Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-09-09 / 36. szám
hoz mindenben hasonló lenne. — Második mód. Legyen a' superintendens, az elválasztás után is egyes ekklézsia' papja; de körülménye úgy intéztessék, hogy kitűnjék, mikép ő, nemcsak N.N. papja, de egy egész kerület' superintendense, főpásztora, s mint illyen, meg tudjon állni a' nagy világ' piaczán; főleg figyelni arra , hogy magány ekklézsiája' érdeke, az egész kerület' ügye miatt fogyatkozást ne szenvedjen; mert ezt követelni az ekklézsiának joga van; — legyen hát neki saját ekklézsiájábóli jövedelmén kivül, az egyházkerülettői méltányos fizetése igy az emiitetteken kivül abban is módja, hogy állandóul két alkalmas segédet tarthasson maga mellett. E' két mód közül, én sok alapos oknál fogva, az elsőt választnám; de sürgetni, kivált avatottabbak' véleménye' kitudása előtt, nem merem, nehogy hierarchiát pártolni gyanúsítassam, mitől én, mig e' törvényünk áll: „Si quid ergo episcopus intolerabile ex insolentia, vei animi elalione patraverit, collegium seniorum habebit potestatem eum - - etiam deponendi1 ', nem rettegek. Azonban biztat a' remény, hogy e' kegyes óhajtás is testté leend, a' protestantismus' érettebb fejlődésével, "s akkor, ha superintendenseink' állását publicistáink is figyelmökre méltatják.— Hátravan, nem a' választás, de elfogadásra a' 2-ikmód. Mint az elsőre, úgy erre nézve is az ismeretes három szükséges dolog kívántatik: pénz, másodszor is pénz, harmadszor is pénz. De ismét az akadályok' akadályánál vagyunk, honnét? A' nagy-károlyi ref. egyházvidék, mint t. Kocsis Ferencz' közleményéből olvashatni, az indítvány' szükségességét elismerve, az e'czélramegkívántató pénzöszveget, kegyes adományozás' utján véli öszveszerezhetőnek. A' napokban érkezett, sok érdemű esperesünk' n. t. Kis Bálint ur' hivatalos levele is; a' belső hivatalt viselőkön kivül, a' tehetősb lakosokat javalja fölszólítatni, 's igy önkéntes ajánlásokból létesítni az alaptőkét. Véleményem szerint, ha a'csömörig bele nem untak volna is hitsorsosink , az illvnemü áldozatok' teljesítésébe; ez úton olly pénzőszveg, melly a' superintendensek' fizetéséül illő díjt gyümölcsözne — mert 20 ezer p.ft. tőkének kamatja tán mégis kevés volna — ingyen sem reménylhető. Az egész felekezet' érdekében áll a' főpásztor' világilag kedvező helyzete; az egész testület' kormányzásával foglalkozik ő, mint superintendens : osztozni kell tehát az egésznek a* tereh-viselésben. Az agentiaiis pénztár, mondják, a; lehetőségig terhelve van, úgy, hogy ez nem több tereh-emelésre, de segéd-kéznyujtásra is elégtelen. Egyházi, bármi czím alatti állandó új adó-kivetéstől, ha törvény nem tiltna is, méltán ovakodik mindenki ; mind e' mellett is, hogy teljes biztosítás, mi pedig mulhatlan szükséges, a'pontos fizetésre, ekkor sem lenne reménylhető; mert állítni merem, mikép szük évben, a' superintendenst fizető hivatal zavarba fogna jönni. Nézetem szerint az alaptőke' kiállítására, legczélszerübb javallat az leend, melly hitfeleinket csak alig érezhetőleg terheli, 's e' mellett meglehetős pénzöszveget hoz elő, 's illyennek vélem a' következőt: történjék a' fizetés a' mondott elvből indulva ki, lelkek'száma szerint, egy főtől egy váltó garast számítva egy évre; de a' fizetés alól senkit föl nem mentve; ha ez a' fizetés 3 egymásutáni évben ismételtetik, kész a' superintendens' fizetéseül szolgáló alaptőke. Vagy ha a1 váltó garas' fizetése terhesnek látszik,történjék a'fizetés váltó xrjával évenkint, 's ez esetben 9 egymás utáni év múlva kerül ki az alaptőke. Ha például a' fizetés évenkint garasával történik, 's e' mi tiszántúli egyházkerületünkben, a' lelkek' számát, az 1837-ik évi névtár után, nem 71 l,499re teszem is, mellynél úgy hiszem jóval több, de kerek számmal 700,000-re: egy évben 35,000 váltó ft. fogna begyülni, melly , mint szinte a* másod évi lefizetés is, gyümölcsözés végett azonnal kiadatván, három év múlva 100,000-ret haladó alaptőke kerülendne; melly öszvegbő! százezer vftnak hatos kamatja, a' superintendens' évi fizetéseül lenne fordítandó; a' százezeren felül levő mennyiség' kamatja részint pénztárnoki fizetésül, részint tőke-növesztésül használtatnék , mig olly alaptőke nem növekedend, hogy a' superintendensnek 4000 pengő frt. évi jövedelmet biztosítson. A' mellett azonban, hogy a'váltó garast, vagy ha úgy tetszik, évenkint kit, mindenki fizetni köteleztetnék: nyitva az út, az önkéntes adakozásra, mint szinte arra is, hogy a' kik akarják, három évi tartozásaikat, egy 's az első évben fizessék le. Én ugy vélem, hogy vallásunk' méltósága , 's egyházunk' czélszerűbb kormányzása' tekintetéből törvénysértés nélkül tehetünk illy ajánlatot. Hisz'ez nem leend állandó adó, csak ideiglenes vállalat, egyeseket nyomasztólag nem terhelő. Keveset képzelek olly szegényt 's hideget, ki miután a' vallási czélt megértette 's felfogta; miután látja, hogy papja 's földes ura, szinte fizet; a'4, 5, 6 garast, t. i. a' hány egyénből családja áll, egy év alatt le ne fizesse; a' hiányozható néhány garasokat, bizton hiszem, jóval felülhaladja, minden ekklézsiában a' vallás iránt buzgó tehetősbek' nemes önkéntes ajánlata. En e'javallatot czélhoz vezetőnek hiszem, azonban a' czélirányosbat örömest elfogadom. Ha talál- . kőznék egyházunkban olly nemes szivű 's vallásos 'hitrokonunk, kivált egyenes utód nélküli, ki a' czél' jótékony voltát átlátva, végrendeletében a' nevezett czélra kegyesen rendelkeznék: az egésztől kevesebb áldozat kívántatnék. De ez, a' kegyes ohajtások' egyike. Kérósem hitfeleimhez ez: néma hallgatással, he tanúsítsuk azindítványtóli idegenkedésünket ; születési pillanatában íré Öljük meg könnyelműségből, az életre érdemés indítványt; sőt inkább a' tárgy' komoly megvita-