Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-06-24 / 25. szám

hát protest. nép a' vallás' és egyházi kormány­zás' tanaiban is! Ezek még szorgosabban érdekel­hetnek, mint a' polgártanok; de egy füzérben, be szépek! be dicsők !.. Minden tudományok ro­koni kapcsolatban állanak, "s az erdélyi főkor­mányzó őnmlgáról hallottam erősítetni, hogy hozzá senki nem mehet — pap, doctor, művész, katona, bölcsész stb. 'stb. a' kinek szaktanából egyaránt avatott jártassággal ne tudna beszélni. Be szép! be dicső! — az erényes szellemkebel melegedik ennek hallatára; 's vajha az illy jézusi példánytól versenyre hevülne a' népnek bár nagyobb része, 's eszelni kezdenének többen, hogy be káros a' szellem - mezőt haszonbérbe adni saját jog - ve­szélyeztetéssel, silány bérért!... Akkor bebizo­nyuland N. ur' azon félelmének, mintha t. i. kiáradó hatalommal, felforgatni az egyházat ké­pesek lehelnétek, alaptalansága. Még csak egyet érintek. N. ur a' Fáy ur' véleményéből igy okos­kodik: tehát a' protest. papság csupa béresség ; az újítást, a' megszégyenítés' és pirítás' érzetén képzeli fölrakatni: pedig a' papot, a' papi háládatlan pályán szigorú állásút, nélkülözhetetlen oszlopot, kimélőbben a' maga helyére kellene állítni 's Isten­től rendellnek tekinteni a' népért, mindnyájunk­ért, nem pedig pusztán napszámosok' vagy kéz­mívesek1 sorába lealacsonyítani! 'stb. Én ezeket felizgatolt érzelgésnek, és alap­talan méllatlankodásnak nézem, és ha hasonló ke­délyben volnék, elégnek tartanám visszázni : „az értelmes szolga uralkodik a' bolond fiún" (Péld. 17: 2.) De komolyabban akarom kezelni a' nemes tár­gyat, és azon eszméket nemes értelemben a' papra ilíeszthetőknek nem tagadhatom. Maga az irás szolgáknak nevezi őket, sőt Jézus önmagát is annak. — Szolgák az álladalom' szolgái, magok a' polgári tisztviselők is, sőt ama dicső magyar király H. Mátyás nyilván kimondotta , hogy a'ki­rály az országnak első szolgája. Aztán háíadallan a' pálya, és szigorú a' papi állás; az ellen jog -szerüleg méltó panaszunk nem lehet, mert volenti non fit injuria: de ha ugy van, és sok helyen ugy is van, akkor az egyház' egyeteme, sőt a' haza figyeljen önérdekére és czéljára , 's ezt megköze­líteni törekedvén a'papnak szerezzen, nem kényes, de kényelmes életet és tekintélyt. Ezer pap aj­kak hangoztatják: légyen a' polgár-sorban is dí­szes helye ! azonban a' tekintélyt ne a' törvény­től várjuk, hanem vívjuk ki azt magunknak, eré­nyes élet és értelmi folytonos működés által a' szolgálat' rendin, hogy palást nélkül is ismerje meg bennünk a' nép a" papot, az Isten'emberét, az ügyes szellemmívest, ki a' hideg durva már­ványból Jupitereket képes faragni. Végre Meg kell nékem is említenem, az annyi ke­serű panaszokat kisajtolt ,papmarasztást', a' mi csakugyan Erdélyben nem divatoz , és minden papi érdeken fölülemelkedve kimondanom, hogy ennél a' szellem-élet és erényes fejlődés' pályáján kártékonyabb szabadság nem is gondolható, a'mi mind a' pap mind a' népre nézve (demoraliza­tiól) szellem-sülyedést, és erk. aljasodást esz­közöl. Mert légyen ugyan a' tespedő, a' hivata­lának meg nem felelő pap degradálható; de ez, a' csendes, törvényszeres és a' czélt szeme előtt tartó bírálatnak légyen eredménye, nem pedig a' fölhevült, és igen sokszor bőszült indulatnak kö­vetkezménye ! Ah, be szeretném, a' kifejlésre indult kérdésben többször, sokszor találkozni! de meszsze Buda sánta ebnek! 2-ik Szőnyeg-kérdés a' symbolikus köny­vek' szükséges, hasznos, vagy káros voltát illeti. A'mennyiben ezek olly alakban készülhetnek, mint a' terjedelmes új szövetségnek kivonatai (extra­ctus): mind a' nép' könnyebb használatára, mind az ellenfelekezetek előtti kimutatásra nézve, üd­vösnek látom; a' nélkül, hogy azokra a' papok és isk. tanárok esküvel köteleztessenek; sőt az eddig tett eskük rögtön erővesztetteknek mondas­sanak ki! mint a' mellyek eddig is vagy bilincsek valának a' haladni köteles szellem' lábain , vagy özön hitszegéseknek forrásai! 'stb. 'stb. 3-ik Az unto' kérdése. Ehez is hosszasban szóllani ez ultal nincs hely; csak annyit nyilat­kozom: hogy minden embernek ugyanazon hit­ágazatai legyenek arra az értelmi miveltségnek, és erkölcsi jóságnak egy és ugyanazon fokozata kellene; de a' midőn ez lehetetlen, a' hittanok csak futólag érintessenek, a' szertartások' és egy­ház 's iskolák' kormányzásának egyeztetése pedig, egy muslármagnyi hit és óriás jó akarat mellett, könnyen valósuland egy igazságosan szerkesztett képviselet' működése által; csakhogy a' papság­nak rendin kívüli befolyása 'stb. el ne fogadtassék! Áldás koronázza a'nagy, a'szép, a'jézusi szán­dokotü Mart. 12.1843. gy:c.ev.ref.pap. Felső-baranyai e. vidéki gyiiléfe' folytatása. Négy nap sem végződhetvén el a' N. Vályon tartott e. v. gyűlésen a' sok ügy baj; a' gyűlés' folytatása Siklósra május' 8-kára rendeltetett. A' mint már a' Prot, lapban*) közölve van, N. Vátyon a' vértesaljai és kecskeméti e. vidékek' ismeretes leveleik — felolvasáskor — csak tudomásul vé­tettek , 's ezen hiedelemmel oszlott el a' gyűlés is. Azonban legutoljára, szombaton, ebéd után egy ülnök azt nyilatkoztalá, hogy ő addig ki nem megy a' házból , m/g azon levelekre végzés nem lesz hozva ; — történtek hát né­melly nyilatkozatok , 's a' jegyző jegyzett is valamit, 'de egyszersmind kimondatott : „Mi­után a' gyűlés futó félben van, mára' közpapság, sőt egy ülnök is elutazott, 's a' dolog is bővebb megfontolást kiván, — Siklóson ezen tárgy újra fel fog vétetni. Fel is vétetett, és hogy róla gon­*D L. f. é. 21. sz. 246—248 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom