Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-08 / 27. szám

r r törvényt de önkényét követő esperes : a' biztosság ellenben 12 önkényesekből állhat. Az egy esperes, ha hibázott vagy vétkezett, könnyen feleletre vonható, és minden három évben, az új választás által, hivatalától elmozdítható:**) ellenben a' biztosság, mikép büntethető, különösen ha nagy, vagy gazdag urak is tagjai ? — A' hiba, kinek szemére hányható ? az elnöknek ? az a* többségnek engedni tartozik. Az egyes tagoknak ? azok egyenként a' szemrehányást el nem fogadják, és mint testület nem gondolnak vele. Mind ehez járul azon kérdés is: hogy e' 12 biztos, ki költségén üljön egybe annyiszor, a' mennyiszer? Ez is csak ingyen ? Vájjon volt-e valaha, az ingyen való hivatalokban átalános köszönet 's állandó öröm ? Mind ennél fogva, míg egy jobb eszközünk nincs, maradjunk az espereseknél! ezek legyenek rajta, hogy a* megürült papi hivatalt illendően töltsék be, és a' hol erejök nem elegendő: segítessenek az esperességi gyűléstől; a' hol ellenben eljárásuk önkényes 's vétkes: választassanak helyökbe mások esperesekül. Második állítás. ,,A' megürült egyház, a' kijelöléshez semmiféle nesz alatt nem járulhat." Felelet. Hát ez volna a' protestáns választási szabadság? Azok a'hivek, a' kik javaik' feláldozásával az egyház1

épületeit építik 's fentartják — a' kik az egyház' személyzetét évenként fizetik, azok a' hívek, a' kijelöléshez, semmi nesz alatt sem járulhassanak ? Valóban, egy illy szabadságból, nehéz satyrát nem csinálni — mert az igenis, gúnynak jó , de nem választási szabadságnak; és nem hiszem, hogy illy szabadságra, józan észszel , képesek volnának egyházaink valaha ráállani: az ármány pedig, tudniillik a'józan észnek ellenében, czélunk nem lehet. E' részben sokkal derekabb 's dicséretesebb a' pestmegyei esperes' utasítása, melly igy hangzik : IV. rész, 3. szám. „A'megürültlelkipászlorihivatal'betöltésérenézve, azt fogja tenni az esperes, hogy ugyanis először, különösen pedig nagyobb körű ekklézsiáknak, már tapasztalt férfiakat, az esperesség' kisebb ekklézsiáiból ajánljon, próbára moghivatandókat, 's igy azután, ha ezek közül egy sem választatnék, *) Talán némelly esperességekben, az esperesi utasítások nincsenek köz hirré téve: azon segíteni az illetők' kötelessége. Talán kedvesen venné a' T- T. közönség, ha a' pestmegyei esperesi kész utasítást, e' lapokban közölném. Ez üdves lehetne, először azokra nézve, a' kiknek semmi vagy ennél rosszabb utasításuk van; másodszor szabadságban állván azt akárkinek. az illedelem' korlátai közölt, megrostálni, üdves lehetne az a' pestmegyei esperességnek is , úgymint a' melly, f ez utasífásnak (a'többivel együtt) kijavítására, iöbb évek óta készül — és soha rá nem ér. V. **) Az esperes csak három évre választatik » p. o-Pestmegyében, és a' három év' lefolytával, valamint maga, usy az egész esperességi tisztség' nevében, hivataláról, lemond. Kik! újra megválasztható ! y. más esperességbol, vagy ifjú candidatusok közül, ajánl valakit, vagy pedig kit maga a' megürült ekklézsia kivan, szokott próbára meghívja", 'stb. Bonczoljuk csak ezen utasítást, és hiszem, hogy egy méltóságos eljárásra akadunk, mint az egyházakra , úgy a' papságra nézve is. aj Az egyházakra nézve, van az utasításban ajánlás, a' tapasztaltabb férfiakat illető — minden kényszerítés nélkül. Ha a' hallgatók'lelke 's szive, valaki eránt különös hajlamot érez, azt, feltéve hogy az illető egyén becsületes ember, minden bizonynyal megnyerik. Ellenben ha a' választó egyház tudatlanságból tévedne 's érdemetlent kedvelne: akkor az ellentálló esperes által fel— világosítatik, és akaratjától eláll; vagy, vévén az egyház az esperes' eljárását gyanúba, ellenbizonyítványokat keres, ós az esperességi gyűléshez folyamodik , a' hol, mint mondám, az esperes is felelős. Vájjon kell-e ennél jobb biztosság? bj A' papságra nézve szinte, üdvesen rendelkezett azon utasítás — mert, a'nagyobb körű gyülekezetekbe, ajánllalnak az esperes által, a' vénebbek, a' tapasztaltabbak; és csak akkor, ha ezek az egyház' tetszését meg nem nyerhetik, ajánltatnak mások is. Tudom én az itteni ellenvetést — „az egyházaknak csak a' fiatalok kellenek, és az öregebbek nem kedvesek." Ez ellenvetés először átalánosan nem áll; annyiszor menynyiszer megezáfolja ezt a'gyakorlat; de másodszor nem is igaz az, hogy a' ki öregebb , az mindenkor érdemesebb is. A' nép vidéke' papjait, jó vagy rosz erkölcseikre nézve, ismeri, és igen természetes, hogy inkább egy fiatalt választ, a' kire még semmi rosszat nem tud — mint egy öregebb papot, kit a' gonosz hir nem kedvezőleg fest. Hogy a' gonosz hir, imitt amott hazudik — megengedem; de az is szent igaz, hogy a' hova az irott törvény nem halhat, hogy büntethessen, már a' gonosz hir oda halolt, már ilél, 's a' meg nem választás állal, büntet is. Harmadik állítás. ,;

Helyben nem hagyhatjuk, azon visszaéléseket, súrlódásokat, szakadásokat 's nyilvános verekedéseket — tudniillik a' papválasztásoknál." Felelet. Ez ugyan, a' hol történik, borzasztó eljárás; azonban olly ritkaságok közé tartozik, hogy en még egyetlen egy esetet sem tudok, melly a' leírthoz, csak némükép is hasonlíthatna. Továbbá hiszem, hogy ott, a' hol illy rendetlenség történik, nem mindig csak az egyház a' hibás. Hibás lehet az esperes* eljárása; talán nem tanácskozott, a' megürült egyház' előjáróival előlegesen — hogy legyen a' körülményekről szükséges ismerete; talán a' próbabeszéd' meghallgatására ügyetlen papibirákat küldött, kik a' helybeli gyűlés' tanácskozását, vezetni nem tudták — mert a' nép jó, de minden esetre szüksége van ügyes vezetőkre. A' mi pedig a1

korlcskedőket illeti, azokat, ha a' rábe-* szélésnél egyéb módot nem használnak, nem kell