Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-07-01 / 26. szám
demesnek elmellőztctése miatt, soká kell várakoznia. De hiszen előre volt bocsátva, hogy csak érdemesek szenteltessenek fel; és bár nem vagyunk is egyforma lelki ajándékokkal felruházva: mégis a' kölcsönös szeretet azt parancsolja, hogy ezen esetet is — már csalta'viszonosság' elvéből jS — nyugodtan hordozzuk el, annyival inkább, mert sokkal többször megtörténhetnék, hogy e' törvénynek nem lételében a' rokon nélküli 'stb. 'stb. legjelesebb káplán is elmellőztetnék, 'snem ritkán az iskolában egykor volt syntaxista tanítványát látná maga elébe emelkedni az egykor volt primanus nevelő. — A' kisebb jót a' nagyobbért fel kell áldozni!! - -A' mi pedig a' hasznot illeti: ugy gondolom, hogy a' mondottakból eléggé nyilvánvaló ama' töméntelen haszon, mellyet egy illy törvény árasztana reánk. Ugyanis: 1) A' kérdésben levő törvényre — Eris' almája — nem leend többé szükség, mert sokkal ritkában fog előfordulni, hogy épen a' legöregebb káplán legyen a' megürült gyülekezetben, minthogy azért azt életbe kellene léptetni. 2) Papihivatalra sokkal többen és sokkal jobban fogják magokat képezni, minekutána nem leend okuk az elmellőztetéstől rettegni , míg most még csak elegendő káplánok sincsenek — legalább most nincs elegendő a' mi kerületünkben — mellynek egyik oka bizonnyal az, hogy közelebbrül érdeklett pártfogó, és a' méltatlan elmellőztetést akadályoztató törvény nélkül levén, inkább más hivatalt, 's bővebben jutalmazó1 , több évekig tartó nevelői pályát választnak, mintsem semmi, vagy legfeljebb csizmára is alig elegendő kápláni fizetésért évekig, még e' mellett is, bizonytalanul epesszék magukat. — És engedjen meg t. Kiss S. ur, ha itt kénytelen vagyok megemlíteni, hogy Kegyednek második válasza, mellyet leginkább győzőnek vélt, a'jelen esetre alkalmaztatva, épen nem győző; azt Kegyeddel szép — de testi szükséget nem látó szép lelke mondatta: és igy, mig egy felől az erény benne érdeme szerint melegen dicsértetik, másfelől a' testi szükség, igen hidegen, érintetlenül hagyatik; pedig, meg kell vallanunk, ez amannak billentyűje. Ugyanis bár igaz az , hogy: „ipsa sibi virtus pulcherrima merces," úgy annyira, hogy méltán illethetnők alacsony lelküség' bélyegével, ki más érdeknek alárendelni nem pirulna: de Kegyed mégis tülcsigázza a'dolgot, minthogy mi nemcsak szellemiek, hanem testiek is vagyunk, 's nemcsak szellemünk', hanem testi szükségeink'kielégítéséről is kell gondoskodnunk. Tekintsük káplánaink'egy igen nagy részét, azokat t. i. kik már 5 — 7. 'stb év óta semmi, vagy legfeljebb 40—50 forintért káplánkodnak, őszszel, télen, tavaszszal gázolják a' nagy sárt igen sokszor fűtetlen szobát találnak; télen nyáron ugyanazon egy vékony ruhában járnak; ha érdemesebb házaknál megjelennek öltözetük miatt magukat nem egyszer elmellőzve 's leverten érezik; felszenteltetésük' alkalmával nehezen szerzett, most már megszakadozott palástjukat újjal pótolni nem tudják, 'stb. 'stb.; tekintsük mondom e' körülményt, melly hogy nincsen nagyítva, hogy még sokkal többet lehetne elősorolni , mindnyájan jól tudjuk, 's kézzel fogható lesz előttünk, hogy miért kénytelen olly gyakran minden varázs dicsőségével háttérbe szorulni az olly igen méltán magasztalt boldog öntudat; és mint történhetik meg, hogy sokszor nemcsak testi és lelki tekintetben elhanyagoljuk művelődésünket: sőt inkább maga a' nagyra emelkedhető lélek is szárnyszegetlen, számtalanszor többé felemelhetetlenüi, zuhan a' földre. Az öntudat' ösztöne tehát elég ugyan a' becsületes embernek arra, hogy munkás, szorgalmas, becsületes, 's maga kedveitető légyen: de nem „magúban"; kell mellette valaminek lenni, melly azt érdeméhez méltó helyén fentarthatni elég erős legyen, és ez a' „valami" más nem lehet, mint azon körülmény , ha a'káplán illőleg jutalmaztatik; de ismét azt ne engedjük, hogy e'jutalom, mint csalóka fény, vágtasson előtte, 's a' megcsalatott pedig puszta árnyékot kapkodva, talán a' 32-dik—35-dik évet is meghaladva , az „öntudat' boldog érzetéért" káplánkodjék. De engedelmet e" hosszú kitéréséért! — 3) A' káplánok szorgalomra , erkölcsös és vallásos élet' gyakorlatára, kétszeresen buzdíttatnak; mert által fogják látni, hogy a' papnélküli gyülekezet csak. ezen esetben nem fogja elmellőzni a'legidősb káplánt. 4) A1 mostani átalános panasz pedig, hogy t. i rokonra, 's holmi kinézésekre tekintet van, önmagától elenyész, 'stb. Azon meggyőződéssel zárom bé soraimat, hogy bár káplán irta azokat, méltányoltatni fognak, 's lehető hiányaiért személyem ellen kifakadások nem tételnek; sőt inkább a' hő keblű barátok — mint a' millyennek van szerencsém ismerni tiszt. Kiss Sámuel urat — nézetimnek fonalát felfogva, a* rendes papok' nyugalmának megszerzésére törekedésük mellett, annyival inkább kötelességüknek ismerendik a' káplánok' árva sorsát is orvosolni, minthogy e' kellő szoros kapcsolatban vagyon egymással. Hering János, k. hőgyészisegéd-lelkész. Iflásik válasz 9 az ,igen'-nel és .Ticm'iitcl irt egy líis válaszra. Az ígéret szép szó . ha megadják, úgy jó. Közmondás. A'prot. egyh. és isk. lap' f. é. 19-ik számában t. cz. Kiss Sámuel urnák válaszát olvasám, kopott ruhában, még kopoltabb csizmában; vékony j mellyben a1 káplánok és főnökeik 's egyházaik öltözetükben nem egyszer testestől lelkestől dideregj közti viszony' tárgyában irt czikkére n. t. Török ve jőnek haza a' második harmadik faluból; otthon Pál ur által tett négy ellenvetést akarja meg-