Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-09-09 / 36. szám
t fogva, ha a' tisztelt urak deferensek és loyalisok akarnak lenni az olvasók iránt, fogadják szerkesztőségnek ezen többször nyilvánított intését, mihez részemről még az is járul, hogy a' politikai lapok' levelezőinek modorját követvén , hagyják fel az untig unalmas, akár az egyházi, akár pedig a' vilégi czimezéseket; mert, ha ki lelkész, esperes, vagy superintendens, vagy gondnok, táblabíró, gróf 'stb. úgy is tudatik, minő czimmel kell élni, ha vele személyesen értekezünk. 'S e' tekintetben a' szerkesztőséget is feljogosítottnak tartom, hogy elveihez képest, az illy hosszas bevezetéseket, és czimezéseket, mint a' dologhoz nem tartozó lényeket, törülje ki. Pribóczon, aug. 18-án 1843. Sándor Károly. Protestáns világi urakhoz. Nálunk egy régóta honos kis kór uralkodik, 's ezt, uraim, szeretnők valahára megszűntnek látni. E' ragályos kór nem más, mint a' czímek' emlegetésinek hallásábanj gyönyör-élvezet, melly az aristocratiának egy kis sarjadéka. Ha t. i. prot. lelkészek úri házasulóknak esketési tanítást, vagy elhunyt földbirtokos úr felelt gyászbeszédet tartván, a' tettes, ns, nzetes, vtzlő, több t. n. megyék' táblab.' czímet emlegetni elmulasztják, nehezlelést vonnak magokra. E' hiu szokásnak szüleménye az, hogy hasonló esetkor, a' köznemesek 's az agilisek is szeretik hallani czímeiket. Hogy pedig az istenige közé afféle hiúságot jellemző czímek csakugyan nem illenek , alig hiszem ; hogy valaki tagadná, ki a' czímkórtól nem egészen elfogult. Erre azt mondják önök, ugy-e? miért vegyítik lelkitanítók a' czímeket egyházi szónoklataikba? De kik őszintén válaszolják ezt, kérjük alázattal: méltóztatnának előforduló esetek' alkalmával világosan kijelenteni, hogy czímek 's praedicatumok ne említessenek , 's a' kívánat bizonyosan teljesítve lesz. Különben botrány-követ szórna szét az , ki a' czímeket elhagyni megkísértené, mint a' tapasztalás több helyen is bizonyítja. Tanulni fognának illy példából aztán a' köznemes és mások is ; 's egyházi szónoklatokban a' czímek' elősorozásának kivánata végkép megszüntetnék. — A' hires Kant némelly nemzeteket igy jellemzi England— Launenlaná; Spanien = Ahnenland; Frankreich — Modenland; Deutschland = Titelland. Kitagadhatná, hogy ezek majd egyig illők magyarhonra? Egyébiránt ám legyenek czímek; de istenige közben említetni kívánni már mégis nagy hiúság. Eddig még búcsúztatókban is megkívánják a' czímeket, holott verselőnek annál nagyobb alkalmatlanságot tizenkét dob-rezgés is alig tehetne íróasztalánál. Kiss Sámuel, szilsárkányi ev. egyházi szónok, E' lapokba szánt közlemények' t. ez. iróiiioz. Gyakran közöltetik e' lapjaink' utján nagyérdekü ünnepélyek' leírása; mint p. o- lelkészek', oktatók'és egyházi tisztviselők1 beigtatása, gyülésekrőli jelentés 'stb. Mindezekben csak gyéren mulasztják el a' közlők a' fényes lakomát és toastokat említeni, mintha ez játszaná minden egyházi ünnepélyen a' fő szerepet. Illynemü közlemények' olvasásakor mindig eszembe jut e' nem rég megjelent munka : r Dresden, tvie's isstund trinkt." Egyházi lapunk' szellemi czélját hívebben szem előtt tartva, óhajtanám illy tudósításokból a' lakoma- 's poharazási jelességeket kihagyatni, habár csupa pezsgő folyt legyen is; annál inkább, minthogy azon accessoriumot különben is hajlandók vagyunk oda érteni, tudván, milly igaza volt azon angol Írónak, ki igy szólt: „AI-latiságát semmivel nem árulja el az ember inkább, mint azzal, hogy minden jeles ünnepélyt lakomával szeret fontosabbá tenni." — Nem titkolhatom el, miként megütközém azon, midőn lapjaink' ez évi 4-dik számában, egy olly jeles készületíi ifjú társunknak, mint t. Torkos Károly lelkész ur, Kecskeméten, egyházi hivatalába igtatásáról, majdnem egy egész oldalt betöltő tudósítás közölteték, 'sa' lakoma és toast volt említve; de, fájdalmunkra, sem az általa felvett sz írási beszédalap, sem a' beköszöntő tanítás' tárgya nem vala érintve; pedig afTéíe tudósításokban ez nagy érdekkel bir olvasókra nézve. Kiss Sámuel, szilsárkányi ev. egyházi szónok. Nemes lelkű jótékonysás* dákóban (Somogyban) mind ez ideig sem iskola-tanító , sem imaház nem volt. A' földes-urak ezt a' nagy hiányt orvoslandók, tagosztály' alkalmával templomhelyet, az iskola-tanító'számára pedig fél telket mérettek ki; sőt a' mi több tek Csépán Antal és József Molnár Zsigmond, Paul András közbirtokos urnák, a' templom' felépítésére elegendő anyagot adni ajánlkoztak. E' szerint haladták a' szomszéd P. korpádi közbirtokos urakat, hol a' templom jeles alapítványnyal bir, még is nemsokára romba dől. Adjon az ég sok illy fiakat, a' vallásnak és hazának, kik tettleg segítsék mindkettőt boldogabb jövendők felé ! H o m o k h á t i. Adakozások a' miskolezi ág. Iiilv. egyház' javára. Miskolcz városának siralmas esetét a' legközelebbi debreczeni vásár' alkalmával egy barátságos körben midőn elbeszélném, 's a' több szerencsétlenségek között a' miskolczi evang. egyháznak esetét felhozván, megemlíteném, hogy ezen félszázadot még csak kevés évekkel 'felülhaladott sz. egyházat, most másod izben érte a' tűzvész' rettentő pusztítása, 's most egyháza, paplaka, iskolája, mellyben a' terjedni törekvő panslavismus ellen valódi bástyát tekinthetni; a' pusztító elem által födéltől megfosztatva állanak : olly emberszerető szívekre valék szerencsés találni, kik nem tekintve azt, hogy nem azon sz. egyházhoz tartoznak, nemes leikök' sugaltából következendő segélylyel járultak a' fentirt, kétszeresen sújtott egyház' fölsegélésére: Todorovics Miklós 5 ft., 72
