Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-08 / 27. szám

ezen keresztyén belső életnek külső organismusát rendszeresen öszvealkotni szinte felejtették; sőt a' mint a' világi elem hatalmasbban munkás volt, ezen organismust is csaknem elvilágiasították, 's bizonyára nagy elrendeltetésének útjában zavarták. Ez a historiai oldala a'keresztyén egyháznak, mclylyet bővebben fejtegetni nem ezen értekezésnek, hanem az egyházi históriának feladata. De annyit raegemlítni szükségesnek láttam, miből kitessék, hogy valamint polgári élet status-alkotmány nélkül, úgy a' keresztyéni vallásos élet ekklézsiai organismus nélkül fen nem állhat. Továbbá, különböző a' kettő, 's önállásunak kell lenni ennek is a' maga helyes értelmében. A' keresztyénség minden időkre rendelt, 's a' mivelődés' minden fokozatához alkalmazott intézet; 's ugyanazért históriai oldala változható és tökélyesíthető: de csak a' história' tanúságát használva, 's magasztos czéljátel nem tévesztve, és semmi idegen nézeteknek eszközül fel nem áldozva. Az első keresztyén császár Konstantin nem értve a' keresztyénség' lelkesb czélját, 's tisztviselőinek is elhivattatását, azt mondá: hogy ő a' maga birodalmát soUiciludine episcopali igazgatja; mit ma egy status is magának nem kivánna. De vájjon nem olly viszszás lenne-e az ekklézsiára nézve, ha azt auctoritate seculari akarnák kormányozni? Mint az élesen fúvó szélnek nemcsak ki nem tárjuk keblünket, sőt szorosabbra gomboljuk mellünkön köntösünket: i^y a' nép az elvilágiasított vallásos intézettől elidegenül, 's vagy legjóltévőbb befolyásainak is zárva marad kebele, vagy más szövetkezésben keresi vallásos szükségeinek kielégítését. Jól tudjuk, milly nagy tűzzel secularizálta a' I6ik század az ekklézsiának külső birtokait, 'smind egyházi, mind kivált iskolai intézeteink ma is sajnosan érzik: de organismusában meghagyta a" tanítói rendnek azon helyet, melly őtet éppen az egyház' nagy czéljának sikerítésére illeti. Tudjuk hogy a' mai idő' szelleme is inkább világi, 's híjában való törekvés lenne most ismét vallásossá tenni akarni: de éppen azért, ha a' vallásos intézkedésekhez nyúl, szükség van mérsékletre, mert könnyen elvilágiasíthatja 's elvész az egyházi szin róla , és elveszti a' vallás a' nagyobb részre, kivált a' népre nézve a' maga belső hatását is. A' papok tisztviselők az egyházban , 's nem kell engedni, hogy tekintetök sülyedjen , és síi— lyedés által elaljasodjék. Elég nyomorúság az. hogy a' papi fizetések majd mindenütt már tehernek nézetnek, és a' mit az eldődök' buzgósága önként vesz fel, azt a' ma élők' közönyössége — hogy ne mondjam hidegsége — lerázni szeretné vállairól. Nem kell tehát törvényadta külső tekintetében is csökkenteni; *s a' mi ide vezetne, az nem tökélyesbítése az ekklézsiai igazgatásnak, És *) Óramutató' 38, 39. lapjain. éppen ide akartam szállani a' felebbi kitéréssel, hogy a' budai zsinatnak azon szabályai, mellyek által a' pap' szükséges tekintete az egyes ekklézsiákban ugyan a' patronusok' bizonytalan száma és változó kedélye mialt veszélyeztetik, az esperesek' elnöksége pedig a' tractualis gyűléseken kijátszódtatik; olly sülyesztő intézkedés, mellynek analógiáját csak a' lengyel codexböl vehették: de a' mit a' magyar papok meg nem érdemlettek, 's egyházi organismusnak is éppen nem tökélyesílése. A' papok arra vágynák választva a' gyülekezetektől, hogy tanításuk, nevelői lelki gondviselésök, és saját éllök' példájával is a' keresztyén életet a' gyülekezetben fentartsák, elevenítsék és tovább folytassák. Ha a' nemzet 'jobbjainali (aQtvai) nélkülözhető lenne is a' pap' tanítása: meg kell ismerniük , hogy az a' népre nézve fontos és szükséges; 's mivel ezen fontos elhivalást csak erkölcsi eszközökkel folytathatja : éppen a' nemzet* jobbjainak kell munkálni azt is, hogy a' papnak tekintete, 's erkölcsi tehetőségének ebből folyó ereje ne csonkítassék. Erdélyi egyházunkban kétségbe sem hozatok a' pap' elnöksége helybeli presbyteriumban, kivévén azon városi nevezetesebb ekklézsiákat, melylyekhez a' főconsistorium szokott insp. főcuratorokat nevezni, kik rendes elnökei az ottani dom. consistoriumnak; de jelen nem lélökben csakugyan az első pap az elnök. A' tractuale consistoriumokban pedig, vagy pariialis synodusokban mindenkor csak esperes az elnök, és nemzetünk' jobbjai a' curatorok , kik némelly tractusokban öten is vágynák, nagyobbára a' mágnások' sorából, 's van kormányszéki tanácsos is — szép elhivaltatásuknak tartják törvényes ismereteikkel, tapasztalásokkal segíteni a' tanácskozást, és tekintélyökkcl a' határozatoknak sikeres hatását előmozr. dítani. Mint a' főconsistorium' személyesei, az ekklézsiák' jogaira 's a' törvények' fentaitására figyelmczők, úgy vágynák jelen a' part. synodusokon , 's nem is az asztal mellett, hanem megkülönböztetett helyen ülnek. Azonban egy közelebbi egyházi törvényhozásnak nem is az erdélyi gyakorlatot javallanáma' budai zsinat' szabályai helyeit; hanem a' weslfáliai egyházi szerkezetet. *) Esperes és curalorúgy nézetnének a' jegyzővel együtt, mint a' tractus' directoriuma 's külön ülnének; a' tractuale consistorium begyült tagjai pedig a" papi assessorokból egy elnököt választva, egy vagy több évre , vagy minden gyűlésre, folytatnák a' dolgokat; különben is az esperesnek és curatornak is időközi tetteikről , mintegy számolva kelletik előterjesztést tenni a' tractuale consistoriumnak, melly inkább helyén esik, ha magok nem elnökök. A' fennevezett egyházi rendezkedés tehát kicsin alkalmazással nálunk is tökélyesítése lenne az egyházi igaz*) Lásd Erd. Piéí. tár' VII. és VIII füzeteit.