Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-09-09 / 36. szám
Eöiiyvlsmcrietés. Vorschule der ungar. Sprache. Ein Leseund TJebungsbuch, ivoraus die Schiller sich\ gegenseitig prüfen, und somit ohne grosse Beyhülfe des Lehrers die Anfangsgründe der ungar. Sprache erlernen können. Bearbeitet von Ludwig Turcsányi, professor .ZuveyteAujlage. Mit vielen VerbesserungenundZusátzen.Güns 1843. Druck und Verlag v. Kari Reichard. Preis 1.8 kr. C.M. Midőn e' könyvecskét, most második kiadásban, a' nagytiszt, közönségnek ezennel felmutatom, kettős kötelességnek akarok megfelelni. Egyfelől egyházi felsőimnek parancsát teljesítem , kik e' munkának megbirálásával egyenesen megbíztak; másfelől mindazon rokon érzésű hazafiak'értelmes buzgóságának segédkezeket kívánok nyújtani, kik honunk' idegen ajkú lakosainak megmagyarosítására czélszerü eszközöket keresnek. Bíráló mindeneknek előtte igaz szívbeli köszönetet szavazok a' szerzőnek Munkáját szép honi nyelvünk' terjesztésének sikján valóságos nyereségnek tartom. — Régóta nem jött kezembe ollyan könyv, melly czélját tekintve, annyira az volna, a' mi lenni akar , mint ez; és mindennapi legsürgetőbb szükségeinkre ügyelve, olly mértékben kielégítené a' kivánatot, mint ez. — Magyar grammatikáink' száma hovatovább növekedik, és közöttük vannak ollyanok is, melylyeket jóknak lehet mondani, a' min csak örülhetünk: de ez száraz grammatika lenni nem akar, hanem előkészítője a' grammatikai rendes oktatásnak, előcsarnoka a' magyar nyelv' tágosabb épületének. 'S miért? mert ezt kívánja és követeli a' legelső szükség. Népnevelést, nemzetesítést czélba vett iskolai rendszerünk azt sürgeti, hogy különféle ajkú növendékeink hazaszerte mindenütt tanitassanak és tanuljanak magyarul beszélni. — Ugy de ki tanítsa őket, és kitől tanuljanak? Német és tót közönségeinkben nagy részint ollyan tanítók hivataloskodnak, kik maguk sem tudnak igazán magyarul; ki fogja őket arra birhatni, hogy ők tudományosan készült grammatika szerint tanítsanak másokat arra , a' miről maguknak megfogásuk nincsen? Minden esetre olylyan kézikönyvre vanfehát szükség, melly a'nemmagyar tanítót könnyüdeden, mintegy önként bele avassa a' magyar nyelv' sajátságaiba, 's egyszersmind vezetőül szolgáljon neki, midőn ő ugyan ezt tanítványaira nézve tenni törekszik. 'S íme illyen az előttünk levő könyvecske. A' nélkül, hogy a' sok és sokféle nyelvszabályokat, számtalan kivételeikkel, és félreértésekkel együtt öszvehalmozná, 's ez által aV tanulni kezdőt megzavarná, untatná, és elbátortalanítná, — egészen gyakorlatilag, ügyesen , lépcsőnkint vezeti bele a' honi nyelv' csínjaiba, és szinte észrevétlenül helyezi azt számtalan szavaknak és kifejezéseknek birtokába. És csak utóbb, minekutána már vala* mennyire megérett, neki okult, és elég eíoismereteket szerzett magának a' tanuló, egy végrészeeskében 0a P 107 — 132) examinálva, kérdések é-s feleletek által teszi azt öntudójává annak, a' mit addig tanulty és annyi grammatikai fogalmakkal látja el, a' mennyi a' tovább haladásra megkívántatik. A' munkának részleteibe kritikai szigorral bele bocsátkoznom nem lehet a' nélkül, hogy commentárt irjak, melly legalább is olly vastag lenne mint a' könyv maga; azért elég lesz, annak alkotvánvos menetelét átalános vonásokban kijelelnem. — Megtanítván a' tanulni kezdőt (lap 1 — 11, 107, 108.) a'magyar nyelvhangoknak — egyes betűkben, szótagokban, szavakban — ügyesen rakott lépcsőzetek szerinti helyes kimondására: átmegy, (lap 12—58, 108—132.) imitt amott közbeszőtt rövid figyelmeztetések' fonalán, a' grammatikának etymologiai részén, kimutatván mindenütt az egyes szórészeknek u. in. articulusoknak (lap 4. !08.); numeraléknak (lap 12 A. 111 , 112), adjectivumoknak (lap 12. B. 110. 111), substantivumoknak (lap 13 C. 108 - 110), pronomeneknek (lap 112 — 115), verbumoknak (lap 37—56 E. 118—131.), adverbiumoknak (lap 37 D. 131. 132.), praepositióknak (lap 116—118.), conjunctióknak (lap 132.), interjectióknak (lap 132) sajátságaikat; a' syntaxist, melly a' második részben „Lese- und TJebungsbuch1 6 czím alatt foglaltatik, csupán példák által kezeli. Egész könyvében a' szerző, — nem sok jegyzések, figyelmeztetések, kérdések, feleletek, feladások mellett, — okosan sorozott, és fokonként feljebb vivő példák által tanít, mellyek egyes szókban, rövid mondatokban, elbeszélésekben, beszélgetésekben, mesékben, versecskékben foglaltatnak Mindezeknek pedig megválasztásában a* szerző átalában jeles paedagogiai tapintatot, Ízlést és ügyességet mutat. Mert noha itt a'nyelvbeni gyakorlás a' főczél, mindazáltal a" tárgyak' nagy kiilönfélesége bizonyítja , hogy ő tanítványaira még tovább is hasznosan kiván behatni; akarja tudományukat sok szép ismeretekkel gazdagítani , figyelmüket ébreszteni, ítéletüket élesíteni, ízlésüket finomítni, érzésüket és erkölcseiket nemesíteni. 'S bíráló tartozik különösen dicsérve kiemelni tanítói érettségét a' szerzőnek, a' ki még a' nyelvtan mellett sem felejtkezik meg a' nevelőnek legfőbb kötelességéről, és például kiállítani azt a' szerencsés modorját, mellyel ő a' legszentebb érzelmeket dajkálja. Bizonyára nem sokat épít az, a' ki az isteni félelmet, a' nagy teremtő iránt való tiszteletet, szeretetet, bizodalmat, a'vallásosságot, humanitást mogorva ábrázattal, hosszas, nehézkes szószaporításokkal akarja a' kisded embercsemeték között tanítani! Egyes lelkes figyelmeztetések, megjegyzések a' terméiszetnek, sorsnak, történetnek követni szokott utai\