülhetnének! Addig pedig, mig illyféle jeleneteknek örülhetnénk, ha a' mostani száraz és fanyar eljárást bölcs utasí­tásaitokkal fűszerezenditek, hasznos ismereteiteket az ügyetlen, vagy tán járatlan tanítókkal — a' minők bizony, magatok tudjátok, számosan van­nak, 's lesznek is míg tanítók nem képeztetnek, kik nemcsak a' mikép-et de a' mit sem tudják 's tudhatják — közlenditek: higyétek el tisztelt uraim! a' díjak'erejét nevelenditek, 's hasznukat megsokszorozandjátok; vagy ha idő 's munka igy eljárni itt nem enged: tétessétek e' terhet, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom