Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-06-17 / 24. szám

ként. 'S azt hiszsziik, elértük már teljes számát? Korántsem. Pest, Bécs és Lincz közt ugyan némileg már megvan a' kellő szám. De rendes reserve-liajó nincs, ugy liogy lia egynek bármi kis baja: és legott zavarba vagyakadásba jő a' közönség rendes szolgálata. 'S aztán, poggyász és utas mindig keverten járjon? Ez kezdetkor tűrhető, de léptenként okszerinti elkülönözés által czélszeriiebben eszközlendő. Az éjjeli utasok kényelme vagy tán jobban mondva ,sorsa' pedig, kivált ha esik és teli utassal a' hajó, valóban éppen nem irigylésre méltó, ugy hogy még Pest, Bécs és Lincz közt is nem egy liajóépítésnek van helyesőt szüksége. Tekintsünk azonban lefelé, !

s ugyan hány hajóra lesz szükségünk, hogy Dunánk Pestiül Orsováig, Drávánk, Szávánk és Tiszánk csak egy kissé is el legyenek látva gőzösökkel? Az alsó Dunát Orsovátul Galaczig pedig csak két gőzössel használni, mint teszszük jelenleg, valóban bölcsői állapot. Budapestnek környékeit végre — mellyek a' Duna mentiben bájteliek, és csak az ember kezére várnak, hogy a' legkellemesb nyári lakházak mezejivé váljanak — soha nem fogjuk használni, és solia ugy szólván igazi , hivatásukhoz' közelébb hozni? Ez kimoudhatlan kár, sőt, honunk szivének kifejtését tekintve, valódi bűn volna. Budapestnek mostanság egyik legnagyobb hiánya az, hogy nincs környezve kellemes és számos nyári lakházakkal. Felette sok ember kénytelen városban lakni. Ámde a' mezei lak kellemei olly nagyok és családos emberre nézve olly szükségesek, hogy most, ki csak teheti szerét, vá ros közepette éldeli a' falusi lak elsőségeit, vagy ha ezt nem teheti, közel a'városhoz üti fel nyári lakát. Budapest mind egyben mind másban valóbau nyomorultan áll, mert alig létezik nagy város, mellyben olly kevés alkalmas kerttel ellátott ház volna, mint Buda és Pest, és mellyet olly kevés nyári lak környezne, ugy hogy Budapest felvirágzásának egy legfőbb kelléke hibázik. Érzi is ezt a' közönség napiul napra mind inkább, a' mennyire t. i. jobban és jobban megismerkedik más városok elsőségeivel, mellyek körében vagy tőszomszédságában az ott lakó a városi kelleinek mellett a' falusiakat is fellelni képes. Mihezképest épül is a' budai hegyekben itt ott egy egy lak, valamint a' pesti téreken is. És ez helyes, mert egyedül így lesz Budapestbül virágzó város; csakhogy a' budai hegyek távuliak 's meredekek, mikép felette alkalmatlan, hosszas és drága az odajuthatás; a' pesti térek viszont a;

mellett hogy lomb és minden szebb vegetatio nélküliek, néha annyi por által vannak elszakítva a'városoktul, mikép azok áltálján véve csak felette sok gond és lioszadalmasb idő után lehetnek valódilag élvezhetők. Városhoz kapcsolt falusi lak áltálján véve csak akkor hetyes és czélirányos, ha kies és egészséges fekvése mellett az odajuthatás is kényelmes és olcsó, mert csak így lakhatja várost és falut egyszerre a' nagyobb szám, mi fődolog. Az t. i. hogy a' szegényebb sorsú naponta kényelmesen és olcsón mehessen munkájára a' városba, és viszont naponta térhessen kényelmesen és olcsón családjához viszsza. És illyest Budapest ne keressen egyebütt, mint felséges folyamának partjain, Ó-Budátul kezdve régi Acincum romhelyein keresztül egész Visegrádig, s lefelé Promontorig, Tétényig, és a' pesti részen fel és lefelé aránylag. Kényelmesen és olcsón azonban mikép jussunk az érintett s aránylag olly könnyen, leggyönyorüebben elrendezhető dunapartokhoz, ha gőzösök által nem? E' dolog olly fontos, mondhatni, olly életbevágó, hogy az régóta csüggedni nem tudó ,előremunkálásomnak' tárgya. Segítség nélkül, magamra hagyatva, nem mentem ugyan még annyira, mennyire menni szomjazom. De igen érik a' dolog, 's ha én többé nem is érem el, lesz idő, 's tán szaporábban mint gondolnók, 's fogadom vajmi szaporán, ha nem állnék isolálva, mikor húsz liarmincz gőzös is fog járni—-és ez sem lesz elégséges — a' városok és az azokat környező mezei lakok közt, és gazdag mint szükölkedőegyiránt fog néhány garasért, 's mi több, minden budapesti beporoztatás nélkül — mintha bizony mindnyájan téntafoltosok volnánk!—jó kedvvel napi munkájához "evezhetni, és a' bevégzett munka után naponta visszatérhetni, családi karoktul fogadva, csendes elvonultságába kellemesen és olcsón. Mindehhez azonban — mikrül majd más alkalommal, mikor több ,gyakorlat és kézfogás lesz napi renden' és kevesb izgatás és egymásra puskázás, és ekkép szavamnak is tán egy kissé több hatása — mindenek előtt egynél több kikötő kell, millyest egyébiránt — és ezt nem szabad felejteni— nem lehet tüstént mint zsemlét péknél megvásárlani,de végbehajtására sok élőmunka és idő kell. A' czél tehát korántsem: az ó-budai hajógyárt és kikötőt megszüntetni és Pestre vinni át; hanem az volna az elérendő: hogy az ó-budai telepvény mellett Pest is elláttassák illyessel — t. i. itt is ott is — mert máskép ugyan hol teleltethet jük biztossággal mind azon hajót,mellyre előadásom szerint okvetlen szükségünk lesz, és mellynek építését nem nehezítni, de könnyitni volna kötelességünk. E' fölött itt van ideje már, okkal móddal az ügynek meggyökereztetésérül, honosításárul is tettleg gondoskodni. E' czélra nézve mindenek előtt szükséges ,előkészítési intézet', mellyben a' hajósnép legkisebbikétül kezdve fel a' gyámokig, a' kapitányig, mindenki egyiránt nyerhetné előleges theoriai kiképzését, melly kiképzés nélkül soha nem vergődhetni ki az empíria korlátolt liatárábul. Már illyes intézetre, ugy hogy az az ügynek honosítására is hasson, ó-Bnda alig alkalmas, s ekkép azt oda vinni akarni sem topographiai sem szellemi tekintetben nem volna czélirányos; midőn Pest, melly, bár akarjuk bár nem, a' dunai gőzhajózásnak természetes centruma és Magyarország szive, illyesre legalkalmasb. Nem kevesb is mind ezeknél fogva hét évnél, hogy már szőnyegre liozám e' jelen kérdést. Hogy eddig nem tudtam legyőzni az ellene gördített akadályokat, nagyon bánom, de nem hibám, mert körülte erőm szerint és becsületesen fáradék. Mi tette egyébiránt a' legnagyobb akadályt, ezennel megvallom. Semmi egyéb, mint egyes izgatók, kik érdek- vagy liiuság-megsértve, pompás declamatiókkal elszédítni és terveim ellen felbőszítni tudák az illetők nagyobb részét. Ez alkalommal nem akarom őket a'nagy közönség Ítélőszéke elibe állítni. De ha most, miután azt hiszem, minden méltányos átlátni kénytelen, hogy kár volt szavaimra nem hallgatni, az érintettek de nem neveztettek ismét felvenni .akarnák a' minden oknélkiili „gátlók" és az egészet „egybezavarni akarók" szerepét, akkor a' nagy közönségnek alkalmasint szolgálni fogok képmásukkal és őket rendre bemutatom; mert elhatározott szándokomez úttal, vagy sikerre birnia' dolgot, vagy azt minden időkre letenni. S most nem marad egyéb hátra, mint a' tisztelt olvasót megkérnem : vegyen az itt alatt következő aláírási terv értelméhez képest részt az ügyben. Nem kedvező az idő ugyan uj vállalatok megindítására , mert a' sok bukást és ebbül eredő panicát egészen ki nem aludta még a' pénzesebb közönség. Tervem azonban éppen nem új, de egyedül valami már megkezdettnek és annyi hasznossal egybefüggőnek érlelése. " A tárgy, igaz, inkább csak anyagi, és ekkép tán nem jelenik meg mostani időkben és kivált nálunk olly kedvező alakban, mint ha szellemi volna. Mert most csak ez az izletes, vagy inkább ,szédítő.4

Ámde kérdem, egy hires franczia publicista szerint: ugyan hol van nemzeti kifejlődés ügyében kezdete az anyaginak, 's hol vége; 's hol viszont kezdete és vége a' szelleminek ? Ennek demarcationalis vonalát senki nem volt még és nem is lesz képes kijelelni; mert mint lélek és test csak egyesülten működhetik földileg, ugy jár szellemi az anyagival hazailag is mindig karöltve. Egyik a'másikba foly, egyik a'másikra hat, ugy hogy az, ki szánt és vet vagy törvényt hoz, hasonlólag szolgálja a' hont... lia t. 1. barázdái elég mélyek.