Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-19 / 33. szám

(hohó) alapítandó intézetben alsóbb és fensőbb seminaristák képeztetnek elemi- és gymnasiumi iskolákban tanítókul, 3 —3 évig, miután kikérdeztetvén, nyilvános vallomást tesznek arról, hogy nekik különös hajlamuk van az oktatói hivatalra. (Ez csak ollyan, mint mikor, az árust megkérdezzük : jó-e portékája? természetesen igent mond). Az alsóbb seminaristáknak legfölebb csak 16 éveseknek kelle lenni, a' fensőbbeknek gymnasiumot végezni ide felvéletésükkor. Tanulmányaik lesznek vallás , magyar, német, latin nyelv (minek az elemtanítónak a' latin ? arra való lesz tán, hogy 1'/a évig tanulván mint falusi öregebb parasztjaink, a' scisne latine-ket, exergasiá-kat szólogassák a' legátusok1

eleibe? vagy egészen vagy semmit) philosophia , neveléstan, a' fölsőbb seminaristáknak fensőbb (van alsóbb is?) neveléstan, mellynek van egy főága, t. i. didactica vagy methodica (nousautres e' kettőt nem vagy-os hanem és-es részeknek tartjuk) és ennek Socrates a' létrehozója (mi falusiak csak a' Socratesi módszert véljük Socratestől eredni, nem az egész methodicát)'stb. A' neveléstanon kivül, minden nekik kiszabott tudományokat együtt tanulják más tanulókkal az elemi seminaristák, a1

; gymnasiumban, a' felsőbbek azacademiában. Experto credat, édes tervező ur! Ruperto; ez nem-elég egy seminariumban. Más, de egészen más, valamelly tant, realistáknak és paedagogusoknak elűadni: mert ezeknek olly módszerrel szükség azt tanítani, mint ők idővel tanítandják; amazoknál erre semmit nem nézünk. Mert ha a" seminariumban nem egyebei teszünk, hanem csak a' nevelés és tanílástan' átalános elveit jól betaníttatjuk, és az utolsó évben néhányszor praxisi próbákat tartunk: ügy setninariutnunk csak bitorolja azon becses nevet, 's valóban éretlen gyümölcsöket viendnek ki belőle bizodalmas curalor uraimék. Azt nem említi II. ur, sehol, hogy kitől és hol tanulják a' seminaristák a' népszeres physicát, a' fensőbb alaktant, az elemi életgyakorlatokat, (hohó mik ezek?) félévig a' testgyakorlat' elméletét, bibliának népszeres és real-tolmácslatát, symbolikus könyveink' magyarázatát 's más többeket, mellyeket rec. sem gymnasiumi, sem academiai pályatervekben nem láta följegyeztetni? ós miért nem tanítat nekik, magyar, legalább úrbéri törvényeket, úgy szinte főleg orgonát? Alkalmasint vennék annyi hasznát, minta' latin nyelvnek, mellybe csak beleharaptak. — Itt igazán, itt szerelte volna látni rec. az órák' rendét: mert itt, ha próbálnák illy beavatlanok, mint mi a' seminaristákat elrendezni, hogy hova mikor menjenek, kivergődhetetlen chaosba bukkannának. Egyébiránt jó , mit szerző a' seminariumhoz kívántató tankészületekről, a' seminaristák1

erkölcsi és illedelmi képeztetésekről mond: de még is sok a' hiány az egészben. Jók hasonlókép és tartalmasak a' 3-ik fejezetben az oktatói értelmes bánásmódról, iskolai bölcs törvényekről, czélszeres fenyítékről,' okos jutalmazásról, a' 4ik fejezetben főiskolai rendszerünkben , méltánylandó nemzetiség és magyar nyelvről mondott generalitások: de szerette volna rec. ha a' törvényeknél specialitásokat is hallhatott volna, legalább példányul, hogy t. i. ezek 's ezek legyenek a1

törvények'stb. Még egyet nem állhat meg szó nélkül. A'jutalmazásoknál azt mondja szerző, hogy a' középszerűséget soha ne tápláljuk: „mert középszerűek' gyülhelyévé Pest épen nincs minémüsítve. Am tápláljanak illyeneket másutt: a' központi főiskola illyenekkel ne szaporítsa hallgatótermeit.í

£

Ho, ho! De már nemcsak a'Honderűi, hanem iskolai világban is lesznek arszlánok. Pesten csak arszlán iskola , arszlán professorok, arszlán diákok tenyészhetnek? Boldog Isten! már most visszaveszi rec. a' fölebbiekben erővel érlelésről, sebesen vágtatásról mondott vádjait, mivel azt nem tudta, hogy itt csak arszlánok sörénykednek, és nem hogy roszak, de még csak középszerűek sem szenvedtetnek meg. Mi tigrisiskolák' tanárai kérjük szépen II. urat, ne kárhoztasson bennünket csupán csak azokkal a' harapós tigris— diákokkali lélekgyötrésre, vagy legalább küldjön néha csak mustrául, csak egy párt is azon arszlánokból hozzánk, hogy tigriseinknek mintául szolgálhassanak, és bozontos sörényök'fölmeresztése melleit minket tantalusi epedésünk közt egy két jó ugrással felvidíthassanak. — A' 6-ik fejeL zetben szó van a' kézkönyvekről, pályákról, leczketeWekről, és órarendekről. Ezekre rec néhány észrevételeket tesz, a' többieket helyben hagyván. H. ur azt mondja a' kézkönyvökről: ,^hiba, ha ez rák módszert követ, és a' tanítást eszmével, magas fogalommal nyitja meg; és azt teszi alapul, minek minden ismeret' tetőpontjának kell lenni." Esiássa mennyire ellenkezik magával. Csak nézzen végig tanítási rendszerén. Majd mindenütt (csak néhányat említünk az alsóbb iskolákból, a'millyenek: cosmographia , és phvsiographiából átalános fogalom a' természet' egészéről, mütan fogalma, történetek' szépművészetek' áttekintése'stb.) átalános fogalmakon, definitiükon (még alaktanban is: mi az ok, mi a' hamis 'stb.) encyclopaediákon , átnézeteken, tárgy'philosophiáján 'stb. kívánja kezdetni a'tanítást. Lássa pedig itt mindig „sötét által akarja felviiágítni a' napot." Epen az ő általa fölebb mondottat sürgette rec. is, mindig a' fölebbiekben , midőn H. urnák az alsóbb iskolákbani tanítás-rendét gáncsolá. Ezt sürgetik a' hegelisták is, midőn azt mondják, hogy valamelly tannak fogalmát mind addig nem lehet jól meghatározni, mig rajta végig menvén az egészet fel nem fogtuk. Azonban jó lett volna itt H. urnák alsóbb, és fensőbb tanítás közt különbséget tenni. Academiai körben igen is tudományos rendszerrel fogalomból kell kiindulni, és ezt szerző maga is látszik helyben hagyni, midőn először a' tudomány'átnézetét, azután annak fogalmát (ugyan hogy' adhat átnézetet fogalom nélkül]?) 'stb. kívánja elő-